Török Péter (Budapest, 1958. április 25. – Budapest, 2022. augusztus 4.) Ybl Miklós-díjas (2009) és Prima Primissima díjas (2012) magyar tájépítész, az Artboretum Kert- és Szépművészeti Társasághttp://www.artboretum.com/ Artboretum alapítója és több magyar köztér tervezője.

Életpályája Fiatalkora A XI. kerületben nőtt fel, később itt élt és hunyt el. Édesapja agrármérnök, édesanyja pedig iskolai alkalmazott volt. Élete végén, a Magyar Kultúrának adott interjújából ismert, hogy édesanyja igényesen dekorált mesekönyveiből ismerkedett meg a kertekkel, és már 3-4 éves kora körül foglalkoztatta a mesékből megismert kertek továbbgondolása.

Tájépítészet A budapesti József Attila Gimnázium rajz-olasz tagozata elvégzése után a Kertészeti Egyetem Táj- és Kertépítészeti Karán folytatta tanulmányait, majd 1982-ben le is diplomázott. Végzősként megnyerte a kanadai British Columbia Egyetem világpályázatát, melynek díját a kommunista rendszerben nem vehette át Amerikában személyesen. 1985-től a Városépítészeti Tudományos Tervező Intézet Műemléki Irodájában dolgozott. 1987-től a BME Lakóépület-tervezési Tanszékén oktatott. 1993 és 1997 között a Studio Ars Loci Kft.-nél helyezkedett el. 1997-ben megalapította saját vállalkozását, az Artboretum Kert- és Szépművészeti Társaság Kft.-t. 2002-ben Bálint György interjúvolta meg a Nemzeti Színház környezetéről. Munkái elismeréseként vehette át az Europa Nostra díjat, 2009-ben az Ybl Miklós-díjat, majd 2012-ben a Prima Primissima díjat (bemutatása és díjátadó beszédehttps://www.youtube.com/watch?v=IotGgtAqino). 2012-ben az Építész Közlöny/Műhely, 2013-ban pedig Kő András mellett a Katolikus Rádió készített vele kétrészes interjút, és az Újbuda Televízióban is megjelent. 2013-ban a Szépművészeti Múzeumban tartott tárlatvezetést, melynek középpontja a kertek voltak. Munkáiról készült képekből, montázsokból és vázlatokból több kiállítás is készült, többek közt a Szent István-bazilikában (2013, Opus Tessellatum – Műtöredékek, dr. Farkas Attila érseki tanácsos nyitóbeszédével), a Műcsarnok I. Építészeti Nemzeti Szalonján (2014), valamint a Budai Klub-Galériában (2015, Belső tájakon címmel). Emellett előadott többek közt a Magyar Tudományos Akadémia szegedi Regionális Bizottságában (2011), a makói művésztelepen (2015) és Budapesten (2016).

Magyarország-szerte számos köztér megújítása fűződik nevéhez. A legismertebbek ezek közül a budapesti Vigadó tér, a Szent István-bazilika előtti tér, a Nemzeti Színház parkja, a szegedi Kárász utca és Klauzál tér, a Holokauszt Múzeum környezete, a gödöllői kastély kertje, a hajósi érseki kastély parkja, a sárospataki Rákóczi-vár parkja, a tatai Kossuth tér. Megvalósult és meghiúsult vagy félbemaradt terveinek száma 2012-ben 93 volt, haláláig pedig meghaladta a százat.

A felsőoktatásban Több mint 20 évig (1987–2020) oktatott a Budapesti Műegyetem Lakóépület-tervezési Tanszékén, valamint a Corvinus Egyetemen és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Karán is vendégelőadóként tanított.

Utolsó évei Török Péter 2022 nyarán hunyt el. „Sok boldog szomorú dalnak voltam szerzője, okozója, szenvedője, élvezője, éltetője, jó utazások voltak ezek. Ha Bartók Bélára gondolok – akinek fontos volt, hogy a halálos ágyán megjegyezze, teli bőröndökkel megy el – azt kell mondanom, hogy én is ezt érzem.” – Török Péter a Magyar Kultúrának adott interjújában, 2022.

Munkássága Tiszaújváros Városház előtti főtér (rendszerváltás)

Budapest 301-es parcella, Új köztemető (1992) Vigadó tér (2000) Szent István szobra a sziklakápolnánál (Kő Pállal, 2001) Liszt Ferenc tér (2001) Nemzeti Színház parkja (2002) – Vízbe dőlt színház, zikkurat és labirintus. Szent István-bazilika környezete (2003) Holokauszt Emlékközpont (2004) Budai vár Palotakertje (2007) Lépcsők és pintoszok a Batthyány-szobor körül (2008) Nagymágnások privát kertjei Epreskert (VI. kerület, törölt pályázat)

Veresegyház Főtér (1996)

Szeged Kárász utca és Klauzál tér (2003). A felújítás Europa Nostra díj-at kapott.Kárász Street and Klauzál Square in Szeged Belvárosi térfüzérek, Széchenyi tér (2010, 'ellopott' pályázat)

Csákvár Esterházy-kastély kertje (~ 2004)

Pannonhalma Kilátóterasz (2005)

Gödöllő Erzsébet-kastély park (2010)

Hajós Hajósi Barokk Kastély (2010)

Gyöngyös Huszárkert (2011)

Baja Belváros (2012)

Orosháza Főtér (2013)

Tata Kossuth tér (2015)

Makó Makovecz-emlékkert (2011) Újvárosi Rotondó tér (törölt pályázat)

Sárospatak Rákóczi-vár, Gombos-kert (törölt pályázat)

Monok Kossuth szülőháza (n. d.)

Sátoraljaújhely Piacutcás, orsós főtér (n. d.)

Kecskemét Rákóczi út (‘ellopott’ pályázat’)

Kalocsa Ismeretlen terv

Pécs Ismeretlen terv

Zirc Ismeretlen terv Dombóvár Ismeretlen terv

Szarvas Ismeretlen terv

Szentendre Ismeretlen terv

Esztergom Ismeretlen terv

Vác Ismeretlen terv

Oroszlány Ismeretlen terv

Csobaj Magán kertek

Tihany Magán kertek

Elismerései 2014: Orosháza városértElhunyt az orosházi főtér tervezője 2014: Makó városért 2012: Prima Primissima díj 2009: Ybl Miklós-díj 2008: Reitter Ferenc-díj 2007: A Magyar Képzőművészeti Egyetem önzetlen támogatója 2007: Címzetes egyetemi docens, Budapesti Műegyetem 2005: Pro Architectura díj 2004: Budapest Építészeti Nívódíj 2004: Reitter Ferenc-díj 1989: VÁTI Nívódíjv 1982: Világpályázat, University of British Columbia, Kanada, 3. díj

Jegyzetek

Források Lippai K.: „Lelkem lett küzdés, szívem lett az álmom” – Meglátogattuk Török Péter tájépítészt, Magyar Kultúra, 2002. február, 2 (2), 6–11. o. Török Péter: Török Péter Artboretum, http://artboretum.com

Kategória:1958-ban született személyek Kategória:2022-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar építészek Kategória:Prima Primissima díjasok Kategória:Ybl Miklós-díjasok Kategória:Magyar professor emeritusok Kategória:A budapesti József Attila Gimnázium diákjai