Zoch Sámuel (Cseri, 1882. december 18. – Pozsony, 1928. január 4.) modori szlovák evangélikus pap, Pozsony vármegyei csehszlovák főispán, politikus.
Élete Stanislav Zoch evangélikus tanító családjában született. A család a szlovák értelmiséghez tartozott, nagybátyja a nagyrőcei gimnázium tanára volt. Besztercebányán és Sopronban végezte iskoláit. 1918-ban az első szlovák nemzetgyűlés tagja lett. A csehszlovák államfordulat során az adminisztráció békés átvételében és Pozsony fővárossá tételében voltak érdemei. A turócszentmártoni nyilatkozat társszerzője, melyet a modori plébániáján fogalmaztak meg.
1919-1922 között a szlovákiai evangélikus egyház adminisztrátora, majd 1922-től az első szlovák püspökök egyike. 1925-ben az Agrárpárt színeiben megválasztották a prágai nemzetgyűlés képviselőjévé. Agyvérzés következtében hunyt el. Modorban nyugszik.
Állítólag Zichy József írásban elismerte Zoch főispán és a csehszlovák kormány hatalmát.Konštantín Čulen 1934: Cesta k našej Bratislave. 37.
Művei 1908 Dvé kázání Samuela Zocha 1909 O význame nášho sirotinca pre náš náboženský život 1910 Adventné výklady. Liptovský Mikuláš 1922 Poď za mnou. Liptovský Mikuláš 1925 Pán blízko. Liptovský Mikuláš 1926 Kázne nedeľné a sviatočné
Jegyzetek
Források osobnosti.sk
Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1928-ban elhunyt személyek Kategória:Modoriak Kategória:Pozsonyiak Kategória:Pozsony vármegye főispánjai Kategória:Szlovákiai politikusok Kategória:Szlovák evangélikus lelkészek