bélyeg|260px|Egyetemi diplomája bélyeg|260px|A református kórház az 1930-as években bélyeg|260px|Orosz és magyar nyelvű személyi igazolvány 1945-ből bélyeg|260px|Sírja a Házsongárdi temetőben
Mester Gábor (Parajd, 1894. január 15. – Kolozsvár, 1971. december 5.)Gyászjelentés. erdélyi magyar orvos, a kolozsvári református kórház főorvosa, 1937 és 1944 között igazgatója. Mester Zsolt orvos és író apja.
Életpályája Iskoláit Parajdon kezdte, a székelyudvarhelyi református gimnáziumban végezte az I-VI. osztályt 1906 és 1912 között,A székelyudvarhelyi ev. ref. kollégium éves kiadványai Online hozzáférés majd a Szászvárosi Református Kún Kollégiumban folytatta, és érettségizett 1914-ben.A Szászvárosi Államilag Segélyezett Ref. Kún-Kollégium értesítője az 1913—1914-ik tanévről, 1914. (Arcanum) Orvosi tanulmányait Kolozsváron kezdte, de a világháború miatt abba kellett hagynia. 1914. október 30-a és 1918. november 1-je között katona volt, 1915 áprilisától az orosz fronton harcolt.Deseő Lajos: Erdélyi ezredek a világháborúban (Budapest, 1941) II. rész. Tisztek és tisztjelöltek. 32. old. (elérhető az Arcanum adatbázisban) Tanulmányait a háború után Szegeden fejezte be 1922-ben a Kolozsvárról odamenekült Ferenc József Tudományegyetemen.
1923-tól 1928-ig Kolozsváron dolgozott mint a Vöröskereszt Szanatórium főorvosa. 1928 és 1933 között a marosvásárhelyi Magyar Egyházak Szanatóriumának a röntgenfőorvosa volt. Gyakran tartott népszerűsítő előadásokat egészségi problémákról, betegségekről.A Ma, 1931. november 27.; Az Ellenzék, 1932. április 12. Ugyanakkor részt vett a Magyar Párt helyi szervezetének tevékenységében.Székely Napló, 1928. december 28.; Maros, 1929. március 27. 1932-ben részt vett a magyarországi orvoskongresszuson.Keleti Újság, 1932, június 12.
1933-tól a kolozsvári Református Diakonissza Intézet (református kórház) főorvosa, 1937-től 1944-ig igazgatója.Papp Annamária: Felújították a diakonisszák Házsongárdi sírkertjét, Szabadság, 2021. november 17. Online hozzáférés A háború alatt a katonakórházban is dolgozott.
A kolozsvári református kórház 1944. június 2-án az amerikai repülőbombázáskor telitalálatot kapott, szinte teljesen megsemmisült. Mester Gáborék közeli lakását (Kálvin utca 9. sz.Ma Câmpeni utca. A kórház a Kálvin utca 2. szám alatt volt.) is találat érte, de lakható maradt. Két hónap múlva, augusztus 2-án Mester Gábornak is köszönhetően, már átadták a szomszédos Szucság községben a kórház új épületét.Ellenzék, 1944, augusztus 4. Online hozzáférés
Élénk közéleti tevékenységet folytatott. Részt vett egyházi, nőegyleti, jótékonysági és sportrendezvényeken, gyakran tartott egészségügyi népszerűsítő előadásokat.Például: a) A kolozsvári Református Nőszövetség téli segélyező munkája javára szervezett templomi ünnepélyen alkalmi előadást tartott. Ellenzék, 1938. október 5. b) A Magyar Népközösség egészségügyi szakosztálya előadássorozata keretében a sportokról és a természetjárásról tartott érdekes előadást. Keleti Újság, 1940. április 6. Tanított a kolozsvári református gimnáziumban egészségtant, és iskolaorvos is volt.A Kolozsvári Református Kollégium Évkönyve az 1941–42. iskolai évről, 1942. (Arcanum) Tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek.
A második világháború után, a berendezkedő új hatalom minden azelőtt fontos állású embert gyanakodva figyelt. Így Mester Gábort is a tisztogató bizottság döntése alapján „négyévi falusi közegészségügyi szolgálatra” Körösfőre küldték körorvosnak.Erélyes tisztogatás az orvosi karban, Világosság, 1945. január 20. Online hozzáférés. A család tulajdonában van egy 1944. december 23-i értesítés, amelyben három év szerepel. Később rövid időre vizsgálati fogságba is került. Szabadulása után Szilágysomlyón (ahonnan második felesége származott) magánrendelőt nyitott, utána Gyümölcsénesen volt körorvos (újabb rövid vizsgálati fogság), majd a szilágybagosi újonnan alapított kórházat igazgatta nyugdíjazásáig.
Sírja a Házsongárdi temető II.b. parcellájában van.
Családja Apja Mester Lőrinc,Apja foglalkozásaként a dokumentumokban szerepel: fogadós, földművelő, sőt földbirtokos is. anyja Biró Ilona. 1923-ban Marosvásárhelyen összeházasodott Gyulai D. Aranka Eszterrel (1899–1935).Születési anyakönyvi kivonat. 1929-ben megszületett fiuk, Zsolt, aki orvos lett és sikeres egykönyves író. Felesége 1935-ben betegségben elhunyt. Rá egy évre elvette feleségül a szilágysomlyói Brandt Heléna Blankát (1894–1970), aki szülővárosában nyugszik.
Jegyzetek
Források Keresztény magyar közéleti almanach. Harmadik kötet. Erdély (Az I. és II. kötet pótlásaival), Budapest, 1941. Online hozzáférés Komjátszegi Sándor: Reményik Sándor, a kolozsvári Református Diakonissza-kórház betege, Romániai Magyar Szó, 2000. május 27-28. Online hozzáférés Mester Zsolt: Koppantó, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979
Kategória:Magyar főorvosok Kategória:Romániai magyar orvosok Kategória:Kolozsváriak Kategória:1894-ben született személyek Kategória:1971-ben elhunyt személyek Kategória:Parajdiak Kategória:Magyar katonaorvosok Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek