Az Elhallgatott gyalázat egy 2013-ban bemutatott tényfeltáró dokumentumfilm, amely a Magyarország szovjet megszállása alatt megerőszakolt magyar áldozatokról szól.
A háborúban egyfajta hadviselési formának számít a nők megerőszakolása, de talán a legbrutálisabbak e tekintetben a Magyarországot 1945-ben megszálló szovjet katonák voltak. A korabeli nemibeteg-gondozók adatai szerint több százezer magyar nőt erőszakoltak meg. A szovjet katonák által elkövetett gyalázat ugyan köztudott, mégis mindenki hallgat róla; az erőszakról az áldozatok sem akarnak beszélni, sokszor még a családtagjaik előtt is titokban tartották. A készítők ezért végigjárták Magyarországot az akkori hadsereg útján és szemtanúkat, hozzátartozókat, áldozatokat kérdeztek a szovjetek viselkedéséről.
A filmet Skrabski Fruzsina rendezte, a producere pedig Janovics Zoltán volt. A film bemutatóját 2013. október 17-én tartották, és számos magyar televíziós csatorna, többek között a TV2, az M1 és a Duna TV is műsorára tűzte. 2014-ben Brüsszelben és Párizsban is levetítették. 2022-ben készült el a folytatása Megörökölt gyalázat címmel.
Történelmi háttér Magyarország szovjet megszállását a „felszabadulás ünnepének” nevezték a kommunisták, és a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től 1989-ig. Az ünnepnapot április 4-ére tették, mivel az akkori hivatalos álláspont szerint 1945-ben ezen a napon hagyta el Magyarország területét Nemesmedvesnél az utolsó német katona az előrenyomuló szovjet csapatok elől visszavonulva.
Április 4-én a szovjet 6. gárda-harckocsihadsereg, a 4., 9. gárdahadsereg és a 46. hadsereg megkezdte Bécs ostromát. Április 4. után, Nemesmedves szovjet elfoglalását követően a visszavonuló német-magyar alakulatok közigazgatásilag önálló magyar községet már nem tartottak, de magyar területeket még igen, a hadműveletek során április 11-én, még magyar területen a Pinkamindszent községhez tartozó Dénes- és Kapuy-majort a németek feladták és a 104. szovjet lövészhadtest 93. lövészhadosztályának egységei vették birtokukba. Ezzel a szovjet hadsereg számára lezárult Magyarország területének elfoglalása.A magyarországi harcok vége, mek.oszk.hu
A háborúban győztes nyugati hatalmak és a Szovjetunió vezetői Ausztriánál húzták meg a választóvonalat Kelet és Nyugat között.Borhi László: Hadüzenettől rendszerváltásig - Az Egyesült Államok és Magyarország, 1941–1991, real-d.mtak.hu A Szovjetunió és Magyarország közötti 1947-es békeszerződés kimondta, hogy a szovjet erők mindaddig az országban maradhatnak, amíg Ausztriában is állomásoznak csapataik.1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában, net.jogtar.hu
A Szovjetunió ilymódon jogot nyert arra, hogy Magyarországon fegyveres erőt tarthasson, ami az 1950-es évek elején négy hadosztálynyi haderő volt. A közlekedési utak biztosítását szolgáló két lövészhadosztály mellett egy-egy vadászrepülő- és vadászbombázó hadosztály állomásozott Magyarországon. A magyar hadsereg létszáma 1947. április 15-én mindössze 14 219 fő volt.
A Német Birodalom kapitulációját követően sem a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, sem a politikai pártok nem kívántak magyar katonai jelenlétet Budapesten, illetve a magyar nagyvárosokban.Az ideiglenes nemzeti kormány hadserege (1944–1945),mek.oszk.hu
A nemzetiszocialista Németország megszálló katonáinak kiűzése és a nyilaskeresztes hatalom megdöntése egyben Magyarország szovjet megszállásának kezdete is volt, hiszen a hatalmas anyagi károk és emberveszteségek után az ország életét a szovjet megszállás megnehezítette és az ország lakosságának nagy része számára a háború borzalmait maga a szovjet hadsereg tevékenysége jelentette.
A film témája Minden történet ugyanúgy kezdődött: az ártatlan civilek az átvonuló hadsereg elől a pincébe, padlásra menekültek, a lányok elcsúfitották magukat, hogy ne legyenek kívánatosak. Aztán hirtelen megjelentek az ajtóban a részeg katonák és pillanatok alatt elragadták a nőket. Az áldozatok között volt, aki később beleőrült a szégyenbe vagy belehalt az erőszak okozta sérülésekbe.
A téma első tudományos feldolgozását a film egyik szakértője, Pető Andrea végezte el. Az orvosi adatok szintén az ő kutatásából származnak.
A film készítői szovjet veteránokkal, orosz és magyar történészekkel, pszichológussal és az áldozatokkal próbálták kideríteni, miként tudtak tömegével megőrülni a férfiak és olyan brutálisan viselkedni. Megszólalnak az akkori áldozatok, vállalva a felkavaró, borzalmas visszaemlékezéseket. Miként viselte meg a nőket és az egész társadalmat ez a megaláztatás?
A nemi erőszak nem okoz szexuális örömöt, az erőszak a hatalomról, a győzelemről szól, amit a legkönnyebb fegyvertelen és gyenge nőkkel szemben gyakorolni. A győztes hadsereg ráadásul még több mint 40 évig itt maradt és felszabadítóként ünnepeltették magukat.
Az áldozatoknak titkolniuk kellett a történetüket, mert különben őket büntethették meg. Sokan még most is titokban tartják a történteket, ráadásul jogilag sosem sem vonták felelősségre azokat, akik ezt elkövették.
Szakértők, közreműködők
Kováts Judit Leonyid Gibijanszkij Nyikita Petrov Pető Andrea Ungváry Krisztián Perczel-Forintos Dóra Horváth Attila Zsolnay Zoltán Számvéber Norbert
Szereplők
Földesi Margit Igor Tupicin Jefim Blinder Kohánka Istvánné Baranyi Klára Heizer Tiborné Molnár Emília Lendvai Pál Koválnyé Ilonka Mattheidesz Konrád Dr. Ligetiné Feredy Mária Ertl Pálné Mihail Szavelij Palotainé Kali Gabi Simig Gyuláné Prósz Magdolna Ujj Miklósné Vincze Lajosné
Forgatási helyszínek
Budapest Győr Litér Oroszország, Moszkva Nagyvázsony Nyíregyháza
Stáblista
Skrabski Fruzsina (író, rendező) Janovics Zoltán (producer) Czomba Albert (operatőr, director of photograpy) Kiss Sándor (operatőr) Farkas Dániel (operatőr) Czomba Imre (zeneszerző) Szentgáli György (zene) Rákócza Richárd (zene) Horváth Nóra (zene) Kiss Sándor (vágó, kamerakezelő) Dimeth Balázs (kamerakezelő) Kopp Krisztina (rendezőasszisztens)
Filmes díjak
Mecenatúra Díjátadó (2015. Budapest) – Ember Judit kategória, III. hely Film for Peace Festival (2014, Trieszt) – Különdíj Alter-Natív (2013, Marosvásárhely) – Panoráma Program Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál (2013, Los Angeles) – Versenyfilm Kamera Korrektúra (2013, Budapest) – Dokumentumfilm, I. hely
Jegyzetek
További információk
A teljes film a Youtube-on A tanú is áldozat Felemás film a megerőszakolt magyar nőkről ‘Silenced Shame’: Hungarian Women Remember Wartime Rapes
Kategória:Magyar dokumentumfilmek Kategória:Nemi erőszak Kategória:2013 filmjei