link=//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/09/Uralo-Siberian_language_family.png/332px-Uralo-Siberian_language_family.png|bélyegkép|332x332px Az Urál-szibériai egy feltételezett nyelvcsalád, amely az uráli, a jukagir, az eszkimó-aleut, feltehetőleg a nivkh és előzőleg a csucsk-kamcsatkai nyelvekből áll. 1998-ban Michael Fortescue, az eszkimó-aleut és a csucsk-kamcsatkai nyelvcsaládok szakértője javasolta Nyelvi kapcsolatok a Bering-szoroson című könyvében. 2011-ben a Fortescue eltávolította cucsk-kamchatkai nyelvcsaládot a javasolt nyelvcsaládból.

Az Urál-szibériai nyelvcsalád alcsoportjai: uráli jukagir eszkimó-aleut csucsk-kamcsatkai (előzőleg) nivkh(?)

Története Korábban is megfigyelték az uráli és az eszkimó–aleut nyelvek hasonlóságát. 1746-ban egy dán teológus, Marcus Wøldike a grönlandi és a magyar nyelvet hasonlította össze. 1818-ban Rasmus Rask a grönlandit az uráli nyelvekkel, a finnnel pedig különösen rokonította, és bemutatta a lexikális kapcsolatok listáját (Rask az uráli és altaji nyelveket is rokonnak tartotta). 1959-ben Knut Bergsland kiadta a The Eskimo–Uralic Hypothesis (Az eszkimó–uráli hipotézis) című dolgozatot, amelyben, a többi szerzőhöz hasonlóan, számos nyelvtani hasonlóságot és kis számú szókincsbeli összefüggést mutatott be. 1962-ben Morris Swadesh kapcsolatot javasolt az eszkimó–aleut és a csucsk–kamcsatkai nyelvcsaládok között. 1998-ban Michael Fortescue részletesebb érveket adott elő a Language Relations across Bering Strait (Nyelvi kapcsolatok a Bering-szoroson) című könyvében. Címe Morris Swadesh 1962-es "Nyelvészeti kapcsolatok a Bering-szoroson" című cikkét idézi.

Michael Fortescue az új nyelvi bizonyítékok mellett számos genetikai tanulmányt is bemutatott 2017-ben, amelyek alátámasztják az említett csoportok közös eredetét és a feltételezett hazájukat Északkelet-Ázsiában.

Bizonyíték

Morfológia Az urál-szibériai morfológia nyilvánvalóan közös elemei a következők: *-t többes szám *-k kettős szám *m- 1. személy *t- 2. személy *ka kérdő névmás *-n birtokos eset A nosztratikus hipotézis hívei ezeket a látszólagos megegyezéseket a javasolt nagyobb nosztratikus család bizonyítékainak tartják.

Szókincs Fortescue (1998) 94 szókincsbeli megfelelési halmazt sorol fel. Mindegyikben rokonítva van a négy nyelvcsalád közül legalább három, és még több rokonítva van két nyelvcsalád között. Ilyen például az *ap(p)a 'nagyapa', a *kað'a 'hegy' és még sok más.

Az alábbiakban bemutatunk néhány lexikális elemet proto-urál-szibériaiban rekonstruálva, a proto-uráli, proto-csucsk-kamcsatkai és proto-eszkimó-aleut szavak egymás mellé helyezésével. (Forrás: Fortescue 1998:152–158.) Proto-urál-szibériai Proto-uráli Proto-csucsk-kamcsatkai Proto-eszkimó-aleut * ) - 'előre tolni' * - 'vezess, hajsz' * - 'hajsza, csorda' (PC) * - 'tolja, lökje a rúddal' * 'nagyapa' * "após" * 'nagyapa' * 'nagyapa' * 'nem' * 'nem' * „nem” (PC) * )- 'nem' (A) * )- 'kikötni' * – „kötni” (FU) * - 'kikötni' * - 'kikötni' * - 'elvenni' * - 'hozni, venni, adni' (FU) * – 'kihúzni' * - 'elvenni' (PE)

Rendszeres hangmegfeleltetések Ezeket a hangmegfeleltetéseket a jukagirral Fortescue (1998) javasolta: + Jukagir Proto-eszkimó-aleut l/l' Ø-/-l- -nt -t-/-n -nc'- -t- -ŋk- -k- -mp- -p- w Ø-/-v- j Ø-/-y- -ɣ- -ɣ-/-R- (és -k-/-q-) -r- -l/ð- Jukagir és uráli: + uráli jukaghir kk k tt t/δ pp p mp pp + uráli EA s Ø a sa l t m m x v s Ø d ð k ɣ t c j y/i n ŋ tä ci ti cai ü u

Példák javasolt szabályos hangmegfelelésekre Caveney, Geoffrey. Uralic-Eskimo initial, first vowel, and medial consonant correspondences with 100 lexical examples.

uráli *t- : eszkimó *t- (uráli hátsó magánhangzó előtt)

proto-uráli *tolɨ - 'gyere' proto-eszkimó *tulaɣ – „leszállni” proto-finnugor *toxi- 'hozni' proto-eszkimó *təkit – „megérkezik” proto-uráli *tumti - 'tudni' proto-eszkimó *tucaʀ - 'érteni' proto-finnugor *tålå 'menhely' proto-eszkimó *talu(-) 'képernyő vagy elosztás'

Uráli *t- : eszkimó *c- (uráli első magánhangzó előtt)

proto-finnugor *täwi 'teljes' proto-eszkimó *ciləɣ - 'teljesnek lenni' proto-finnugor *teki- 'tenni' Proto-eszkimó *caɣiqə – „erőfeszítést tenni”

Uráli *ń- : eszkimó *Ø-

proto-uráli *ńåxlɨ – 'nyalás' Proto-eszkimó *aluɣ - "nyalás"

Uráli *Ø- : eszkimó *n-

Proto-finnugor *äktä 'vágás' Proto-eszkimó *naɣci(t) – 'elkapni az alján' Proto-finnugor *uwå 'folyam' Proto-eszkimó *nuvaɣ 'nyál'

Szókincs + Proto-jukagir Proto-eszkimó-aleut *aka "idősebb testvér" *akkak 'nagybácsi' *al 'alatt' *atə 'alatt' *amlə 'lenyel' *ama 'szoptatás' *aŋa 'száj' *aŋ-va- 'nyitva' *carqə - 'hajlított' *caqə - 'fordulni, elmenni' *cowinə 'lándzsa' *caviɣ 'kés' *kin 'ki' *kina 'ki' *ləɣ - "enni" *iɣa- 'lenyelni' *mel 'mell' *məluɣ 'mell' *qar 'bőr, borító' *qaðə 'valaminek a felszíne' *um 'közel' *uməɣ 'közel' *n'ə 'kapni' *nəɣ 'kapni' *para 'eredet' *paðə 'nyitás' *ta 'az' *ta 'az' *ŋōlā 'válni' *-ŋŋuR 'válni' *puɣö 'hőség, nap' *puqla "hőség, meleg víz" *u:- 'pirít, süt' *uɣu- 'főzni, felmelegíteni' *l'ə- 'lenni' *-li- 'válni' *emä 'anya' *PY əma 'nagymama' *an- 'beszélni' *anəR - 'kilélegezni' *jeŋkilə 'tűz' *ək-nəR 'tűz' *ci:daɣa "földi mókus" *cikðiɣ '(földi) mókus' *n'e:- 'hívj, mondd' *nəpə 'zaj, hang' + Uráli Eszkimó-aleut *ila 'alatt' *at(ǝ) 'lefelé' *elä 'élő' *ǝt(ǝ) 'legyen' *tuli 'gyere' *tut 'érkezés, föld' *kuda 'reggel, hajnal' *qilaɣ "ég" *ke 'ki' *kina 'ki' *to 'az' *ta 'az' *kuda 'szövés' *qilaɣ 'szövés' A 'szövés' és a 'reggel' jelentése nagy valószínűséggel nincs összefüggésben, ami azt jelenti, hogy a egybeeső homonímia esetéről van szó, ami csak nagyon ritkán fordul elő véletlenül, ebből következik, hogy nagy valószínűséggel történt valamilyen érintkezés, de pontos következtetéseket nem lehet levonni a ma rendelkezésünkre álló információkból.Kloekhorst, Alwin; Pronk, Tijmen (2019-09-25), "Introduction: Reconstructing Proto-Indo-Anatolian and Proto-Indo-Uralic", The Precursors of Proto-Indo-European, Brill | Rodopi, pp. 1–14, doi:10.1163/9789004409354_002, ISBN 978-90-04-40935-4 + Proto-uráli Proto-jukagir *käliw 'sógor' *käli *wanča 'gyökér' *wanča *iś/ća 'apa' *iśa *lunta 'madár' *lunta *toxi- 'hozni' *toxi *ela 'alatt' *ola

Proto-uráli és proto-eszkimó-aleut szám- és eset- jelzők A proto-uráli és a proto-eszkimó-aleut szám és nyelvtani esetjelzők: + Proto-uráli Proto-eszkimó-aleut nom./abszolutívusz egyes szám Ø Ø kettős szám *-kə *-k többes szám *-t *-t lokatívusz *-(kə)na *-ni akkuzatívusz *-m – többes szám akkuzatívusz *-j/i *-(ŋ)i ablativus *-(kə)tə *-kənc datív/latívusz *-kə/-ŋ *-ŋun

Jukagir és proto-eszkimó-aleut verbális és nominális ragozásai A jukagir és a proto-eszkimó-aleut verbális és nominális ragozásai: + Névmás Jukagir Eszkimó-aleut Transzlatívusz. 1 sz.egyes sz. *-ŋ *-ŋa 3.sz többes sz. *-ŋi *-ŋi Birtokos eset 3 *-ntə *-n vialis *-(n)kən *-(n)kən Ablatívusz *-(n)kət *(m/n)əɣ Allatívusz *(ŋi)n' *-(m/n)un / *ŋus/*-ŋun Határozó. lokatívusz/latívusz *-nə *-nə

Birtokos toldalékok Birtokos toldalékok: + Névmás Szamojéd Eszkimó-aleut 1. egyes. *-mǝ *-m(ka) 2. egyes. *-tǝ *-t 3. egyes *-sa *-sa 1. többes *-mat *-mǝt 2. többes *-tat *-tǝt 3. többes *-iton *-ült Nyenyec akkuzatívusz és eszkimó rokon birtokos toldalékok +Eszkimó rokon (egyes szám birtokos) 1 sg 2 sg 4 sg 1 pl 2 pl 4 pl -ma -vət/mət -mi -mta -vci/mci -məŋ +Nyenyec tárgyeset (egyes szám birtokos) 1 sg 2 sg 3 sg 1 pl 2 pl 3 pl -m'i/mə -mtə -mtab -waq/mat -mtaq/mtat -mtoh/mton

Nivkh Fortescue nem tekintette a nivkheket az urál-szibériai nyelvcsalád részének. Frederik Kortlandt azonban a nivkheket az urál-szibériai, valamint az indo-uráli nyelvcsaládok részének is tekinti: néhány bizonyíték a kapcsolatra: Uráli melléknévi igenév *-pa és Nivkh jelen idejű melléknévi igenév: *-pa. A *mi, *ti névmások a nivkhhez hasonlítva: n´i és či.

Csucsk-kamcsatkai Fortescue eleinte a csucsk-kamcsatkai családot is besorolta, de később arra a következtetésre jutott, hogy a hasonlóságok a kölcsönös befolyásnak köszönhetők. Szerinte a csucsk-kamcsatkai több hasonlóságot mutat a nivkh nyelvekkel.

Jegyzetek

Források

Fortescue, Michael. 1998. Language Relations across Bering Strait: Reappraising the Archaeological and Linguistic Evidence. London and New York: Cassell. ISBN 0-304-70330-3. Kortlandt, Frederik. 2006. "Indo-Uralic and Altaic".

További irodalom

Blažek, Václav. 2006. "Chukcho-Kamchatkan and Uralic: lexical evidence of their genetic relationship". In: Orientalia et Classica XI. Aspects of Comparativistics 2, pp. 197–212. Moscow. Georg, Stefan; Seefloth, Uwe 2020. "Uralo-Eskimo?".

Künnap, A. 1999. Indo-European-Uralic-Siberian Linguistic and Cultural Contacts. Tartu, Estonia: University of Tartu, Division of Uralic Languages.

További információk

Linguist List post about Uralo-Eskimo grammar as reconstructed by Uwe Seefloth, who finds Uralic and Eskimo–Aleut to be each other's closest relatives within Uralo-Siberian Discussion of the above and comparisons to Indo-European More discussion of the above "Nivkh as a Uralo-Siberian language" by Frederik Kortlandt (2004) "Chukcho-Kamchatkan and Uralic: Evidence of their genetic relationship" by Václav Blažek (2006)

Kategória:Eszkimó-aleut nyelvek Kategória:Uráli nyelvek Kategória:Feltételezett nyelvcsaládok