A Szász Választófejedelemség () a 14–19. századok között fennállt történelmi állam volt a Német-római Birodalomban.

Történelme

A Szász–Wittenbergi Hercegségben uralkodó Aszkániai-ház az 1356-os német aranybullában megkapta a király- ill. a császárválasztási jogot, a család azonban 1422-ben kihalt. A szász választójog így átszállt a Wettin-család grófjaira.

1500 óta a Szász Választófejedelemség a Birodalom Felső-szászországi körzetéhez tartozott.

középre|350px|bélyegkép|A Szász Választófejedelemség (Ernő-ág, pirossal) és az Albert-ági törzsterület (citromsárgával) 1485-ben a lipcsei 1485-ös felosztás után bélyegkép|350px|A Szász Választófejedelemség (Albert-ág, pirossal) és az Ernő-ági törzsterület (citromsárgával) és veszteségei (csíkos) 1547-ben a schmalkaldeni háború után bélyegkép|350px|A Szász Választófejedelemség (pirossal) és az Ernő-ági törzsterület (citromsárgával) 1554-ben a naumburgi szerződés után

1485-ben a Wettin-család két ágra szakadt: az Ernő- és az Albert-ágra. Utóbbi megtartotta a Meißen feletti uralmat. A schmalkaldeni szövetség elleni háború eredményeként – az 1547-es mülhbergi csata után – V. Károly császár lemondásra kényszerítette a vele szembeszálló (Ernő-ági) I. János Frigyes választófejedelmet. Az Ernő-ág uralkodóinak le kellett mondaniuk a császárválasztás jogáról az Albert-ág javára. A császár a vele szövetséges Móric szász hercegnek adta a választófejedelmi címet és az Ernő-ági birtokok nagy részét (naumburgi szerződés, 1554).

A 18. századi szász választófejedelmek lengyel királyi címet is viseltek: I. Frigyes Ágost szász választófejedelem 1697-től kezdve II. („Erős”) Ágost néven Lengyelország királya volt. 1733-tól fia, II. Frigyes Ágost választófejedelem követte a lengyel trónon, mint III. („Kövér”) Ágost király. Ennek fia, Frigyes Keresztély választófejedelem 1763-ban csupán néhány hétig uralkodott Szászországban, lengyel királynak már nem választották meg. Az ő fia, III. („Igazságos”) Frigyes Ágost választófejedelem trónra lépése után két évvel, 1765-ben lemondott Lengyelország koronájáról. Három évtizeddel később, 1791. május 3-án a szejm új lengyel alkotmányt hirdetett ki, ebben Frigyes Ágostot a lengyel királyi trón jogos örökösének jelölték, de Lengyelország harmadik felosztása miatt trónját nem foglalhatta el.

1806-ban a Szász Választófejedelemség csatlakozott a Napóleon elleni negyedik koalícióhoz, melyet Poroszország és a Habsburg Birodalom vezetett. 1806. október 14-én a jénai és az auerstädti csatákban Napóleon csapatai megsemmisítő vereséget mértek a porosz és a szász seregekre. Szászország francia katonai megszállás alá került. A szorult helyzetbe jutott Szászország 1806. december 11-én Posenben (Poznańban) különbékét írt alá Franciaországgal. Ennek értelmében kivált a háborúból, belépett a Napóleon által irányított Rajnai Szövetségbe (2. cikkely), és lemondott néhány türingiai területről (7. cikkely). A szász állam vállalta, hogy a római katolikus egyháznak az evangélikussal (lutheránussal) azonos jogokat biztosít (5. cikkely). Kárpótlásul Szászország megkapta a Poroszországtól elcsatolt Cottbus környékét (6. cikkely), és Napóleon császár – Bajorországhoz és Württemberghez hasonlóan – Szászországot is a királyság rangjára emelte (3. cikkely). 1806. december 20-án az uralkodó III. („Igazságos”) Frigyes Ágost választófejedelmet I. Frigyes Ágost néven Szászország első királyává nyilvánították.

Uralkodói Választófejedelmek és birodalmi főmarsallak a német Aranybulla szerint:

Név Uralkodása Dinasztia Megjegyzések II. Rudolf (* 1307 k.)1356, †1370. december 6. Aszkániaiak(I. Rudolf fia). Vencel (* 1337 k.)1370, †1388. május 15. Aszkániaiak(I. Rudolf fia). III. Rudolf (* 1373 k.)1388, †1419. június 11. Aszkániaiak(Vencel fia). III. Albert (* 1375 k.)1419, †1422. november 27. Aszkániaiak(Vencel fia). I. Harcias Frigyes (* 1370. április 11.)1423, †1428. január 4.Wettinek(György meisseni őrgróf fia). II. Előkelő Frigyes (* 1412. augusztus 22.)1428, †1464. szeptember 7.Wettinek(I. Frigyes fia). Ernő (* 1441. március 24.)1464, †1486. augusztus 26.Wettinek(II. Frigyes fia). III. Bölcs Frigyes (* 1463. január 17.)1486, †1525. május 5.Wettinek(Ernő fia). Állhatatos János (* 1468. június 30.)1525, †1532. augusztus 16.Wettinek(Ernő fia). I. Nemesszívű János Frigyes (* 1503. június 30.)1532, tf.: 1547. május 19., †1554. március 3.Wettinek(Állhatatos János fia). Móric (* 1521. március 21.)1547, †1553. július 9.Wettinek(IV. Kegyes Henrik fia). Ágost (* 1526. július 31.)1553, †1586. február 11.Wettinek(Móric öccse). I. Keresztély (* 1560. október 29.)1586, †1591. szeptember 25.Wettinek(Ágost fia). II. Keresztély (* 1583. szeptember 23.)1591, †1611. június 23..Wettinek(I. Keresztély fia). I. János György (* 1585. március 5.)1611, †1656. október 8.Wettinek(II. Keresztély öccse). II. János György (* 1613. május 31.)1656, †1680. augusztus 22.Wettinek(I. János György fia). III. János György (* 1647. június 20.)1680, †1691. szeptember 12.Wettinek(II. János György fia). IV. János György (* 1668. október 18.)1691, †1694. április 27.Wettinek(III. János György fia). I. Frigyes Ágost (* 1670. május 12.)1694, †1733. február 1.Wettinek(IV. János György öccse, II. (Erős) Ágost néven lengyel király). II. Frigyes Ágost (* 1696. október 17.)1733, †1763. október 5.Wettinek(I. Frigyes Ágost fia, III. Ágost néven lengyel király). Frigyes Keresztély (* 1722. szeptember 5.)1763, †1763. december 17.Wettinek(II. Frigyes Ágost fia). III. Frigyes Ágost (* 1750. december 23.)1763–1806. december 20., †1827. május 5.Wettinek(Frigyes Keresztély fia, 1806-tól I. Frigyes Ágost néven király.)

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Németország történelme Kategória:Német-római Birodalom