A Beaux-Arts építészet (ejtsd: bozár, [boz‿aʁ] , jelentése kb. 'szépművészetek'), amelyet időnként akadémiai klasszicizmusnak is neveznek, a historizmus egy építészeti stílusa volt, amelyet a párizsi École des Beaux-Arts képzőművészeti iskola tanított, különösen az 1830-as évektől a 19. század végéig, Amerikában körülbelül 1880-tól 1920-ig. A francia neoklasszicizmus elveire támaszkodott, de reneszánsz és barokk elemeket is tartalmazott és modern anyagokat, például vasat és üveget használt fel. A 19. század végéig Franciaország fontos stílusa volt.
Történet A Beaux-Arts stílus a francia klasszicizmus XIV. Lajos stílusából, majd a francia neoklasszicizmusból fejlődött ki. A francia építészeti stílusokat a francia forradalom előtt az Académie royale d'architecture (1671–1793), majd a francia forradalmat követően az Académie des Beaux-Arts építészeti részlege irányította. Az Akadémia rendezte meg az építészeti Grand Prix de Rome versenyt, amely a díjazottaknak lehetőséget kínált az ókor klasszikus építészetének tanulmányozására Rómában.
A képzőművészeti iskoláról Beaux-Arts néven emlegetett stílus a második francia császárság (1852–1870) és az azt követő harmadik köztársaság idején érte el fejlődésének csúcsát.
Charles Garnier a Beaux-Arts mozgalmának vezéralakja lett és a Francia Riviérán is számos jelentős épületet alkotott.Jonathan Glancey: Az építészet története, 152. o. (2002, Alexandra)
A francia fővárosban a következő építmények tulajdoníthatók a stílusnak: Opéra Garnier; A Louvre új szárnyai; A Musée d’Orsay épülete; Grand Palais, Petit Palais, III. Sándor-híd; Chaillot palota.
A stílus erősen befolyásolta az Egyesült Államok építészetét is 1880 és 1920 között. Nagy-Britanniában az Edward-korszakban (20. sz. eleje) terjedt el Arthur J. Davisnek köszönhetően, aki a Beaux-Arts iskolában tanult.Wilkinson Philip. Építészet - Phantom Press, 2014. - 76-79. - 208 p. -
Jellemzők thumb|220px|Beaux-Arts épületdekoráció, Pomona és Diana római istennők ábrázolásával A Beaux-Arts építészet jellemzői a következők:
Zömmel lapos tető A francia és az olasz építészettörténet elemeinek felhasználása; klasszikus részletek, stílusok szintézise és eklekticizmusra való hajlamra Szigorú szimmetria Belső terek díszítésének gazdagsága: szobrok (domborműtáblák, figurális szobrok, szoborcsoportok), mozaikok és egyéb műalkotások Monumentális és grandiózus dizájn Klasszikus építészeti részletek: baluszterek, pilaszterek, girlandok, kartusok Sokszínűség, az építészeti elemek, szobrok stb. különféle színekkel való díszítése
Galéria
Hivatkozások
Kategória:Neoklasszicista építészet Kategória:Építészet stílusok szerint