Kolb Jenő (angolul Eugen/Eugene Kolb, , Sopron, 1898. február 21. – Givattayim, Izrael, 1959. szeptember 14.) magyar származású műkritikus, művészetelméleti szakember, 1952-től haláláig a Tel-Aviv Művészeti Múzeum igazgatója.
Élete Anyja Schlesinger Gizella, apja pedig Kolb Simon kereskedő, aki a híres szatmári Teitelbaum családból származott. A Soproni Magyar Királyi Állami Főreáliskolában érettségizett (1916).
Az első világháborúban az osztrák-magyar hadseregben szolgált, ahol súlyosan megsebesült és orosz hadifogságba esett. A háború után a müncheni Képzőművészeti Akadémián és a Bécsi Egyetemen tanult művészettörténetet. Tanárai közé tartozott Heinrich Wölfflin és Max Dvořák, s ők nagy hatással voltak szellemi fejlődésére és életszemléletére. Apja halála miatt vissza kellett térnie Magyarországra, hogy segítse anyját és félárván maradt húgait. Részt vett a soproni kulturális élet felvirágoztatásában, a Sopronvármegye című lap Vasárnaptól vasárnapig című rovatának vezetője volt. Az 1930-as évek elejétől Budapesten élt, s kiadó szerkesztőként dolgozott.
1939-ben csatlakozott a baloldali cionista Hasomer Hacair szervezethez. 1944 márciusában a mozgalom tagjai illegalitásba vonultak és mentőakciókat szerveztek. Kolb is részt vett a mentőbizottság munkájában és az illegális tevékenységben, főként iratok hamisításával foglalkozott.
Kolb Jenő és családja a Bergen-Belsenbe tartó Kasztner-vonaton hagyta el Magyarországot. A nehéz tábori körülmények között Kolb a csoport kulturális és szellemi életét igyekezett fenntartani, majd 1944 decemberében menekültként Svájcba érkeztek.
1946-ban Palesztinában telepedett le és elsajátítva a héber nyelvet, művészeti cikkeket írt és előadásokat tartott. 1950-ben a Tel Aviv Művészeti Múzeum művészeti tanácsadójává, 1952-ben pedig igazgatóvá nevezték ki.
Lánya Shoshanna Hasson-Kolb, aki apja Bergen-Belsenben töltött idejéről írt emlékiratai első kiadásának egyik szerkesztője. Bővített kiadásban magyarul »Hit az emberben«. Bergen-belseni napló címmel jelent meg 2021-ben.
Szakmai tevékenysége Budapesten 1930–1934 között Somló Béla kiadójában a havonta megjelenő A könyv. Magyar könyvkiadók és könyvárusok szemléje című kiadványt szerkesztette. Később felvették a tekintélyes Singer és Wolfner kiadóba művészeti szerkesztőnek (1935–1944). Többek között az Uj Idők lexikona kiadásával foglalkozott, ezenkívül monográfiákat közölt magyar festőkről. Nyilas Jenő és Nyilas-Kolb Jenő néven is publikált. Régi játékkártyák című könyvét a Magyar Bibliophil Társaság 1939. évi könyvversenyén az év legszebb magyar könyvének minősítette. 13 éves kora óta verseket is írt, de csak 1934-ben jelent meg két verse a Nyugat folyóiratban.
1945-ben svájci menekültként a Mismar (Al ha-mishmar) című tel-avivi napilap tudósítója volt.
1946 májusában érkezett Palesztinába, a Mismar szerkesztősége és a Hasomer Hacair tagjai fogadták, akikkel már korábban Magyarországon került kapcsolatba, és folytatódott Svájcból végzett újságírói munkájával. Elsajátította a héber nyelvet és művészeti cikkeket kezdett írni a korabeli lapokban, köztük az Avraham Shlonsky által indított folyóiratokban. Előadásokat is tartott. Három évvel később már az egyik legfontosabb, kiemelkedő színvonalú műkritikusnak ismerték, aktívan közreműködött a művészek kulturális-politikai szervezeteiben. Mikor 1952-ben a Tel-Aviv Múzeum igazgatójává nevezték ki, etikai okokból felhagyott a művészetkritikával.
A Velencei biennálén, 1952 és 1954 nyarán az izraeli pavilon meghatalmazottjaként, majd a bíráló bizottság tagjaként Kolb kedvező kapcsolatokat épített ki a bizottság tagjaival, múzeumvezetőkkel, kritikusokkal, újságírókkal, gyűjtőkkel. Ezeknek a kapcsolatoknak az eredménye mutatkozott meg a következő években a múzeumban rendezett kiállításokon és a múzeum nemzetközi gyűjteményében.
1952-ben Peggy Guggenheim a kortárs nemzetközi művészet kiemelkedő alkotásaiból egy huszonhét darabból álló gyűjteményt kölcsönzött a Tel-Aviv Múzeumnak. Guggenheim és Kolb együtt válogatták ki a műveket. A műgyűjtő alig egy évvel később a gyűjteményt (kisebb változtatásokkal) a múzeumnak adományozta.
1951-ben Chagall egyéni kiállítást mutatott be a Tel-Aviv Múzeumban.
1955 tavaszán kiállításon mutatták be Ayala és Sam Zacks gyűjteményéből a 20. század francia művészetét.
Kolb gazdagította a múzeum gyűjteményét a modern művészet mérföldköveinek számító művekkel, be is mutatta őket, és a Tel-Aviv Múzeum ezzel felkerült a nemzetközi térképre. De át is lépte a kortárs művészet keretét, meg akarta ismertetni a helyi közönséggel a különböző népek Izraelben kevéssé ismert művészetét. A festészeten és a szobrászaton kívül vonzódott a fotóművészethez és az építészethez. A primitív művészet képviselőit is bemutatta, pszichiátriai betegségekkel kórházban kezelt betegek festményeit, és gyerekfestményeket is láthattak a múzeumlátogatók.
Emlékére a Tel-Aviv Múzeum barátainak szervezete egy alapítványt hozott létre, melyből a rajz és grafika terén alkotó izraeli művészeket díjazzák. („Eugene Kolb Prize for Israeli Graphic Art”)
Magyarországon megjelent munkái
Wagner Richard: Tristan és Isolde, ismerteti Nyilas Jenő; Budapest, Singer és Wolfner, 193? (Operaismertetők) Wagner Richard: A bolygó hollandi, ismerteti Nyilas Jenő; Budapest, Singer és Wolfner, 193? (Operaismertetők) Debreceni képeskönyv, összeáll. Ecsedi István, Nyilas-Kolb Jenő; Budapest : Somló B., 1933 (Magyar tájak, magyar városok) Budapesti képeskönyv, összeáll. Genthon István és Nyilas-Kolb Jenő; Budapest, Somló B., 1934 (Magyar tájak, magyar városok) Nyilas-Kolb Jenő: Farkas István; Budapest : Bisztrai Farkas F., 1935 (Ars Hungarica) Debrecen és a Hortobágy, összeáll. Ecsedi István, Nyilas-Kolb Jenő; Budapest : Somló, 1935 Nyilas-Kolb Jenő: Magyar–zsidó kultúrmunka; Budapest, Libanon, 1936 (Libanon füzetek) Kolb Jenő: Régi játékkártyák és kártyafestők Sopronban; Sopron : Röttig, 1938 Kolb Jenő: Régi játékkártyák. Magyar és külföldi kártyafestés, XV-XIX. század; Budapest, Hungária Ny., 1939 (Hungária könyvek) Reprint kiadása: Budapest, ÁKV, 1984 Kolb Jenő: A Kőszegi Múzeum régi kártyái; Szombathely, Martineum Ny., 1941
Naplója
Jegyzetek
Források
Kategória:1898-ban született személyek Kategória:1959-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok Izraelben Kategória:Művészettörténészek Kategória:Soproniak Kategória:Tel-aviviak Kategória:A Kasztner-vonat utasai