Friedrich Gustav Arvelius (Reval, ma Tallinn, Észtország, 1753. február 16. - Reval, 1806. július 15.) balti német-észt író.
Élete
Apja Friedrich Immanuel Arvelius evangélikus lelkész, anyja Augusta Johanna Friesell volt. 16 éves koráig Viru-Nigulában tanult, 1769 és 1771 közt a revali székesegyházi iskola hallgatója volt. 1771 és 1775 között teológiát, filológiát és más tárgyakat tanult a Lipcsei Egyetemen, ezután visszatért Észtországba. Az észak-észtországi Virumaa-ban, Kalviban és Kiiklában volt tanár Friedrich von Rosen báró szolgálatában.1790-től a tallinni gimnáziumban a teológia professzora volt. Latin nyelvet, földrajzot és történelmet tanított, valamint többször betöltötte az iskola rektori posztját is. 1803-ban udvari tanácsossá nevezték ki.
Két pedagógiai-felvilágosító munkát írt, e művek tették híressé: Üks Kaunis Jutto- ja Öppetusse-Ramat"Ein schönes Geschichts- und Lehrbuch" (első kötet: 1782; második kötet: 1787) és a Ramma Josepi Hädda- ja Abbi-Ramat"Joseps Not- und Hilfsbuch" (1790). Az előbbi nagyrészt észt nyelvre fordított népszerű olvasmányokat tartalmazott, ezek egy része Friedrich Eberhard von Rochow (1734-1802) Der Kinderfreund (első kötet: 1776; második kötet: 1779) vett át, néhányat pedig saját maga írt. 1790-ben jelent meg az Arvelius által írt Ramma Josepi Ello, Öppetussed ja Könned"Leben, Lehren und Reden des lahmen Joseps" című történet. Ramma Josep karakterében Arvelius egy értelmes, felvilágosult észtet mutat be moralizáló hangnemben, aki megpróbál megszabadulni a kor vidéki lakosságát jellemző általános iskolázatlanságtól. Az Üks Kaunis Jutto- ja Öppetusse-Ramat második kötetében jelent meg Rudolph Zacharias Becker (1752-1822) Noth- und Hülfsbüchlein für Bauersleute című munkájának észt fordítása, amelyet Arvelius az észt szükségletekhez igazítva számos tanáccsal bővített. A didaktikus felfogású kötet a Tallinner Amateurtheaters (Tallinni Amatőrszínház) támogatásával tízezer példányban jelent meg részben ingyenesen terjesztették a szegények közt.
Arvelius kezdettől fogva szorosan kötődött az észt amatőr színházhoz. Kiiklában töltött ideje alatt támogatta a helyi színházi előadásokat, és kapcsolatba került a Tallinni Amatőrszínház igazgatójával, August von Kotzebue-val. 1776-ban egy rövid, vázlatos munkát adott ki a színház történetéről és tevékenységéről Skizze einer Geschichte des Revalschen Liebhaber-Theater címen. Kotzebue számára feltehetőleg néhány észt nyelvű részt írt annak darabjaihoz. 1794-ben megpróbált egy észt nyelvű darabot színre vinni, de nem járt sikerrel. Testvére, Martin Heinrich Arvelius (1760-1799) szintén a színházban tevékenykedett. Friedrich Gustav Arvelius három drámát írt németül: Elisa (Riga, 1777), Lydia és a Der Neujahrstag (mindkettő: Lipcse, 1779). Észt nyelvű darabja, a Ramma Josepi Jubilei (1774) kiadatlan maradt. Munkássága alapján a Sturm und Drang követője volt. Német nyelven írt verseket, ezeket Sembard álnév alatt a Monatsschrift für Geist und Herz és a Ehstländischen poetischen Blumenlese folyóiratokban közölte.
1792-ben jelentette meg Über die Kultur der esthnischen Sprache című munkáját, amelyben az észt anyanyelvi használatát propagálta, s szorgalmazta az észt kulturális nyelvvé való továbbfejlesztését. 1787-ben adta ki a felvilágosodásról szóló munkáját Gedanken über unsere neuesten Aufklärer und Toleranz-Prediger címen.
Válogatott munkái
Üks Kaunis Jutto- ja Öppetusse-Ramat. Söbbra polest, meie maa-laste heaks, ja nendele röömsaks ajawiiteks koggutud ja kokko pandud, kes aeglaste öppiwad luggema. Tallinas trükkitud Lindworsse kirjadega, 1782 Üks Kaunis Jutto- ja Öppetusse-Ramat. Söbbra polest, meie maa-laste heaks, ja nendele röömsaks ajawiiteks koggutud ja kokko pandud, kes aegsaste öppiwad luggema. Teine Jaggo. - Tallinas trükkitud Iwerseni ja Wehmeri kirjadega, 1787 Ramma Josepi Hädda- ja Abbi-Ramat. Ehk maggusad ja tullusad juttud ja öppetused, kuida ma-rahwas woib röömsaste ellada, ausal wisil rikkaks sada, ja isse ennesele ja mu rahwale monnesugguses häddas ja wiletsusses abbi tehha. Trükkitud Iwerseni ja Wemeri kirjadega, 1790 Über die Kultur der estnischen Sprache. Eine Einladungs-Schrift zur Feier des hohen Nahmens-Festes Ihro Käiserlichen Majestät Catharina Alexiewna Selbstherscherinn von ganz Russland. Reval am 23sten November 1792
Jegyzetek
Fordítás
Források Adatlapja a BBLD – Baltisches biografisches Lexikon digital oldalon Életrajza Digitale Textsammlung älterer Literatur Estlands oldalon Hasselblatt, Cornelius: Geschichte der estnischen Literatur. Berlin, New York 2006, 155. oldal Vinkel, Aarne: Friedrich Gustav Arvelius 18. sajandi kirjanikuna. Paar sammukest eesti kirjanduse ja rahvaluule uurimise teed. Uurimusi ja materjale I. Tallinn 1958 Webermann, Otto Alexander: Fr. Gustav Arvelius als Sprachtheoretiker. megjelent: Congressus secundus internationalis fenno-ugristarum. Helsinki 23.–28. VIII. 1965. Pars I. Helsinki 1968 Webermann, Otto Alexander: Studien zur volkstümlichen Aufklärung in Estland. Friedrich Gustav Arvelius (1753-1806). megjelent: Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Philologisch – Historische Klasse: Folge 3; Nr. 110. Bearbeitet und herausgegeben von Johann Dietrich von Pezold. Göttingen 1978 Carola L. Gottzmann, Petra Hörner: Lexikon der deutschsprachigen Literatur des Baltikums und St. Petersburgs. De Gruyter, Berlin 2007, , 154. oldal
Kategória:Balti németek Kategória:Német írók Kategória:1753-ban született személyek Kategória:1806-ban elhunyt személyek