Koller Ferenc (latinul Franciscus Coller jezsuita szerzetes, jogtudós, a Nagyszombati Egyetem alaki jog tanára, az első hazai jogtanárok egyike. Vélhetően nem azonos Koller Ferenc (1653–1705) pécsi jezsuita szerzetessel.
Munkássága Életéről alig van információ, születési és halálozási időpontja is több változatban maradt fenn, ám az Egyetemi Könyvtár több kéziratát is megőrizte.
Egy ideig az esztergomi káptalannál a jegyzői hivatalt töltötte be. Ezzel függ össze, hogy 1692-ben Nagyszombatban Koller Ferenc káptalani jegyző állított ki egy okiratot. A legtöbb feljegyzés, említés - és a kéziratok is - abból az időszakból származnak, amikor a Nagyszombati Egyetem jogtanára volt. Évtizedekig töltötte be ezt a pozícióját - 1687-től 1720-ban vagy később bekövetkezett haláláig, és volt időszak, amikor egyedül -, ekként a hallgatókra jelentős hatást gyakorló, meghatározó oktatója volt az egyetemnek. Jelentős egyetemi jogtanártársai: Illyés István püspök, Bencsik Mihály jogász, ügyész voltak.
Koller szakterülete a Werbőczy István által 1541-ben összeállított joggyűjtemény, a Tripartitum (Hármaskönyv) volt. Kollert a magyar jog elmélete és a hazai jog gyakorlata előadásaival a hazai jog első egyetemi előadójaként említik. Kézirataiban az elméleti fejtegetések mellett gyakorlati jogesetek ismertetésére is hangsúlyt fektetett, vagyis a nemesi jog ismeretanyagát perjogi anyaggal is kiegészítette. Foglalkozott a periratok megfogalmazásával, azok stílusával. Kézirataiban Eckhart Ferenc szerint „az első praktikus célokat szolgáló jogi tankönyvet kell látnunk, amely … világos didaktikai célkitűzéssel jött létre.”
Jegyzetek
Kategória:1667-ben született személyek Kategória:1750-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Jezsuita szerzetesek Kategória:Nagyszombatiak