keretnélküli|60x60px Chilei általános választás Első forduló: 2021. november 21. Második forduló 2021. december 19. keretnélküli|158x158pxkeretnélküli|158x158pxPártMéltóság ErősítéseKeresztényszociális FrontElnökjelöltGabriel BoricJose Antonio KastA végeredmény:Szavazatok 4,620,8903,650,088 % 55.8744.13középre|keretnélküli
A 2021-es chilei általános választásokat két fordulóban tartották meg: 2021. november 21-én és 2021. december 19-én. A választáson megválasztották az ország új elnökét 4 éves ciklusra, valamint a Szenátus 50 mandátumából 27 helyre választottak szenátorokat, a Képviselőházi 155 mandátumra a képviselőket.
Választási rendszer Chilében kétfordulós rendszerben választanak elnököt, a második fordulót akkor tartják ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50%-át.
A képviselőket a 28 többmandátumos választókerületekből, kerületenként 3-8 mandátumot nyílt listás, arányos képviseleti rendszerben választják meg, a mandátumokat D'Hondt-módszer szerint osztják ki. A szenátorokat 8 éves ciklusra választják meg, de a 4 évente megtartandó általános választásokon csak a Szenátus mandátumainak a felét lehet megválasztani. A szenátorokat többmandátumos választókerületekben választják meg.
Háttér
A választások jellemzője volt, hogy az egyik legkiélezettebb kampány volt. A helyzetet különösképpen befolyásolta a 2019 óta zajló országos tüntetések, az új alkotmányozó törvényhozás felállása és a COVID-19 járvány. A 2021-es választásra láthatóvá vált, hogy azok a jobbközép és balközép koalíciók, amelyek a Pinochet-rezsim bukása óta kormányozták az országot, jelentősen veszítettek támogatottságukból.
2019-es tüntetések
2019 októberében Santiagóban a metrójegyárak megemelése ellen tömegtüntetések indultak, amivel a rendfenntartó szervek erőszakkal válaszoltak. A tüntetések nem csillapodtak, így a kormány lezáratta a metróállomásokat. Az éj leple alatt a szegények és a középosztálybeliek által lakott negyedekben barikádokat emeltek. Másnapra egyes külvárosi metróállomások lángokban álltak.
Alkotmány A 2019-es tüntetések alatt felmerült hogy egy új alkotmányra van szükség. A hatályos chilei alkotmányt még 1980-ben Augusto Pinochet uralma alatt fogadták el, azóta több módosítást is kapott. A 2011-es diáktüntetéseken merült fel sürgetőbb javaslatként egy új alkotmány, ugyan a balközép Bachelet-kabinet felkarolta a kezdeményezést, de politikai akarat híján nem ment végbe, csak nyugdíj és oktatási reformok történtek meg. 2019. november 15-én többpárti megállapodással elindult egy új alkotmány-tervezet írása. Az alkotmányozó törvényhozásról szóló választást 2020 októberében tartották volna meg, a koronavírus-világjárvány miatt 2021. áprilisára halasztották el, majd 2021 áprilisában az esetszámok újbóli emelkedése miatt májusra halasztották. Végül az alkotmányozó törvényhozás tagjait 2021 májusában választották meg a chilei szavazók. A választás eredményeképp az alkotmányozó törvényhozásnak baloldali többsége lett. A választások jellemzője volt, hogy az egyik legkiélezettebb kampány volt
Jelöltek
A jelölteknek 2021. augusztus 27-ig kellett magukat regisztrálnia a Chilei Választási Szolgáltatónál. Gabriel Boric és Sebastian Sichel jelöltségét automatikusan elfogadták, hiszen saját előválasztást tartottak és a Választási Bizottság annak eredményét elismerte.
Jelölt Támogató pártokIdeológia Gabriel BoricSzociális Konvergencia : Szociális Konvergencia Közemberek Szociális Zöld Regionalista Szövetség Chilei Kommunista Párt Demokratikus Forradalom Humanista Akció Közös Erő Egyesült Mozgalom José Antonio KastRepublikánus Párt Keresztényszociális Front: Republikánus Párt Chilei Konzervatív Párt Yasna ProvosteKereszténydemokrata Párt Új Szociális Paktum: Kereszténydemokrata Párt Polgárok Liberális Párt Demokrata Párt Radikális Párt Chilei Szocialista Párt New Deal Új Chile Sebastián SichelFüggetlen : Politikai Evolució Demokratikus Független Regionalista Párt Nemzeti Megújulás Független Demokrata Unió Eduardo ArtésHazafias Unió Hazafias Unió: Chilei Kommunista Párt (Proletár Akció) Forradalmi Baloldali Mozgalom Marco Enríquez-OminamiProgresszív Párt Progresszív Párt Franco ParisiNéppárt Néppárt
Választási kampány Gabriel Boric Boric kampányában a 2019-es tüntetések legfőbb követeléseit hangoztatta: a szociális háló kibővítése, magasabb adókat a gazdagoknak, klímaválság elleni küzdelem, társadalmi igazságosság és a privatizált nyugdíjrendszer megváltoztatása. Emellett javaslatot tett, hogy új alkotmányt írjanak Chilének. Kampánya alatt azt állította, hogy megválasztása esetén véget vet a neoliberalizmusnak Chilében.
José Antonio Kast Kast kampányában konzervatív értékekkel és a törvényes rend betartatásról beszélt. Megválasztása esetén megakadályozta volna az új alkotmány elkészítését. Kampánya alatt többször említette, hogy nosztalgiával gondol a Pinochet rendszerre. Választási programjában fontosnak tartotta a drogkereskedelem illetve az illegális bevándorlás elleni harcot. Megválasztása esetén nők ügyeiért felelős minisztériumot állítana fel valamint csökkentené a nők és férfiak közti egyenlőtlenséget a munkaerőpiacon. Ellenzi az azonos nemű párok házasságát.
Sebastian Sichel
Sichel, aki a Chile, Többre Vagyunk Képesek koalíció jelöltje volt - kampányában arról beszélt, hogy áfa-visszatérítést tesznek majd lehető a rászoruló családoknak és a gyógyszerek esetében. Kampányában kiemelten foglalkozott a munkahelyteremtéssel a nyugdíjemeléssel valamint hogy a közszférában jelenjen meg a digitalizáció.
Jegyzetek
Kategória:Chile Kategória:2021-es választások