Chorin Áron (; Weisskirchen, 1766. augusztus 3. – Arad, 1844. augusztus 25.) aradi főrabbi, egyházi író.
Élete
Szegény családból származott. A tudományok iránti hajlamát követte és Prágába ment, hogy a híres Landau rabbinak a teológiai tudományokban tanítványa legyen. 18 éves korában bevégezvén tanulmányait, a zsidók szokásához képest mint rabbijelölt házasságra lépett és a rabbi pályára készült. 1786. szeptember 16-án Arad város zsidó hitközsége papjául meghívta; 1806-ig a hitközségi jegyzőséget is viselte. Eleinte hetenként négy váltó forint volt a fizetése, 1790-től már öt forint bankóban.
A zsidók helyzetén gyökeresen akart változtatni és rávette őket, hogy mesterséget tanuljanak; törekvéseinek az a sikere volt, hogy 1831-ben Aradon 80 zsidó kézműves volt, zsibárus zsidó pedig az egész városban nem találtatott. Reformot hozott be a vallási lithurgiában és nevelésben is. Ezért a hazai és külföldi orthodox zsidó rabbikból álló conventiculum 1805-ben Óbudára idézte és miután tanait visszavonni nem akarta, elítélte, miből sok kellemetlenséget, rágalmat és üldöztetést kellett szenvednie. A helytartótanács 1807. március 2-án az ítéletet megsemmisítette.
Az ellene intézett támadások dacára reformtörekvéseit ernyedetlenül folytatta; behozta az orgonát, megengedettnek nyilvánította szombaton és ünnepnapon a vasúton való utazást; négy osztályu reáliskolát állított föl; ezenkivül a zsidó ifjuság érdekében egyleteket szervezett. Írásai oly föltünést keltettek külföldön is, hogy a badeni nagyfejedelemség kormánya teológiai véleményt kért tőle arra nézve, hogy mely tárgyak tartoznak zsidó dogmák szerint kizárólag a rabbik hatáskörébe. Ebbeli véleménye 1826-ban Prágában jelent meg.
A németországi evangélikus lelkészekkel élénk levelezést folytatott, melyet Lőw Immánuel tett közzé. A római katolikusok részéről Vizer Ádám ügyvéd tartott fölötte emlékbeszédet; az aradi zsidó község pedig elkészíttette mellszobrát unokája Aradi Zsigmond által Rómában.
Unokája Chorin Ferenc politikus és üzletember, a Gyáriparosok Országos Szövetségének egyik alapítója. Dédunokája Chorin Ferenc, a Horthy-rendszer egyik legismertebb és legbefolyásosabb üzletembere.
Arcképét Barabás rajzolta kőre 1845-ben és Walzel A. műintézetében jelent meg Pesten.
Művei
Trauer-Andachtsrede über Ludvigs XVI. Unglücksschicksal, mit einem Anhang zur Vaterlandsliebe an die dasige Judenschaft gehalten den 6. März 1793 (Arad) Gedächtnissrede über das Ableben des... Herrn Joh. v. Banhidy, gehalten in der Sinagoge zu Simánd den 2. April 1802. Waitzen, 1803 Lamenaseach shîr... 1807 (Héber alkalmi költemény. Ism. M. Könyv-Szemle 1877. 104.) Ein Wort zu seiner Zeit. Wien, 1820 Sr. Fürstl. Gnaden Herrn Alexander Rudnay... Primas Erzbischof von Gran... bei seiner Durchreise am 10. April 1820. überreicht... von der Arader israelit. Gemeinde. Arad, 1820 Ein Wort zu seiner Zeit über die Nächstenliebe und den Gottesdienst. Wien, 1820 Herzens regungen bei der Installation... Herrn Baron v. Wenkheim, Administrator der Obergespanswürde im löbl. Crassover Comitat. Arad, 1823 (költemény) Igureth Elassaph oder Sendschreiben eines afrikanischen Rabbi an seinen Collegen in Europa. Herausg. mit einem deutschen Vorworte, Nachworte und Noch Etwas. Prag, 1826 Rede bei der Andachtsübung und Dankes Gebeth für die Genesung Franz I... 1826 Der treue Bothe an seine Glaubensgenossen. Prag, 1830 Hillel. Ofen, 1837 Worte der Wahrheit und des Friedens! Geschrieben im Jahre 1843–44. Uo. 1848
Források
További információk
Jegyzetek
Kategória:Rabbik Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar írók Kategória:1766-ban született személyek Kategória:1844-ben elhunyt személyek