Abu Rejhán Muhammad ibn Ahmad al-Bírúni (973–1050 körül) röviden csak al-Bírúni, az iszlám aranykorában élő iráni tudós és polihisztor. Az "indológia alapítójának" és az "összehasonlító vallástudomány atyjának",Bukhara, the Eastern Dome of Islam: Urban Development, Urban Space By Anette Gangler, Heinz Gaube, Attilio PetruccioRegimes of Comparatis edited by Renaud Gagné, Simon Goldhill, Geoffrey Lloyd "a modern geodézia atyjának" és az első antropológusnak nevezik.Ahmed, Akbar S. (1984).
Kiemelkedő volt a fizika, a matematika, a csillagászat és a természettudományok területén, valamint történészként, kronológusként és nyelvészként is. Korának szinte minden tudományágát tanulmányozta.
Más nemzetek tudósai is hatással voltak rá, például a görögök, akiktől ihletet merített, amikor a filozófia tanulmányozása felé fordult. Tehetséges nyelvész volt, beszélt hvárezmi, perzsa, arab, szanszkrit nyelven és tudott görögül, héberül és szírül is.
Pártatlan író volt a különböző nemzetek szokásairól és hitvallásairól, tudományos objektivitása révén az al-Ustadh ("A Mester") címet kapta, annak elismeréseként, hogy figyelemre méltó leírást adott a 11. századi India életéről.
Élete Korai életéről keveset tudunk. A közép-ázsiai Hvárezmben, Kathban született, amely ma Üzbegisztánban található.
Élete első huszonöt évét Hvárezmben töltötte, ahol különböző tudományokat, iszlám jogot, teológiát, matematikát, csillagászatot, orvostudományt és filozófiát tanult.Bosworth, C. E. (1968). "The Political and Dynastic History of the Iranian World (A.D. 1000–1217)". In Boyle, J.A. (ed.). The Cambridge History of Iran: The Saljuq and Mongol Periods. Vol. Cambridge University Press. p. 7. 998-ban az iráni tabarisztáni uralkodó, Qabus udvarába ment. Itt írta első fontos történelmi és tudományos művét.al-Athar al-Baqqiya 'an al-Qorun al-Khaliyya ; szó szerint: "Az elmúlt évszázadok megmaradt nyomai", fordítása "Az ősi nemzetek kronológiája" vagy "A múlt nyomai"
Mahmúd gaznavida szultán hódításai után, 1017-ben a legtöbb tudóst, köztük al-Bírúnit is Ghazniba, a Gaznavida-dinasztia fővárosába vitték.Kennedy, E.S. (26 June 1975). "The Exact Sciences". In Frye, R. N.; Fisher, William Bayne (eds.). The Cambridge History of Iran: The period from the Arab invasion to the Saljuqs. Cambridge University Press. p. 394. . Élete nagy részét itt, a mai közép-kelet Afganisztánban töltötte. Udvari asztrológus lett,Hodgson, Marshall G. S. (1974). The Venture of Islam: Conscience and History in a World Civilization. University of Chicago Press. p. 68. . és követte Mahmúdot indiai invázióira, és néhány évig ott élt.
Értekezést írt az indiai kultúráról Tārīkh al-Hind (India története) címmel, miután ismertette az Indiában gyakorolt hinduizmust.
Emlékezete Szülővárosát 1958-ban Beruniy-ra keresztelték át az ő tiszteletére.
Az iráni Sirázi Egyetem csillagászati obszervatóriumát Abu Reihan Birúni Obszervatóriumnak nevezték el.
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) azzal tisztelte meg, hogy egy holdkrátert Al-Biruninak nevezett el.
Iránban a születésnapját ma is megünneplik.
Jegyzetek
Kategória:Iráni tudósok Kategória:Indológusok Kategória:Muszlim filozófusok Kategória:973-ban született személyek Kategória:Polihisztorok