Az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola (korábbi nevén SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, illetve SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola, majd SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, köznyelvben máig csak Ságvári, illetve Kisságvári) oktatási intézmény, amely Szeged belvárosában található. A tanintézmény egyszerre szolgál általános iskolaként és gimnáziumként. Az intézmény jelenlegi fenntartója a Szegedi Tudományegyetem. 2008-ban elnyerte az Oktatási és Kulturális Minisztérium által adományozott „Tehetséggondozó iskola” címet. Az SZTE bázisiskolája, Minősített tehetséggondozó műhely. Tagja az Európai Parlamenti Modell programnak, továbbá az Európai Parlament nagykövet iskolája. A HVG 2026-os középiskolai rangsorában az összesített 32. helyet szerezte meg, ami azt jelenti, hogy a Ságvári idén a régió legjobb középiskolája.

Elhelyezkedése Az intézmény Szeged belvárosában, azon belül a Palánk városrészben elhelyezkedő Aradi vértanúk terén, a Tisza Lajos körút egyik végén található. Az iskola közvetlen közelében található a Hősök Kapuja (lévén a Hősök Kapuja szintén a gimnázium része), néhány perc sétával megközelíthető a Dóm tér, Huszár Mátyás rakpart és a Nagyáruház. Az iskola előtt közlekedik a 2-es villamos, illetve 2021-től az 1-es villamos utóda, a tram-train is. Emellett az iskola gimnáziumi része előtt ki van építve egy megálló a 24-es buszjáratnak is.

Története Az általános iskola és a gimnázium története 2015 előtt külön utat járt be.

Az általános iskola története (1883–2000) Az intézmény jogelődjéről az első írásos említés 1709-ből származik, Ausfeldt Kristóf katonaorvostól. A 18. század során az iskola nem rendelkezett állandó épülettel, főleg a kincstár által lefoglalt épületekben, majd 1779-től belvárosi bérházakban folyt az oktatás (4 fiú és egy lányosztály számára).

Az 1880-as években a város alapfokú oktatásának helyzete mostoha állapotban volt. Majd az 1880. április 30-ai városi közgyűlésen kijelöltek egy telket az új iskolaépület számára. 1883. október 16-án Ferenc József császár jelenlétében átadták a felépített "uj elemi fiu-iskola" épületét. Az Árpád téri épület ekkor vette fel a Belvárosi Fiú Népiskola nevet.https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/sagvari_endre_bemutato.pdf

1910-ben az épület felújításon esett át. 1944-ben a megszálló német katonák foglalták el az épületet.

1951-től 1955-ig a Pedagógiai Tanárképző Főiskola II. sz. Gyakorló Általános Iskolájaként, majd 1958-tól a szegedi egyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolájaként már a tanárképzésbe is bekapcsolódott.file:///C:/Users/user/Downloads/PPmod2020.pdf Az új, Április 4. útja 3-5. szám alatti épület első szárnyát 1963-ban, másodikat 1976-ban adták át. Az iskola 1983-ban ünnepelte centenáriumi ünnepét.

A gimnázium története (1955–2000) A gimnázium ötlete az 1950-es években merült fel elsőként. Ennek oka a Tömörkény és Radnóti Gimnázium kapacitásának csökkenése, ami nem tudta már fogadni a növekvő tanulólétszámot és újabb osztálycsoportok kialakítását. 1955 áprilisában a Városi Tanács úgy döntött, hogy nagy viták árán, de létrehozza a harmadik középiskolát a városban. Június elsején a Tömörkény egykori tanárát, Bokor Istvánt nevezték ki az intézmény élére, aminek ekkor még nincs épülete. A helyszínként felmerült a Bolyai-épület, de végül költséghatékonyság céljából az Április 4. útja 1. (mai Boldogasszony sugárút 2.) alatt elhelyezkedő Ady Diákotthont használják fel. Így 1955. szeptember 1-jén 6 első és 3 második osztály indult el. Az induló osztályok közül először humán és reál osztály indult. Az iskola a nyelvtanulás terén is előrelépést tett. A humán tagozatban latin és német, míg a reál tagozatban orosz nyelvokatatás folyt. 1957-től olasz, 1963-tól francia, angol és német nyelvet is lehetett tanulni az intézményen belül. Az iskola egy új nevet szeretett volna felvenni. Ezek között szerepelt Hunyadi Mátyás és Mikszáth, Zrínyi, Dózsa, Kossuth, Ságvári, Rózsa Ferenc és Bajcsy-Zsilinszky is. Végül a városi kommunista bizottság kezdeményezésére az Általános Gimnázium elnevezés elé kerül Ságvári Endre neve, amit 1956. január 28-án rendel el az Oktatásügyi Minisztérium. Az oktatás kezdetben párhuzamosan folyt a Mars téren, Alsóvároson, Szentháromság utca - Szt. Ferenc utca sarkán, a Hősök Kapuja épületében és a Bolyai-épületben egyaránt. A tornaórákat a Boldogasszony sugárúti MÁV kollégium, Apáthy Kollégium tornaterme biztosította a fiúknak, lányok esetében pedig az Ady téri épület. 1956 őszén létesült az iskolában vöröskeresztes munka is. Az 1956-os forradalom során az iskolában hol szünetel a tanítás, hol nem folyik tanórai munka és a diákok is részt vesznek a tüntetésen, például az egyetemről leszedett csillag maradványait is ők dobták a Tiszába. 1956 novembere és 1957 márciusa között egy névváltoztatási javaslat miatt a gimnázium felvette Hunyadi János kormányzó nevét.

Az iskola énekkara a városban (például szerepeltek 1962-ben a Szegedi Szabadtéri Játékokon is) és országosan is sikereket ér el (ez köszönhető a Kossuth Rádiónak is). Az iskola őnképző köre is népszerű lesz, annyira, hogy vidéki kultúrházakban is fellépnek. Az 1970-es években irodalmi színpad is megalakul, melynek tagja volt az iskola akkori diákja, Kulka János is.

1958-tól az akkori József Attila Tudományegyetem tanárszakos hallgatóinak gyakorlóiskolájává válik az intézmény. 1957-ben indul meg a gimnázium keretén belül az ipari-szakmai képzés. Az 1960-as évekre már a paletta bővül francia, matematika-fizika és angol tantervű osztályokkal. A diák élet is ekkoriban éli virágkorát a Ságvári Napokkal és a szegedi iskolák között lezajló TÖMÖRSÁRA (Tömörkény – Ságvári – Radnóti) nevű éves program (amihez a tiszaparti és Deák Gimnázium is csatlakozik, TÖTIDESÁRA névre átkeresztelve az eseményt). Emellett a nyelvi osztályok részére ekkor indult meg a csereutak lehetősége is. 1980-ban ünnepelte a gimnázium 25 éves fennállását. Az 1980-as évekre bevezetésre került a számítástechnika és a "Világnézetünk alapjai" elnevezésű tantárgy oktatása is. 1986. szeptember 11-én a Szentháromság utca és a Tisza Lajos körút sarkán álló szecessziós stílusú épület lesz a gimnázium főépülete. Az 1990-es években megindul az épületen belül a felújítás és elindul a matematika és fizika szak szétválása, illetve a 6+6 évfolyamos magyar-francia két tannyelvű tagozat működése is.

Az általános iskola és gimnázium története az SZTE fennhatósága alatt (2000–) 2000 és 2015 között a két intézmény az SZTE fennhatósága alá került Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium és Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola néven. 2009 és 2011 között a 303 milliós beruházásból felújították a Kis-Ságvári épületét. 2015-ben az általános iskola beolvadásával létrejött az új oktatási intézmény, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola.

Elnevezési vita Ságváriról 1945 után a kommunista diktatúra országszerte számos szobrot és emléktáblát állíttatott, intézményeket és közterületeket neveztek el róla. Ezek nagy részét 1990 után elmozdították illetve átnevezték (lásd az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola esete 1991-ben), számos közterületet és iskolát azonban csak 2011–12-ben.

A szegedi intézmény átnevezése már a rendszerváltás során felmerült. Ezt akkor elmulasztották.

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14/A. § (2) bekezdése alapján nevét közterület elnevezésére nem ajánlja, mivel az a „XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartáshoz kapcsolható”. 2014-ben újabb belpolitikai ügyet generált a Ságvári Endre személyének megítélése körüli bizonytalanság. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette, megváltoztatná a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium nevét. Barok István, az iskola testnevelő tanára kiállt a Ságvári név mellett, arra hivatkozva, hogy a Ságvári név összefonódott a gimnáziummal, a Ságvárizmus pedig brandé vált. A vitában megszólalt Vincze Gábor is, aki szerint egy demokráciában nem lehet példakép a sztálinista Ságvári. Több egykor az intézményben tanult ismert személy kiállt a névváltoztatás ellen, mint Kulka János, Jáksó László, emellett Szabó Sándor országgyűlési képviselő és Botka László polgármester is ellenezte az átnevezési indítványt. 2015. március 30-án pedig az iskola korábbi és akkori diákjai, tanárai fáklyás felvonulást szerveztek Szeged belvárosán keresztül, demonstrálva a névváltozás ellen. Minden tiltakozás ellenére azonban Balogh Zoltán és Rétvári Bence az EMMI vezetője és államtitkára nem engedett az ügyben. Később Ungváry Krisztián történész pontosított korábbi álláspontján, és kijelentette, hogy Ságvári antifasisztaként halt meg. Törvény nem kötelezte az iskolát fenntartó Szegedi Tudományegyetemet a névváltoztatásra, ugyanakkor az iskolák nevéről a 2014-ben életbe lépő felsőoktatási törvény szerint az oktatási miniszter dönt. Az intézmény új névadója kapcsán felmerült többek között Hunyadi János és Szent-Györgyi Albert neve is. 2015 májusának elején jelentették be a tanároknak, az egyetem szenátusa ülése pedig május végén, június elején elfogadta az új alapító okiratot, amely értelmében a következő tanév szeptemberétől SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola néven működik tovább az intézmény, immáron az általános iskola és a gimnázium összevonva.

Bár a neutrális elnevezés megfelelőnek tűnhetett, mivel így már nem sértett törvényt az intézmény, azonban az átnevezést ellenzők továbbra is hivatkozhattak az iskolára Ságváriként, a fenntartó részéről felmerült az igény, hogy a jövőben az intézmény felvegye Báthory István nevét. Hosszas huzavona után a újabb névváltoztatásra 2024. szeptember 2-án kerül sor, azóta SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola néven működik az intézmény.

Az intézmény épülete Az épület a Szentháromság utca és a Tisza Lajos körút sarkán található. Szecessziós stílusban épült 1910-ben. Raichle J. Ferenc tervei alapján készült el a három emeletes épület. A Raichl-palota 1896 előtt számos funkciót töltött be: volt lakóház és kollégium is, 1920-ban Szeged francia megszállása során szenegáli katonák laktak itt. Sőt 1911 és 1921 között itt üzemelt az Apolló Mozgófénykép Színház.

Az eredeti tervek szerint a Szentháromság utca és az Ady tér között egy uszodával és tornateremmel felszerelt épületet szerettek volna építeni. Ez végül nem valósult meg. Jelenleg a gimnázium épületéhez tartozik továbbá a Hősök kapuja, amiben számos tanterem és a Díszterem található, illetve az Irinyi-kollégium egy szárnya.

Igazgatói

Gimnáziumi részen

Bokor István (1955–1956) Bánfalvi Ferenc (1956–1959) Révész Béla (1959–1962) Juhász Antal (1962–1968) Valkusz Pál (1968–1990) Kardos József (1990–1990) (mint megbízott igazgató) Kánitz József (1991–2001) Dobi János (2001-2026) Blazovich Péter Márk (2026-tól)

Általános iskolai részen Ferenczi János (1877-1896) Nagy Ferenc (1896-1897) Vass Mátyás (1897-1898) Nagy Ferenc (1898-1913) Kövessy József (1913-1923) Tóth Károly (1923-1926) Lantos Béla (1926-1933) Botond (Brughardt) Lajos (1933-1944) vitéz Nemes Árpád (1944-1945) Weller Károly (1945-1946) Rózsa Imre (1946 - 1948) Sörös Jenőné (1948 - 1950) Hámori Ede (1950-1951) Mohos Károly (1951-1954) Hámori Ede (1954-1974) Németh Kálmán (1974 - ? Makk Ferencné (? - 1999) Sipos Ibolya (1999-től)

Az iskola híresebb diákjai, tanárai

Híres tanárai Ambrusné Bullás Rózsa, földrajztanár. Apró Mátyás, rajztanár. Balogh Irén, ének-zene tanár. Bárdos Pál, magyar- és történelemtanár. Barok István, testneveléstanár. Blázsikné Karácsony Lenke, kémiatanár. Bogáthy László, kémiatanár. Bognárné Kocsondi Andrea, nyelvtan- és irodalomtanár, a gimnázium igazgatóhelyettese. Budó Ágostonné, matematikatanár. Csigér István, biológiatanár. Csizmazia György, biológiatanár. Czékus Tibor, szakvezető történelemtanár. Csúri József, matematikatanár. Dúró Lajosné, matematikatanár. Erdei Imre, fizikatanár.