Nyikolaj Vlagyimirovics Nyekraszov /eszperantó: Nikolao Vladimiroviĉ Nekrasov, orosz: Николай Владимирович Некрасов/ (Moszkva, Oroszország, 1900. december 18. – Szovjetunió, 1938. október 4.) eszperantista író, műfordító.
Életútja Nyekraszov egy moszkvai kiadónál dolgozott. 1915-ben lett eszperantista. 1918–1919-ben a Tutrusia Ligo de Junaj Esperantistoj (Fiatal Eszperantisták Összoroszországi Ligája) elnöke és a Juna Mondo (Fiatal Világ) szerkesztője, kiadója. 1922. június 1.-jén Nyekraszov és Gregory Demidyuk megalapította a La Nova Epoko (1922–1930) című kulturális folyóiratot, amely a SAT egyik kiadványa lett. 1923-ban tagja lett a Sovetrespublikara Esperantista Unio (SEU) központi bizottságának, amelyet akkor Erneszt Karlovics Drezen vezetett. Különösen foglalkoztatta az eszperantó irodalom története és kritikája, a proletár forradalmi eszperantó mozgalom ideológiája és a nemzeti probléma. Az 1930-as évek elején aktívan részt vett az Eszperantó Enciklopédia anyagának összeállításában és előkészítésében. Zamenhoffal sokat levelezett. 1931-ben az Internacia Asocio de Revoluciaj Esperantaj Verkistoj (IAREV) egyik társalapítója volt, és szerkesztette annak első újságát, a La Nova Etapo-t. Nyekraszov verseket is írt. Úgy gondolta, hogy verseiben az orosz költő-szimbolistákat, különösen Brjuszov-ot követi, ezért különös figyelmet fordított a nyelv stilisztikai tisztaságára. Köztudott, hogy legnagyobb eredeti műve a Kazanovo (vagy Casanova) című költemény volt – a kéziratot olvasók nagyra értékelték. A kézirat legalább egy példánya az 1960-as évek elején még létezett, de később nyomtalanul eltűnt.
Letartóztatása, kivégzése, rehabilitációja Nyekrasovot 1938-ban letartóztatták, és azzal vádolták, hogy "egy eszperantista fasiszta, kém és terrorszervezet szervezője és vezetője". 1938. október 4.-én agyonlőtték. Archívuma és könyvtára megsemmisült; feltehetően az összes kiadatlan műve és fordítása elpusztult.
1957. november 26.-án posztumusz felmentették.
Művei Fordítás Líra Kupra rajdanto, Puŝkin Eŭgeno Onegin, Aleksandr Puŝkin, Sennacieca Asocio Tutmonda (SAT), 1931 Dekdu kaj Najtingala ĝardeno de Aleksandro Blok Blanka cigno kaj La mortaj ŝipoj de Balmont Nubo en pantalono kaj Suno de Vladimir Majakovskij Monna Liza, Gerasimov Socialismo, Patrino de Bezimenskij
Próza La Ruĝa Stelo, Aleksandro Bogdanov, SAT, 1929 (kun aliaj). La Vojoj de Formiĝo kaj Disvastiĝo de la Lingvo Internacia, Ernest Drezen, SAT, 1929 Historio de la Mondolingvo, Ernest Drezen, Eldon-Kooperativo por Revolucia Esperanto-Literaturo (EKRELO)
Eszperantó írásai Líra Fablo pri ĝilotinŝraŭbeto, aperis en Sennacieca Revuo, represita en Mortopuno (unua eldono de restarigita Eldona Fako Kooperativa de SAT en 2007) Testamento de Satano Verda flamo Krono de sonetoj pri Esperanto, poemaro Mi moskvano, aperis en Internacia Literaturo Próza Bibliografio de Esperantaj presaĵoj en USSR dum 12 jaroj de la revolucio 1917–1928, Moskvo, 1928 Tra USSR per Esperanto Pluraj eseoj pri Esperanto-literaturo en La Nova Epoko
Jegyzetek
Fordítás
Források Nekrasov: Datreveno de talenta poeto, NikSt, “Esperanto”, 6. März 1991. Nikolaj Nekrasov: Soneto pri Esperanto , in: Esperanta antologio: poemoj 1887-1981, Rotterdam, 1984, S. 207–208. Nikolao Nekrasov: Poemoj Nikolao Nekrasov: Sennaciismo... burĝa?, in: Sennacieca Revuo, 1924.
Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1938-ban elhunyt személyek Kategória:Orosz eszperantisták Kategória:A sztálini tisztogatások áldozatai