A szvázi nyelv a nguni nyelvcsoportba tartozó bantu nyelv, amelyet Szváziföldön (Eswatini) és Dél-Afrikában élő szvázik beszélnek. A beszélők száma a becslések szerint 4,7 millióra tehető, beleértve az első és második nyelvű beszélőket is.swazi, www.ethnologue.com A nyelvet Szváziföldön és néhány dél-afrikai iskolában tanítják Mpumalangában, különösen a korábbi KaNgwane területeken. A szvázi nyelv a Szváziföldi királyság hivatalos nyelve (az angollal együtt), és a Dél-Afrikai köztársaság tizenkét hivatalos nyelvének egyike."The NA Approves South African Sign Language as the 12th Official Language - Parliament of South Africa".
A hivatalos elnevezés az anyanyelvi beszélők körében „siSwati”; európai, zulu, ndebele vagy xhosza nyelven szvázi nyelv néven is lehet rá hivatkozni. A szvázi nyelv közeli rokonságban áll a többi tekela nyelvvel, például a phuthi és az észak-transzvaáli (sumayela) ndebele nyelvekkel, de nagyon közel áll a zunda nyelvekhez is: ebbe a nyelvcsoportba a zulu, déli ndebele, az északi ndebele és a xhosza nyelvek tartoznak.
A nyelv leírására a latin betűs írás mellett a 2010-es években kifejlesztett Ditema szótagírást (Ditema tsa Dinoko) is használják.
Nyelvjárások A nyelv négy nyelvjárásra osztható, amelyek megfelelnek az ország négy közigazgatási régiójának: Hhohho, Lubombo, Manzini és Shiselweni.
A sisvatinak legalább két változata van: a hivatalos, amelyet főként az ország északi, középső és délnyugati részén beszélnek, és egy kevésbé ismert változat.
Távol délen, különösen az olyan városokban, mint Nhlangano és Hlatikhulu, a beszélt nyelvváltozatot jelentősen befolyásolja a zulu nyelv. Sok szvázi (többes számban emaSwati, egyes számban liSwati), beleértve azokat is, akik délen beszélik ezt a változatot, nem tekinti "igazi" szvázinak. A Dél-afrikai Köztársaságban (főként Mpumalanga tartományban és Sowetóban) jelentős számú szvázi népesség az anyaországban élők szerint a nyelv nem szabványos formáját beszélik.
A Szváziföld déli részén beszélt nyelvváltozattal ellentétben az Mpumalangai nyelvjárást a jelek szerint kevésbé befolyásolja a zulu, és így közelebb áll a szvázi nyelv hivatalos formájához. Az mpumalangai változat azonban mégis megkülönböztethető a hangsúlyok és talán a hanglejtés különbségei alapján. Az mpumalangai szvázi hanglejtési mintázatát (és a "hangsúly" nem hivatalos felfogását) a szvázi fül gyakran diszharmonikusnak tartja. A szvázi nyelv e dél-afrikai változata a területen beszélt más dél-afrikai nyelvek hatását mutatja.
A szvázi hivatalos változatának (amelyet Szváziföld északi és középső részén beszélnek) jellegzetessége a királyi stílusú, lassú, erősen hangsúlyos kiejtés, amely az anekdoták szerint a hallgatóság számára "mézédes" érzést kelt.
Hangtan Magánhangzók +Szvázi magánhangzók Elölképzett Hátulképzett Zárt Közép ~ ~ Nyílt Mássalhangzók A szvázi nem tesz különbséget az artikulációs helyek között a csettintő hangokban. Ezek lehetnek dentálisak (mint a [ǀ]) vagy alveolárisak (mint a [ǃ]). Megkülönböztet azonban öt vagy hat kiejtési és hangképzési módot, köztük tenuis, hehezetes, zöngés, suttogó, orrhangú és suttogó orrhangú módokat.
+Szvázi mássalhangzók labiális dentális/alveoláris laterális poszt-alveoláris veláris glottálisrendes nazálisrendes nazális csettintő rendes hehezetes suttogó nazális ~zárhang ejektív hehezetes suttogó implozív zár-rés hang(affrikáta) zöngétlen ~ zöngés réshang zöngétlen zöngés közelítőhang
A mássalhangzók mindegyike két hangból áll. A és a egyaránt előfordulhat ejektív hangként, mint és , de közös formájuk a és a . A hang ejtése változó: a tövek elején , és általában a szavak belsejében.
Tónusok A szvázi nyelvben három tónus (hangszín) van: magas, közép és mély. A tónusokat a szabványos helyesírásban nem jelölik. Hagyományosan csak a magas és a középső hangot tekintik fonémikusan létezőnek, a mély tónust pedig az azt megelőző depresszor hang határozza meg. Egy 2003-an írt tanulmány (Bradshaw) azonban azt állítja, hogy mindhárom tónus létezik alsóbb rétegben.
A tónust befolyásoló fonológiai folyamatok a következők: Amikor egy nem magas tónussal rendelkező tő olyan előtagot kap, amely mögöttes magas tónussal rendelkezik, ez a magas tónus az utolsó előtti harmadik (antepenult) (vagy utolsó előtti, ha az ultima kezdőhangja depresszor) helyre kerül. Magas terítés: két magas tónus között minden szótag magas tónusúvá válik, amíg nincs közte mélyítő hang (depresszor). Ez nem csak szóközi, hanem az ige és a tárgya közötti szóhatáron is előfordul.
A depresszor mássalhangzók mind zöngés zárhangok (obstruens), a kivételével. A ejtésváltozata (allofónja) egyes szabályok szerint mélyítő hangként viselkedik, mások szerint nem.
Helyesírás alt=Képernyőfotó a szvázi nyelvű wikipédiáról.|bélyegkép|Képernyőfotó a szvázi nyelvű wikipédiáról. Magánhangzók
a - [a] e - [ɛ~e] i - [i] o - [ɔ~o] u - [u]
Mássalhangzók
b - [ɓ] bh - [bʱ] c - [ᵏǀ] ch - [ᵏǀʰ] d - [dʱ] dl - [ɮ] dv - [dv] dz - [dz] f - [f] g - [gʱ] gc - [ᶢǀʱ] h - [h] hh - [ɦ] hl - [ɬ] j - [dʒʱ] k - [kʼ, k̬] kh - [kʰ] kl - [kɬ] l - [l] m - [m] mb - [mb] n - [n] nc - [ᵑǀ] nch - [ᵑǀʰ] ndl - [ⁿɮ] ng - [ŋ, ŋɡ] ngc - [ᵑǀʱ] nhl - [ⁿɫ] p - [pʼ] ph - [pʰ] q - [kʼ, k̬] s - [s] sh - [ʃ] t - [tʼ] tf - [tf] th - [tʰ] tj - [tʃʼ] ts - [tsʼ, tsʰ] v - [v] w - [w] y - [j] z - [z] zh - [ʒ]Swati alphabet, pronunciation, and language (omniglot 2021).
Labializált mássalhangzók dvw - [dvʷ] khw - [kʰʷ] lw - [lʷ] nkhw - [ᵑkʰʷ] ngw - [ᵑ(g)ʷ] sw - [sʷ] vw - [vʷ]
Nyelvtan A főnevek A szvázi főnév (libito) két alapvető részből áll, az előtagból (sicalo) és a törzsből (umsuka). Minden főnév egy főnévi osztályba tartozik, és a főnévi osztályokhoz más-más előtagok tartoznak, mind az egyes, mind a többes számban. A szvázi nyelvben 14 névszói osztály van; ezeket az osztályokat a bantu nyelvekben található osztályrendszer szerint számozzák egységesen, ez megkönnyíti a más bantu nyelvekkel történő összehasonlítást. Külön osztályba esnek az egyes számú és többes számú főnevek. Az 1 és 2 számú osztályba az emberek és élőlények tartoznak, a 3 és 4 osztályokba a növények és élettelen tárgyak, az 5 és 6 a folyadékok, tömeges főnevek tartoznak, a 7/8 változatos, kicsinyítő vagy egyedi módok, a 9/10 állatok és élettelen tárgyak osztálya, a 11-be az elvont főnevek tartoznak, stb.
Az alábbi táblázat a szvázi főnévi osztályokat mutatja, az egyes- és többes számú osztályokat egymás mellett. Osztályegyes számútöbbes számú1/2um(u)-ba-, be-1a/2aØ-bo-3/4um(u)-imi-5/6li-ema-7/8s(i)-t(i)-9/10iN-tiN-11/10lu-, lw-tiN-14bu-, b-, tj-15ku-17ku-
Az igék Az igeragozásban az igék toldalékait egyeztetni kell az alany és a tárgy osztályával. Az alanyt és a tárgyat az alábbi toldalékok jelölik: Személy / osztály előtag infix 1. szem. egyes szám ngi- -ngi- 2. szem. egyes szám u- -wu- 1. szem. többes szám si- -si- 2. szem. többes szám ni- -ni- 1 u- -m(u)- 2 ba- -ba- 3 u- -m(u)- 4 i- -yi- 5 li- -li- 6 a- -wa- 7 si- -si- 8 ti- -ti- 9 i- -yi- 10 ti- -ti- 11 lu- -lu- 14 bu- -bu- 15 ku- -ku- 17 ku- -ku- visszaható (reflexív) -ti-
Példák
A hónapok nevei +magyarszvázi1.januárnguBhimbidvwane2.februáryiNdlovana3.márciusyiNdlovulenkhulu4.áprilisnguMabasa5.májusyiNkhwekhweti6.júniusyiNhlaba7.júliusnguKholwane8.augusztusiNgci9.szeptemberiNyoni10.októberiMphala11.novemberLweti12.decemberyiNgongoni
Példaszöveg Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából.
Szvázi: "Bonkhe bantfu batalwa bakhululekile balingana ngalokufananako ngesitfunti nangemalungelo. Baphiwe ingcondvo nekucondza kanye nanembeza ngakoke bafanele batiphatse futsi baphatse nalabanye ngemoya webuzalwane.""Universal Declaration of Human Rights - Siswati" Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. Retrieved 28 May 2020.
Magyar fordításban: "Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek."
Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk PanAfrican L10n page on Swazi Tinanatelo ne Tibongo tema Swati Programok Project to translate Free Software into Swazi Swazi edition of OpenOffice.org Swazi spell checker for OpenOffice.org and Mozilla (basic) Kapcsolódó szócikkek Dél-afrikai Köztársaság – Etnikai, nyelvi megoszlás
Kategória:Afrika nyelvei