Az FGM–148 Javelin az Amerikai Egyesült Államokban kifejlesztett hordozható, infravörös önirányítású, „tüzelj és felejtsd el” rendszerű páncéltörő rakéta, melyet a Raytheon és a Lockheed Martin gyárt. Páncélozott földi célok, megerősített fedezékek és alacsonyan repülő légi célok megsemmisítésére alkalmas. Elsőként az Egyesült Államok szárazföldi erőinél rendszeresítették 1996-ban.
Története 1986-ban az Egyesült Államok hadserege pályázatot írt ki az M47 Dragon páncéltörő rakéta leváltására. A Texas Instruments (ma: Raytheon Missile Systems) és a Lockheed Martin Electronics and Missiles (ma: Lockheed Martin Missiles and Fire Control) közös céget alapítottak Javelin Joint Venture néven az új rakéta kifejlesztésére. 1989-ben a US Army szerződést kötött a céggel. A sikeres tesztek után 1994-ben kezdődött meg a sorozatgyártás, a rendszert először 1996-ban Fort Benning-ben helyezték üzembe. A tűzkeresztségen 2003-ban, az Iraki Szabadság Hadműveletben esett át, ahol az USA szárazföldi hadserege és a tengerészgyalogság, valamint az ausztrál különleges egységek több mint 1000 db rakétát használtak fel.
Jellemzői A rendszer két fő elemből áll: az indító konténerben elhelyezett rakétából (Launch Tube Assembly), és a célzó berendezésből (Command Launch Unit).
Irányítórendszer A célzó berendezés nappali és hőképalkotós éjszakai irányzékkal rendelkezik. A nappali irányzék 4-szeres, míg a hőképessel 4–9-szeres nagyítást biztosít. Tömege 6,4 kg.
Indítóberendezés Az Alliant Techsystems cég által gyártott ATK konténerben található a rakéta, amely infravörös önirányító berendezéssel van felszerelve. A robbanófej tandem elrendezésű, elöl található egy kisebb harci rész - ami becsapódáskor működésbe lépteti a harckocsi reaktív páncélzatát - így a mögötte található fő töltet már közvetlenül a harckocsi páncélzatán robban.
A rendszer működése bélyegkép|250x250px|Maga a Javelin rakéta repülés közben A rendszer kevesebb mint 30 másodperc alatt tűzkésszé tehető, az újratöltés ideje 20 másodperc. A lövész a célzóberendezés segítségével megkeresi a célt, majd kijelöli azt a célkereszttel. Az automata célkövető rendszer jelzést küld a rakétának, amely ez alapján megkeresi és befogja a célt. Ezután indítható a rakéta. A Javelin működését tekintve fire and forget (=tüzelj és felejtsd el) rendszerű, ami annyit jelent, hogy kilövés után a rakéta autonóm módon keresi meg a célt, nincs szükség külső beavatkozásra. A lövész a kilövés után pozíciót változtathat, vagy felkészülhet a következő lövésre.
Kétfokozatú szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművel van felszerelve. Az első lépcső kiveti a rakétát az indítókonténerből, és csak később, a kezelőtől távolabb indul be a főhajtómű fokozat. Ez lehetővé teszi a rakéta fedezékből, vagy épületből történő indítását is. Kétféle üzemmódban használható: közvetlen és felülről történő támadásra. Előbbi esetben bunkerek, épületek, helikopterek ellen használják. A másik módszerrel az ellenséges páncélosok támadhatók. Ekkor a rakéta 150 m magasba emelkedik, és felülről támadja a célt, mert a harckocsik páncélzata itt a legvékonyabb.
Műszaki jellemzők Hosszúság: 1,1 m (rakéta), 1,2 m (konténer) Tömeg: 22,3 kg Hatótávolság: 75–4000 m, Páncélátütő képesség: 600+ mm
Összevetés hasonló rakétákkal Az alábbiakban közepes hatótávolságú, felülről támadó infravörös elektro-optikai rávezetés alkalmazó rakéták kerülnek összehasonlításra. Az adatok forrása az adott rakéta wikipédia szócikke, kivéve ahol ez külön jelezve van. +TípusFejlesztő országHatótávolságPáncélátütésRakéta tömegeIndító tömegeTeljes tömegHosszMan-in-the-LoopAkeron MP5 km1000 mm RHA15 kg11 kg26 kg1,3 migenSpike LR25,5 km900 mm RHA13 kg12 kg25 kg1,17 migenJavelin4 km600 mm RHA15,9 kg6,2 kg22,3 kg1,1 mnem (Man-in-the-Loop: adatkapcsolat megléte a rakéta és az indító között, a kezelő célt válthat a kilövés után is, irányíthatja a rakétát.)
Rendszeresítő országok , 18 CLU, 144 rakétabélyegkép|Ukrán katona Javelinnel a vállán 120 darab indítóberendezést és 350 darab Block 0 és Block 1 változatú rakétát szerzett be 55 millió USD értékben.http://www.army-technology.com/news/newsus-to-supply-javelin-missiles-to-estonia-4399373/ Az elő rakétákat 2015-ben adta át a gyártó Észtországnak, majd 2016-tól a maradék mennyiséget is leszállították.https://ee.usembassy.gov/estonia-takes-delivery-javelin-anti-tank-missiles/ A rakéták mellé 102 db integrált akkumulátor- és hűtőegységet (BCU), 16 oktató-gyakorló egységet, valamint 102 db gyakorló rakétát is szállítottak. A rakétákat az Észt Szárazföldi Erőknél és az önkéntes észt haderőnél, a Védelmi Szövetségnél (Kaitseliit) rendszeresítették. Észtország a 2022-es Ukrajnai orosz agresszió kezdete előtt, február 18-án több rakétát átadott az Ukrán Fegyveres Erőknek. Tajvan, 60 CLU, 360 rakéta Litvánia, 30 CLU 110 rakéta Jordánia, 30 CLU 110 rakéta Ausztrália, 92 CLU, 600 rakéta Új-Zéland, 24 CLU, ? rakéta Norvégia, 90 CLU, 526 rakéta Egyesült Arab Emírségek, 100 CLU, 1000 rakéta Omán, 30 CLU, 250 rakéta Bahrein, 60 CLU, 160 rakéta Csehország 2004-ben 1,7 millió USD-ért vásárolt három indítóberendezést és 12 db rakétát az Afganisztánban szolgáló egységei részére. 2015-ben további indítóberendezések és rakéták beszerzéséről született döntés. Írország, 60 CLU, 100 rakéta Amerikai Egyesült Államok, több száz Kanada, 200 CLU, 840 rakéta , 37 darab indítóberendezés és 210 darab rakéta beszerzésére kerül sor 2018-ban 47 millió USD értékben. A fegyverek eladását 2017. december 23-án hagyta jóvá az Egyesült Államok elnöke és kongresszusa, majd 2018 áprilisában adták át az Ukrán Hadseregnek. 2022-es orosz-ukrán háború kitöréséig több mint 1000 rakéta érkezett az ukrán haderő megsegítésére és továbbiak érkezése várható. Március 4-én kelt cikk szerint 300 Javelin rakéta indításával 280 ellenséges célpontot semmisített meg az ukrán haderő.
Jegyzetek
Irodalom Lyons, John W., Duncan Long, and Richard Chait. Critical Technology Events in the Development of the Stinger and Javelin Missile Systems:. Center for Technology and National Security Policy, National Defense University, 2006. Radovanović, Marko, et al. "Analysis of the development of five generation of anti-armor missile systems." Scientific Technical Review 73.1 (2023): 26-37. PRECISION GUIDED MISSILES: ANALYSIS Sullivan, D. S. "Javelin; the Potential Beginning of a New Era in Land Warfare." (2001). Mansager, Bard K. Close Combat Antiarmor Weapon Systems (CCAWS) technology analysis. Monterey, California. Naval Postgraduate School, 1996. Javelin— Close Combat Missile System, Medium
További információk
Raytheon army-technology.com globalsecurity.org A Haditechnika folyóirat cikke a Javelin páncéltörő rakétáról
Kategória:Páncéltörő rakéták Kategória:Amerikai rakétafegyverek