Georges Descrières, ejtsd kb. [dékrier], született Georges René Bergé (Bordeaux, Gironde megye, 1930. április 15. – Le Cannet, Alpes-Maritimes megye, 2013. október 19.), francia színpadi és filmszínész, melléknevén „a úriember-komédiás” 1958–1985 között a párizsi Comédie-Française társulatának állandó tagja. Nevezetes filmszerepe Maurice Leblanc regényhősének, Arsène Lupin-nek, „az úri betörő”-nek alakítása Jacques Nahum producer nemzetközi koprodukcióban készült, hasonló című tévésorozatában, az 1970-es évek elején.
Élete Származása, tanulmányai Georges Bergé a bordeaux-i színi- és zeneiskolában tanult, itt két tanulmányi versenyen is első díjat nyert. Ezután a párizsi drámai akadémiára ment (Conservatoire national supérieur d’art dramatique), ahol Denis d’Inès és Georges Le Roy osztályában tanult. Itt is több szakmai versenyt nyert, klasszikus Corneille- és Molière-előadásokon nyújtott alakításával (Polyeucte és A tudós nők). 1950 körül felvette a Descrières művésznevet, 1955. január 1-jén felvették a párizsi Comédie-Française-hez, havidíjas színésznek.
Színészi pályája
Első kisebb filmszerepét 1954-ben kapta Claude Autant-Lara Le rouge et le noir (Vörös és fekete) c. klasszikus Stendhal-adaptációjában. 1958-ban már Brigitte Bardot oldalán tűnt fel az Akar velem táncolni? c. romantikus történetben. Magas, elegáns sármos megjelenése, férfias orgánuma révén klasszikus színművek filmváltozataiban és szépirodalmi adaptációiban egyaránt keresett karakterszínésszé vált. 1959-ben Jean Meyer rendező Le Mariage de Figaro (Figaro házassága)c. filmjében ő volt a nőcsábász Almaviva gróf. 1961-ben, a Bernard Borderie által rendezett, kétrészes A három testőr c. kalandfilm mindkét részében ő volt Athos, La Fère álruhás grófja, d′Artagnan (Gérard Barray) harcostársa.
Az 1960-as években Descrières együtt dolgozott olyan nagy sztárokkal, mint Anna Karina és Claude Rich (Ce soir ou jamais, 1961); Audrey Hepburn és Albert Finney, ill. Stanley Donen és Michel Deville rendezőkel (Ketten az úton). 1975-ben a címszereplő Pygmaliont, Claude Jade szerelmének tárgyát játszotta Jacques Nahum Maître Pygmalion című filmjében. 1978-ban Jacques Rouffio rendező szerepet adott neki A Cukor thriller-vígjátékában, ahol Jean Carmet-val, Gérard Depardieu-vel és Michel Piccolival együtt alakított. 1978-ban Michel Boisrond Dis-moi que tu m’aimes c. romantikus filmjében Mireille Darc és Marie-José Nat mellett szerepelt, mint Olivier mester.
Az 1960-as évek közepére filmszerepei révén Descrières már komoly népszerűséget és ismertséget szerzett. Ennek ellenére gyakran visszautasított remek film-főszerepeket, inkább megmaradt a másod- vagy mellékszerepeknél, mert tehetségét és energiáját elsősorban színpadi munkájában igyekezett kifejteni. 1958−1985 között a párizsi Comédie-Française társulatának állandó tagja volt, a színház számos előadásában játszott. Pályája végén a társulat doyenje (korelnöke) volt. Nevét filmes színlapokon is gyakran így jelentették meg: „Georges Descrières de la Comédie Française”.
Az 1970-es évek elejétől egyre többet szerepelt a televízióban. 1971-ben, Jean-Claude Camredon rendező A császár kémje című történelmi kalandfilm-sorozatának egyik epizódjában Louis Bonapartét, Hollandia királyát alakította.
Egyik leghíresebb alakítása Arsène Lupin volt, „az úri betörő”, Jacques Nahum producer nemzetközi (francia–NSZK-kanadai–olasz–belga–holland–osztrák) koprodukcióban készített azonos című tévésorozatában, amelyet a francia és az európai tévéállomások 1971–1974 között sugároztak, a Magyar Televízió pedig 1975-től kezdve adta le.
A sorozat hatalmas sikere nyomán más filmrendezők (pl. Gérard Oury és Claude Sautet) is megkeresték Descrières-t és megpróbálták megnyerni újabb Arsène Lupin-filmek főszerepeinek elvállalására, ő azonban elutasította őket, mondván, hogy színpadi munkájára akar összpontosítani. Televízióban közvetített színpadi munkái közül kritikusok kiemelik Michel Rivière-alakítását az 1972-es De doux dingues (Mindenáron vesztes) c. tévéfilmben, amelyet Au théâtre ce soir című tévészínházi sorozatban adtak le.
1982-ben Robert Thomas rendező Mon curé chez les nudistes című komédiájában egy püspököt alakított, de lesújtó kritikákat kapott. A Cahiers du cinéma c. mozis hetilap azon sajnálkozott, hogy Descrières miért fecsérli kiemelkedő vígjátéki tehetségét ilyen fércművekre, pedig Jean-Paul Belmondóéhoz hasonló, minőségi karriert csinálhatna. Maga Belmondo úgy nyilatkozott, sajnálja, hogy Descrières-t nem láthatja Georges Lautner vagy Claude Sautet filmjeiben. 1987-ben René Féret L’homme qui n’était pas là (Az ember, aki ott sem volt) című drámájában Descrières ismét Claude Jade társaságában játszott.
Magánélete 1955. március 30-án feleségül vette Geneviève Brunet színésznőt (1930), Odile Mallet színésznő ikernővérét. 1962-ben megszületett leányuk, Sylvia Bergé, aki később szintén színészi pályára lépett és a Comédie-Française társulatának tagja lett. 1972. július 8-án a házasfelek elváltak.
1976. február 16-án Descrières másodszor is megnősült, Nicolette Felbert-t vette feleségül, aki haláláig vele maradt.
Descrières sokáig a Yonne megyei Cravant-ban lakott. Az 1980-as évek végén visszavonult az aktív szerepléstől, és Dél-Franciaországba költözött. Megalapította a grasse-i színiakadémiát (conservatoire du théâtre de Grasse), amelynek haláláig igazgatója maradt.
Életének későbbi szakaszában Descrières rákbetegséggel küzdött. 2013. október 19-én hunyt el Le Cannet-i lakóházában, Dél-Franciaországban, feleségének jelenlétében.
Fontosabb filmszerepei
1996: Le comédien, tévésorozat, színész 1989: Pezsgő élet (Champagne Charlie), tévéfilm; Pierre-Henri 1987: L’homme qui n’était pas là; Alexandre 1982: Emmenez-moi au théâtre, tévésorozat; Mathieu parancsnok 1982: Mon curé chez les nudistes; püspök 1982: Qu’est-ce qui fait craquer les filles–; Joncard hoteligazgató 1981: Le bourgeois gentilhomme (Molière), tévéfilm; Dorante 1978–1980: Sam és Sally (Sam et Sally), tévésorozat; összes (12) epizódban; Sam Kramer 1978: A Cukor (Le sucre); Vandelmont 1978: Jómadarak (Les ringards), névtelen szerep 1978: Horoszlóp (L’horoscope); Pierre Quentin-Moreau jegyző 1978: Az ördöngős fickó (Ce diable d'homme), tévésorozat; Richelieu bíboros 1977: Richelieu, tévé-minisorozat; Bellegarde 1977: Le misanthrope (Molière), tévéfilm; Alceste 1976: Attention les yeux!; szexbolt tulajdonos 1975: Maître Pygmalion (Corneille); Christian / Pygmalion 1971–1974: Arsène Lupin (tévésorozat); 26 epizódban; Arsène Lupin 1973: Molière pour rire et pour pleurer, tévé-minisorozat; lovag 1973: Le double assassinat de la rue Morgue (E.A. Poe); tévéfilm; a dandy 1972: Híres szökések (Les évasions célèbres), tévésorozat; Beaufort hercege 1972: A császár kémje (Schulmeister, espion de l'empereur), tévésorozat; Louis Bonaparte 1968: Hívd a férjem találkára (Bolha a fülben / A Flea in Her Ear); Don Carlos de Castilian 1968: Elbűvölő szélhámos (L′homme à la Buick); Lucien Bordier 1967: Ketten az úton (Two for the Road); David 1964: Les femmes savantes (Molière), tévéfilm; Clitandre 1964: Hortense Schneider, tévéfilm; Ludovic 1963: Le maître de Ballantrae, tévéfilm; Ballantrae ura 1962: Le sexe faible, tévéfilm; Philippe 1961: Un voisin sait tout, tévéfilm; Jacques 1961: A három testőr I. A Milady bosszúja (Les trois mousquetaires: La vengeance de Milady); Athos 1961: A három testőr II. A királynő nyakéke (Les trois mousquetaires: Les ferrets de la reine); Athos 1961: Párizs járdáin (Le pavé de Paris); kabinetfőnök 1961: Polyeucte (Corneille), tévéfilm; Polyeucte 1958–1960: La caméra explore le temps, tévésorozat; Guise hercege / Enghien hercege 1959: Les trois mousquetaires (A. Dumas); tévéfilm; DeWinter 1959: Akar velem táncolni? (Voulez-vous danser avec moi?); Gérard Lalemand (as ) 1959: Marie Stuart, tévéfilm; Leicester gróf 1959: Le mariage de Figaro (Beaumarchais); Almaviva gróf 1958: Le bourgeois gentilhomme (Molière), tévéfilm; Dorante gróf 1957: Jónapot, doktor! (Bonjour Toubib); Julien Forget „Junior” 1957: Les serments indiscrets, tévéfilm; Damis 1955: Les aristocrates; Philippe de Maubrun 1955: A drága Karolina fia (Le fils de Caroline chérie); Tinteville hadnagy 1954: Vörös és fekete (Le rouge et le noir); Monsieur de Croisenois
Elismerései, díjai
2004 januárjában megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjének tiszti osztályát, 2011 májusában pedig Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének főtiszti (grand officier) méltóságával tüntették ki.
Jegyzetek
További információ
Kategória:1930-ban született személyek Kategória:2013-ban elhunyt személyek Kategória:Francia színészek Kategória:Nevet változtatott francia személyek Kategória:Bordeaux-iak