A Mérgesház, eredeti nevén Zebraistáló, későbbi nevén Új Kenguruház,A Régi Kenguruház tulajdonképpen a mai Makiház. egy időben Éjszakai Állatok Háza a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert egyik ismert épülete.
Története, jellemzői Az épület legrégebb falait 1914-ben (azaz nem 1909 és 1912 között mint a legtöbb épületet) építették, és tervezője nem is Kós Károly és Zrumeczky Dezső, hanem a Pálmaházat tervező Végh Gyula Péter volt.Kós Károly világa 1907-1914, 134. o.
Ekkor még e épület zebraistállóként funkcionált, és a korabeli tervrajzok alapján hosszú, alacsony épület volt, amely nem hasonított a mai Mérgesházházra. 1919-ben az épület teteje leégett. 1930-ban újjáépítették az eredeti tetőt, majd 1932-ben átalakították az épüeltet kenguruk tartására. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, s ezt követően csak a rendszerváltás idején sikerült megújítani. Az épületet az erdeti falak felhasználásával Beöthy Mária tervei alapján alakították ki (a többi épülethez hasonló, népies szecessziós jellegűre), s 1991 májusában adták át a kenguruk és az éjszaka is aktív állatok bemutató-egységeként.
A kengurukat később a 2004-ben átadott Dombházba, illetve az egyik hozzá kapcsolódó kifutóba költöztették, az épületet pedig Mérgesházzá 2009 elején kezdték átalakítani, június 26-án adták át. Az épület földszintjén egy 20 m2-es, egy 25 m2-es, és egy 75 m2-es állattartó teret alakítottak ki; az emeleten 16 terráriumban mutatják be a legkülönfélébb mérgező hüllőfajokat: itt látható a gyémánt csörgőkígyó, a puffogó vipera, a zöld mamba. Itt találhatók az állatkerti és természeti ritkaságként bemutatott babirussza és a komodói varánusz is.
Képtár
Jegyzetek
Források
Hanga Zoltán: Állatkerti műemlékek, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 2012, , 5. o. Fabó Beáta – Anthony Gall: Kós Károly világa 1907–1914. Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem, Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2014,
Kapcsolódó szócikkek A Fővárosi Állat- és Növénykert épületei
Mérgesháza Kategória:Budapest 20. századi építményei