A Bárándi-patak 4,6 km hosszú vízfolyás Zala vármegyében. A Zalaapáti-hát területén ered, Dióskál központjától nyugati irányban, Alsókál–Szegfalu településrésztől keletre, ahol egy kis tava is van.
Útja során Dióskálon belül Alsókál településrészen a Kossuth Lajos utcával párhuzamosan először északkeletre, majd a dióskáli Béke tértől, a Petőfi Sándor utcával párhuzamosan keleti irányban halad tovább. A patak Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti és Zalavár térségének vízrajzában játszik szerepet.
Mivel Alsókál településrészen a Kossuth Lajos utcától közvetlenül keletre folyik a Bárándi-patak, viszont az utca itteni házainak telekhatára az utca egy szakaszán teljesen a patakig tart, ezért a Kossuth Lajos utca keleti házsorát egy szakaszon, a Béke térhez közelebbi részén, minden telken külön-külön, az utcáról csak a patak fölé épített, erre alkalmas teherbírású beállókon lehet gépjárművel vagy gyalogosan megközelíteni.
A patak fölötti beállóknak a környéken kissé szokatlan módon jelentősebb szélességet és mélységet kell áthidalniuk, mivel a patak ezeken a részeken egy átlagos ároknál valamivel mélyebb és szélesebb, mesterséges betonmederben fut. A Bárándi-pataknak az utca és a telekhatár közé az említett módon való közbeékelődése a patak mentén máshol nem fordul elő, és a Kossuth Lajos utca délebbi részén van a pataktól keletre is egy párhuzamos út, így nem egyesével, telkenként kell a patakot áthidalni.
thumb|A Bárándi-patak hídja Dióskálon
Egeraracsán szintén keleti irányú a Bárándi-patak medre, ahol a falu pataktól északi nagyobb és déli kisebb részeit a Kossuth Lajos utca Bárándi-patakot átívelő hídja köti össze.
A település történeti fejlődésében is meghatározó volt a vízfolyás. A mai Egeraracsa elődtelepülései, Eger és Aracsa a Bárándi-patak két oldalán helyezkedtek el, majd egyesülésükkel alakult ki a mai község.
A patak a mai Egeraracsa településszerkezetét is kettéosztja.
A hídtól keletre Egeraracsa határában két jelentősebb víztározó tavat fűz fel, amelyek horgászati és idegenforgalmi szempontból is ismertek.
A két tározót a Bárándi-patakra építették. A nagyobbik tóba eredetileg elsősorban nemes halakat, a kisebbikbe ragadozó halakat telepítettek. A két tó halállománya később részben keveredett. A tavakat az Egeraracsai Horgászegyesület gondozza, és horgászok, kirándulók, valamint a környékbeli gyermektáborok lakói is látogatják.
A tározók kialakítása előtt és után is fontos szerepet játszott a Bárándi-patak vízhozama. Egy 2006-os helyi beszámoló a patakot bővizű vízfolyásként írta le, amely az egeraracsai tározót táplálja. A tó már ekkor Egeraracsa egyik jelentős szabadidős területének számított.
Egy másik helyi beszámoló szerint Eger és Aracsa egyesülésével 1880-tól alakult ki a Bárándi-patak két oldalán húzódó Egeraracsa.
A patak Egeraracsa után Esztergályhorváti külterülete felé halad tovább.
A Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Zalaszentmárton és Zalaapáti térségét érintő helyközi autóbusz-közlekedésben a 6225-ös Pacsa–Dióskál/Gétye–Zalaapáti viszonylat is szerepet játszik.
A közigazgatásilag Esztergályhorvátihoz tartozó, külterületi lakott hely jellegű Bárándpusztán két kis halastava van, ahol a 7522-es út kis hídja vezet át észak-déli irányból a patakon.
Bárándpuszta Esztergályhorváti történeti külterületi településrésze, amely a közlekedési menetrendekben is önálló megállóhelynévként szerepel.
Esztergályhorváti térségétől keletre a patak az Alsó-Zala-völgy és a Kis-Balaton irányába tart.
A Bárándi-patak a Kis-Balaton Hídvégi-tavának északi részétől körülbelül 400 méterre északra, Esztergályhorváti és Zalavár közigazgatási határának térségében éri el a Zala folyót.
A torkolat már a Kis-Balaton vízrendszerének közvetlen közelében fekszik. A közeli Zalavár és Zalaszabar térsége szorosan kapcsolódik a Kis-Balaton vízvédelmi és természetvédelmi rendszeréhez.
A Bárándi-patak torkolata vízgazdálkodási és halgazdálkodási szempontból is fontos tájékozódási pont.
A Kis-Balaton I. számú tározójának horgászható területei között a régi Zala-meder keleti partján a Bárándi-patak befolyásától a zalavári híd közelében lévő sorompóig tartó szakasz is szerepel.
A Zalaapáti-hát erősen dombos vidékén futó 7526-os út Dióskáltól Bárándpusztáig tartó legnagyobb része a Bárándi-patak völgyében létesült. Ez településszerkezeti szempontból is fontos, mivel Dióskál és Egeraracsa lakóterületei a patak, illetve mellékvizei által kialakított völgyek mentén húzódnak.
A Bárándi-patak völgye közvetlen vízrajzi kapcsolatot teremt Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti és Zalavár területei között. Tágabb környezetében Zalaszentmárton, Zalaapáti és Zalaszabar települések találhatók.
A Bárándi-patak völgye és tavai tájképileg, vízgazdálkodásilag és a horgászat szempontjából is fontosak.
Vízrajzi és vízgazdálkodási jellemzői A Bárándi-patak az országos vízgyűjtő-gazdálkodási nyilvántartásban AEP299 azonosítójú felszíni víztestként szerepel. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területéhez és a 4-1 jelű Zala vízgyűjtő-gazdálkodási alegységhez tartozik.
A víztest nyilvántartott hossza 4,6 km, teljes vízgyűjtő területe 20,70 km², vízszállítása állandó.
Tipológiai besorolása szerint dombvidéki, meszes, közepes-finom mederanyagú, kis vízgyűjtőjű vízfolyás.
A víztest ökológiai állapotának korábbi értékelésében a biológiai elemek szerinti állapot gyenge, a fizikai-kémiai állapot jó, a morfológiai állapot mérsékelt, a hidrológiai állapot pedig kiváló minősítést kapott.
Kapcsolata a Kis-Balatonnal és a természetvédelemmel A Bárándi-patak alsó vízrendszere szoros kapcsolatban áll a Kis-Balatonnal.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a Bárándi-patakot a Kis-Balaton HUBF30003 kódú Natura 2000 területével érintett víztestek között tartják nyilván.
A Kis-Balaton területe egyszerre különleges természetmegőrzési és madárvédelmi terület, továbbá a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a nemzetközi jelentőségű Ramsari terület része. A korábbi vízgyűjtő-gazdálkodási dokumentáció a Bárándi-patakot e védett területekkel érintett víztestként sorolja fel.
A Bárándi-patak és a Zala torkolati térsége ezért Zalavár és Zalaszabar környezetében a Kis-Balaton természetvédelmi rendszeréhez kapcsolódik.
Belvízvédelem A patak alsó szakasza a Kis-Balaton térségének belvízvédelmi rendszerében is szerepet játszik.
A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyilvántartásában a Bárándi belvízöblözet a Zala jobb parti belvízvédelmi szakasz része. Az öblözet déli határát a Bárándi-patak bal parti töltése alkotja.
A Zala menti öblözetek a Zala töltéseinek és a mellékvízfolyások visszatöltésezésének 1920-as évekbeli kiépítésével alakultak ki.
Jelentős változást hozott a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I. ütemének 1985-ös feltöltése. A Hídvégi-tó megemelt üzemi vízszintje miatt az érintett öblözetek gravitációs víztelenítése megszűnt, ezért elektromos meghajtású, automatikus vezérlésű szivattyútelepeket építettek.
A rendszer egyik létesítménye a Bárándi szivattyútelep. Feladata a Bárándi belvízöblözetben összegyűlő bel- és szivárgó vizek átemelése.
Élővilága A Bárándi-patak vízi gerinctelen faunájáról is rendelkezésre állnak tudományos adatok.
Egy magyarországi piócafaunisztikai vizsgálat során 2001. június 26-án Dióskálnál a Bárándi-patakból a Glossiphonia complanata nevű édesvízi piócafajt mutatták ki.
Horgászati jelentősége A Bárándi-patak által felfűzött egeraracsai tavak helyi horgászvizek.
A nagyobb tározóba eredetileg elsősorban békés halakat, a kisebb tóba ragadozó halakat telepítettek. A későbbi természetes folyamatok következtében a két halállomány részben keveredett.
A patak torkolata a Kis-Balaton horgászati szabályozásában is tájékozódási pont.
A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. területi jegyeinek leírásában a Kis-Balaton I. számú tározójának egyik horgászható partszakasza a régi Zala-meder keleti partján a Bárándi-patak befolyásától kezdődik, és a zalavári híd alatt 50 méterre lévő sorompóig tart.
A horgászati terület leírása a Zalavár és Zalaszabar közötti útszakaszt, továbbá a Babos-szigetet és a Kányavári-szigetet is nevesíti.
Part menti települések A Bárándi-patak folyása közvetlenül vagy külterületi szakaszaival az alábbi településeket érinti:
Dióskál Egeraracsa Esztergályhorváti, ezen belül Bárándpuszta Zalavár
A vízfolyás tágabb térségében található többek között:
Zalaszentmárton Zalaapáti Zalaszabar
A Bárándi-patak a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Zala tervezési alegységének részét képezi.
A Bárándi-patak és a Hajdú-Bihar vármegyei Báránd község között csak névazonosság áll fenn.
Jegyzetek
Kategória:Zala megye patakjai