A kisadózó vállalkozások tételes adója (rövid nevén: kata vagy régi kata) 2013. január 1. és 2022. augusztus 31. között választható, magyarországi egyszerűsített adózási forma volt. Az adónemet elsősorban alacsony adminisztrációs terhei és tételes adómértéke miatt választották széles körben: 2022 májusában mintegy 460 ezer adóalany tartozott a hatálya alá. Az adónem több, a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó közterhet váltott ki, így többek között a vállalkozói személyi jövedelemadót, a társasági adót, az osztalékalap utáni adót, későbbi szabályai szerint pedig a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót is. Korábban a szakképzési hozzájárulás kiváltására is alkalmas volt, annak 2022. januári megszüntetéséig.
A régi katát egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és ügyvédi iroda választhatta. A 2022. évi XIII. törvény az addigi kata-szabályokat 2022. szeptember 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte, és ettől az időponttól külön törvényben szabályozott, szűkebb személyi kör számára elérhető adónemként létrejött a kisadózó vállalkozók tételes adója („új kata”). Az új adónem főszabály szerint kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára választható; a betéti társaságok, közkereseti társaságok, ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek és mellékállású egyéni vállalkozók nem tartozhatnak a hatálya alá.
A régi kata előzményének az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) tekinthető, mely azonban nem tételes, hanem százalékos adó volt, ezáltal nagyobb állami bevételt generált. Az eva kiváltására 2013-ban létrehozták a kisadózó vállalkozások tételes adóját (régi kata), majd pedig 2020-ban az evát megszüntették. A lépést sok kritika érte, mivel százalékos adó révén az eva igazságosabb és fenntarthatóbb volt, emellett magasabb állami bevételt generált azonos nagyságú adózói körből.Eva és kata: Magyarország 20 évet visszament az időben – portfolio.hu, 2022. július 18. A régi kata átalakításával, a jogosultak körének szűkítésével 2022. szeptember 1-jén jött létre a kisadózó vállalkozók tételes adója (új kata).A régi KATA és az új KATA közti főbb különbségek – ado.hu, 2022. szeptember 20.
2022 nyarán a kata átalakítása kapcsán felmerült az a lehetőség, hogy a kata tételes, havi forintos részét megemelik a mindenkori minimálbér adó- és járulékterhének szintjére, ami 2024-ben forint. Ez több tíz milliárd forintos bevételt jelentene éves szinten a költségvetésnek, ennek ellenére eddig nem valósult meg, csak a katára jogosultság szigorítása.A minimálbérhez köthetik a katánál fizetendő adó mértékét – index.hu, 2022. július 4.
Története Az adónemet 2013. január 1-jével, a kisvállalati adóval (kiva) egyidejűleg vezette be a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról.
Az adónem adóalanya a kata 2013-as bevezetése óta mentesül az alábbi adónemek megállapítása, bevallása és megfizetése alól: vállalkozói személyi jövedelemadó osztalékalap utáni adó átalányadó társasági adó (tao)
A 2018. évi LII. törvény szerint 2019. január 1-jétől további két adónem megállapítása, bevallása és megfizetése alól is mentesül a kata adóalanya:2018. évi LII. törvény 40. § (2). személyi jövedelemadó (szja) szociális hozzájárulási adó (szocho)
Burkolt foglalkoztatás esetének vélelme Kedvező mivolta végett többször felmerült, hogy a katát munkaadók adóoptimalizálásra, burkolt foglalkoztatásra használják fel. A törvény szerint a burkolt foglalkoztatás esetének vélelmét akkor lehet kizárni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról, 14. §. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg; a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.
2013 decemberében a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy népszerűsítette a katát, mint egy egyszerű és rugalmas, adónemet, amivel kevés az adminisztráció, és kevesebbet kell adózni is, kiemelve, hogy „nincs még egy olyan adózási mód vagy forma Magyarországon, ami ilyen minimális közteherviselési kötelezettséget jelent”.
Értékelése és népszerűsége 2017 májusában Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke azt nyilatkozta, hogy a kataalanyok létszáma megközelítette a 210 ezret, ez pedig azt bizonyítja, hogy a kisebb és egyszerűbb közterhet „hajlandók leróni a gazdasági szereplők”, így a kormány számítása „bejött”.
A katás vállalkozások száma 2018 novemberében átlépte a 300 ezret, ekkor Varga Mihály pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „már majdnem minden harmadik cég ezt az európai uniós szinten is példaértékű adózási módot választja”. Varga hangsúlyozta, a kormány „minél alacsonyabb adókkal kívánja segíteni a kisvállalkozókat”, a kata eredményei pedig „az ország versenyképessége szempontjából is jelentősek”. Emellett úgy vélte, az adónem „a magyar adózás történetének legegyszerűbb és a lehető legnagyobb megtakarítást biztosító adózási formája”.
Izer Norbert államtitkár 2020-ban és 2021-ben is hangsúlyozta, hogy a kata nagyon népszerű adónem.
Az alábbi táblázatban látható, hány vállalkozás (egyéni és társas vállalkozások egyaránt) választotta a katát.
Időpont Alanyok száma 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022. május ( egyéni vállalkozó, cég)
A 2020-as módosítás A kata éveken keresztül vita tárgyát képezte, bár kezdetben kedvező mivolta miatti népszerűségét sikerként könyvelték el, 2020-tól kezdődően többször felmerült a gyanú, miszerint munkaviszony helyett alkalmazzák, úgynevezett „burkolt foglalkoztatás” eszközeként, arra a tényre alapozva, hogy a katás vállalkozók harmada korábban alkalmazott volt. Ezt már 2020. január elején előrejelezte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyilatkozata, miszerint a katával való visszaélések kizárása érdekében a törvényben szereplő hét kritériumból legalább kettőnél több kritérium egyidejű bizonyítása esetén lenne kizárható a „burkolt foglalkoztatás” vélelme, míg korábban éppen kettő kritérium igazolása is elegendő volt.
2020. július 3-án elfogadásra került a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslat, ami többek közt a katát szabályozó 2012. évi CXLVII. törvényt is módosította. 2021. január 1-jén lépett életbe a kata szigorított változata, több új intézkedéssel elejét véve a burkolt foglalkoztatásnak, többek közt: belföldi székhelyű kapcsolt vállalkozásnak minősülő kifizetőtől származó bevétel után a kifizetőnek 40%-os mértékű adót kell megfizetnie belföldi székhelyű kifizetőtől származó összesítve évi 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás esetén a 3 milliós határ feletti összeg után a kifizetőnek 40%-os mértékű adót kell megfizetnie
Megszüntetése és az új kata létrehozása Bár 2021. január 1-jével már egyszer szigorítottak az adónemen, 2022 áprilisában ismét egyre hangsúlyosabb lett a kata megújítása. Parragh László 2022-ben odáig ment, hogy a kata megszüntetését javasolta. Később, 2022. július 9-én azt nyilatkozta, hogy az adónem eredeti rendeltetését túllépve olyanok is bejelentkeztek a kata hatálya alá, akik „a munkaviszony elkerülésére, átminősítésére” használják azt. Hozzátette, hogy „a kamara bízik a gyors jogalkotásban”, ezért jelezte a kormány felé, hogy mielőbb döntést kellene hozniuk az ügyben. Alig két nappal később, 2022. július 11-én benyújtottak egy törvénytervezetet, amely szerint a meglévő adónem megszűnése után a helyébe lépő új, kisadózó vállalkozók tételes adója nevű adónemet 2022. szeptember 1-től csak olyan főállású egyéni vállalkozók választhatják, majd akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak, illetve a taxisok. Nem választhatják a jövőben így a katát a betéti társaságok, a mellékállású egyéni vállalkozók, a szellemi szabadfoglalkozásúak és a szabadúszók, így például a művészek, grafikusok, zenészek, filmesek, újságírók, nyelvtanárok, fordítók, fotósok, de nem tartozhatnak a megújult adónem alá többek közt a terapeuták, a pszichológusok, orvosok sem.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2022. júniusi elemzése szerint az alábbi négy kategóriára voltak oszthatók az adónem alanyai: lakossági és szórt vállalati ügyfelű katások (kb. 100-150 ezer vállalkozás): „a kata eredeti szempontjainak megfelelően” megrendelőik elsősorban lakossági ügyfelek, emellett elszórtan vállalati megrendelőket is kiszolgálnak, maximum évi 1 millió forint értékig koncentrált ügyfelű katások (kb. 100-150 ezer vállalkozás): az adónem eredeti célján túlmutatóan, de szabályosan és etikusan váltottak a katára, vállalati megrendeléseik ügyfelenként meghaladják az évi 1 millió forintot, de valós gazdasági eseteik figyelembe vétele mellett a színlelt szerződés vagy a bújtatott foglalkoztatás ezen vállalkozások esetében mégsem merülhet fel kereset-kiegészítésű célú katások (kb. 60-80 ezer vállalkozás): olyanok, akik alapvetően mellékfoglalkozásban, keresetkiegészítési lehetőségként élnek a kata adónemmel, az éves bevételük általában 1-2 millió forint alatt marad adócsalók (kb. 100-150 ezer vállalkozás): ezen vállalkozások teljesen visszaélési jelleggel használják az adónemet az ügyleteik valós gazdasági tartalmának megfelelő, jóval magasabb közteher kikerülésére
Tállai András pénzügyi államtitkár a törvénytervezet céljául a kata pozitív eredményeinek biztosítását, a gazdaság kifehérítését és a bújtatott munkaviszonyok megszüntetését jelölte meg.
Az Országgyűlés 2022. július 12-én pár órás vita után 120 igen, 57 nem, 1 tartózkodás mellett megszavazta az adónem átalakítását, az új törvény 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról címmel Magyar Közlönyben 2022. július 18-án jelent meg.
2022 nyarán a kata átalakítása kapcsán a kormány felvetette azt a lehetőséget, hogy a kata tételes, havi forintos részét megemelik a mindenkori minimálbér adó- és járulékterhének szintjére, ami 2024-ben forint. Ez több tíz milliárd forintos bevételt jelentene éves szinten a költségvetésnek, ennek ellenére eddig nem valósult meg, csak a katára jogosultság szigorítása.
Alkotmányjogi kifogások és az Alkotmánybíróság eljárása A 2022. évi XIII. törvény jogtechnikailag nem a régi kata egyszerű módosításaként, hanem új adónemről szóló törvényként jelent meg; ezzel párhuzamosan a korábbi, 2012. évi CXLVII. törvény régi katára vonatkozó szabályai 2022. szeptember 1-jével hatályukat vesztették. Az Alkotmánybíróság későbbi megfogalmazása szerint ezzel a nappal a régi kata mint adónem, illetve a régi kata adóalanyainak adójogviszonya megszűnt.