Marijan Horvat (Zágráb, 1903. január 10. – Zágráb, 1967. december 27.), horvát jogtudós, jogi szakíró, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.

Élete Zágrábban született 1903-ban és a Klasszikus Gimnáziumba járt, ahol 1921-ben érettségizett. Ezután beiratkozott a Zágrábi Egyetem Jogi Karára és jogi diplomát szerzett, majd 1926-ban ugyanitt doktorált. A római jog területére szakosodva a francia kormány ösztöndíjasaként 1926-tól a Sorbonne Egyetemen tanult, ahol egy évfolyamba járt Paul Colinet és Pierre Noilles regényírókkal. 1929-ben Zágrábban saját ügyvédi irodát nyitott, 1929 és 1940 között ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1939-ban Zágrábban habilitált „Bona fides u razvoju rimskog obveznoga prava” (Jóhiszeműség a római kötelmi jog fejlődésében) című munkájával. 1940-ben a római jog magántanárává és docensévé, 1945-ben pedig rendes tanárrá választották a Zágrábi Egyetem Jogi Karán, ahol az élet végéig tanított. A párizsi, a strasbourgi, a hamburgi, az oxfordi, a cambridge-i, az edinburghi, a glasgow-i és az aberdeeni egyetemek jogi karain tartott előadásokat a legrégebbi római polgári eljárás dichotómiájáról. 1958/59-ben és 1959/60-ban a Zágrábi Egyetem rektora volt.

Munkássága Számos műve jelent meg a római jogról, a horvát jogtörténetről és a korabeli magánjogról. „Rimska pravna poviest” (A római jog története, 1943) című munkája a tudományos munkák és a tankönyvek sajátosságait ötvözi. Rimsko pravo (Római jog, 1952-53) című kétkötetes munkája a római jogot és a társadalmi fejlődés törvényeit mutatja be. A könyvek, tankönyvek és monográfiák mellett számos tudományos és szakmai cikket, tanulmányt és vitairatot publikált a római jog elmélete, története és intézményei tárgyában, de tárgyalta a régi horvát jogtörténet (a Horvátországban ismeretlen középkori jogi emlékeket), általános valamint polgárjogot a hazai és külföldi folyóiratokban és szakkiadványokban is. Gazdag tudományos munkájának köszönhetően Horvat professzor a jogi szakirodalom legjelentősebb képviselője Horvátországban, római jogi tanulmányainak egy része pedig világviszonylatban is maradandó értékkel bír.

Főbb művei Rimska pravna poviest, Zagreb 1943. Rimsko pravo (társszerző B. Eisner) Zagreb, 1948. Rječnik historije države i prava (társszerző K. Bastaić és H. Sirotković). Zagreb 1968. Rimsko pravo, Zagreb 1998.

Jegyzetek

Források

Kategória:A Zágrábi Egyetem rektorai Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1967-ben elhunyt személyek Kategória:Zágrábiak Kategória:Horvát jogászok