Kolbenheyer Gyula (Igló, 1851. május 6. − Budapest, 1918. szeptember 26.) magyar építész, festő, tanár, építészeti szakíró.
Élete Zürichben és Berlinben tanult. Ezt követően, 1876-tól Pesten Benkó Károly építésznél dolgozott. 1879-től a Felső Építőipari Iskola tanáraként, 1898-tól 1918-ig igazgatójaként működött. Oktatási tevékenysége mellett több épületet tervezett, de festészettel is foglalkozott. Tájképeiből a Műcsarnok rendezett kiállítást. Művelte az építészeti szakirodalmat, több tanulmánya is megjelent.
1918-ban hunyt el 67 éves korában. A budapesti Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra,https://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%202/34-0%20Parcella/01-89%20Kolbenheyer%20Gyula/index.html síremlékehttps://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%202/34-0%20Parcella/01-89%20Kolbenheyer%20Gyula/index.html#3.jpg védettnek minősül (34, N/A, 1, 89).https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/kolbenheyer-gyula/
Ismert épületei 1901: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar (H. Gaál Adorjánnal), Budapest, Thököly út 74.https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-NlR6amVSQi94b1phU0g5c21uZFM4UT09 1903–1907: Fémipari szakiskola (ma: Gépipari szakközépiskola, „Fajnorka”),https://pozsonyikifli.sk/ketezer-csonka-testu-hos-pozsonyban/ Pozsony, Fajnorovo nábrežie 52/5, 811 02 Staré Mesto (H. Gaál Adorjánnal) Friedrichsplatz, Mannheim
Egyes forrásokhttps://andrassy127.weebly.com/szomszeacutedok.html neki tulajdonítják a budapesti Andrássy út 123. számon álló palota épületet is, ennek tervezője azonban nem ő, hanem Kolbenheyer Ferenc volt.
1875-ben Rozinay Istvánnal pályázatot adott be a mai Andrássy úton található Műcsarnokra.https://adt.arcanum.com/hu/view/MUVTORTERT_45_1996/?query=%22Rozinay+Istv%C3%A1n%22&pg=198&layout=s (A ma Régi Műcsarnok néven ismert épület végül Láng Adolf tervei alapján épült fel.)Pilkhoffer Mónika: Lang Adolf építész munkássága; Terc Kft., Budapest, 2017,
Meg nem valósult tervei Königsplatz átépítése, Berlin (nemzetközi pályázat, I. díj)
Írásai Folyóiratcikkek Cikkei a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1892. A milleniumi kiállítás kérdéséhez, Gyakorlati módszer távlati képek szerkesztésére) és a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítőjében (1893. A milleniumi kiállítás végleges helyszínrajza, 1894. A budapesti Andrássy-út architektonikus befejezése, 1916. Az új városháza elhelyezésének kérdéséhez) jelentek meg.
Könyvek Gyakorlati módszer távlati képek szerkesztésére. Budapest, 1893. Építéstan. Budapest, 1893. (Kőnyomat).
Képtár
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar festők Kategória:1851-ben született személyek Kategória:1918-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek