John Kennedy Toole (New Orleans, 1937. december 17. – Biloxi, 1969. március 26.) amerikai regényíró, akinek posztumusz megjelent regénye, az A Confederacy of Dunces 1981-ben elnyerte a szépirodalmi Pulitzer-díjat. Másik – első – regénye a The Neon Bible. Bár az irodalmi világban többen dicséretre méltónak érezték írói képességeit, Toole regényeit még életében elutasították. Részben ezen kudarcok miatt paranoiában és depresszióban szenvedett, és 31 évesen öngyilkos lett.
Toole egy középosztálybeli családban született New Orleansban. Édesanyja, Thelma kiskorától kezdve a kultúra megbecsülésére tanította. Édesanyja biztatására Toole 10 évesen színpadi előadóművész lett, képregényes impressziókkal és színészettel. 16 évesen megírta első regényét, a The Neon Bible-t, amelyet később „kamaszként” utasított el.Nevils and Hardy. pg. 143
Toole tudományos ösztöndíjat kapott a New Orleans-i Tulane Egyetemre. A Tulane-i diploma megszerzése után a New York-i Columbia Egyetemen tanult angol nyelvet, miközben a Hunter College-banA Hunter College egy New York-i állami egyetem. tanított. Különböző louisianai főiskolákon is tanított, és akadémikusi pályafutása elején a kari pártkörben nagyra becsülték szellemessége és mimikri tehetsége miatt. Tanulmányai megszakadtak, amikor behívták a hadseregbe, ahol spanyolul beszélő újoncokat tanított a puerto ricó-i San Juanban. Miután megkapta az előléptetést, magánirodájában elkezdte írni A Confederacy of Dunces című regényét, amelyet szülei otthonában folytatott, miután elbocsátották.
Az A Confederacy of Dunces egy pikareszk regény, amely a főhős, Ignatius J. Reilly, egy lusta, elhízott, embergyűlölő, öntörvényű tudós szerencsétlenkedéseit mutatja be, aki otthon él az anyjával. Megveti a modernséget, amely ellen dohos kis szobájába zárva terjedelmes röpiratot ír. Meg kell keresnie a kenyerét, miután édesanyja ittas állapotban balesetet okozott (vagyoni kárral). Egyik munkahelyről másikra, egyik groteszk helyzetből a másikba jut, és odüsszeáján Istent és a világot sértegeti, gyakran utalva Boethius Trost der Philosophie című művére, amelynek szerkezete a regény szervezési elvét is adja. A regény egyértelműen önéletrajzi jellegű. Főleg a másodlagos szereplőkben (Mancuso rendőrfelügyelő, Santa Battaglia, Burma Jones, Dorian Greene) karikírozza a régi New Orleans alsóbbrendűségét. A regény címe Jonathan Swift mondásából ered: "Amikor egy igazi zseni jelenik meg ezen a földön, azt az ellene összeesküdő idiótákról fogod tudni." A regényt a New Orleans-i dialektusokA New Orleans English amerikai angol nyelv, amely New Orleans városában és annak nagyvárosi területén honos. pontos ábrázolásáért méltatják. Toole Reilly-t részben főiskolai professzor barátjára, Bob Byrne-re alapozta. Byrne lompos, különc viselkedése nem volt professzori, és Reilly e tekintetben őt tükrözte. A karakter magán Toole-on is alapult és több személyes élmény is inspirálta a regény egyes részeihez. Míg a Tulane-ben volt, Toole egy barátjánál, mint hot tamaleA tamal egy hagyományos mezo-amerikai étel, amely masából, nixtamalizált kukoricából készült tésztából készül, amelyet kukoricahéjban vagy banánlevélben párolnak. árus, valamint egy családi tulajdonú és üzemeltetésű ruhagyárban dolgozott. Mindkét tapasztalat később bekerült a fikciójába.
Toole benyújtotta a "Dunces"-t a Simon & Schuster kiadónak, ahol eljutott Robert GottliebRobert Adams Gottlieb (1931. április 29. –) amerikai író és szerkesztő. szerkesztőhöz. Gottlieb tehetségesnek tartotta Toole-t, de úgy érezte, regénye lényegében értelmetlen. A többszöri átdolgozás ellenére Gottlieb elégedetlen maradt és miután a könyvet egy másik irodalmár, Hodding Carter Jr.William Hodding Carter (1907. február 3. – 1972. április 4.) dél-amerikai progresszív újságíró és író. elutasította, Toole félretette a regényt. A depressziótól és az üldöztetéstől szenvedve Toole elhagyta otthonát egy ország körüli utazásra. Megállt a Mississippi állambeli Biloxiban, és azzal vetett véget életének, hogy egy kerti tömlőt vezetett autója kipufogójából az utastérbe. Néhány évvel később édesanyja felhívta Walker Percy regényíró figyelmét az A Confederacy of Dunces kéziratára, aki bevezette a könyvet a nyomtatásba. 1981-ben Toole posztumusz elnyerte a szépirodalmi Pulitzer-díjat.
A kezdetek Toole John Dewey Toole, Jr. és Thelma Ducoing Toole gyermekeként született. Thelma nagyanyjának volt Kennedy a neve. A kreol Ducoing család első tagja Franciaországból érkezett Louisianába a 19. század elején, a Tool-ok pedig Írországból vándoroltak Amerikába az 1840-es évek nagy éhínsége idején. Toole apja autókereskedőként dolgozott, anyja pedig, amikor férjhez ment (szokás szerint) tanári munkáját feladni kényszerült, majd zenei, retorikai és drámai magánórákat adott. Toole-t a barátok és a család "Ken"-ként ismerték élete utolsó néhány hónapjáig, amikor is ragaszkodott hozzá, hogy Johnnak hívják. Gyerekkorában erősen rajongott Beulah Matthews, fekete ápolónőjéért, aki vigyázott rá, amikor szülei dolgoztak.
Toole kulturált anyja uralkodó természetű volt, különösen a fiával. Apja kevésbé volt érintett, és néha panaszkodott, hogy nincs befolyása gyermekük nevelésére. Ennek ellenére ő és édesapja a baseball és az autók iránti kölcsönös érdeklődés révén kötődtek egymáshoz. Toole magas pontszámokat kapott az általános iskolában, és fiatal korától kezdve kifejezte azt a vágyát, hogy tudományosan kiváló legyen. Egy hatéves korában végzett IQ-tesztet követően, néhány iskolai osztályt kihagyott.Booth, S. Toole, John Kennedy (1937-1969), novelist. American National Biography. Retrieved 8 Jun. 2022, from https://www-anb-org.wikipedialibrary.idm.oclc.org/view/10.1093/anb/9780198606697.001.0001/anb-9780198606697-e-1602284.
Amikor tíz éves volt, édesanyja összegyűjtött egy csoport színpadi előadó gyermeket, akiket Junior Variety Performersnek nevezett el. A társulat, melynek főszereplője Toole volt, 50 különböző képességű és korú gyermekből állt. Jó fogadtatásban részesült, és más szórakoztató vállalkozásokban is részt vett, mint például a New Orleans-i Children's Workshop Theatre három produkciójának főszereplője, a Telekids nevű rádióműsor ceremóniamestere, újsághirdetések modellje, valamint a komikus megszemélyesítések egyéni műsorának kidolgozása Great Lovers of the World címmel.
Jóllehet kiváló tanuló volt, Toole lecsökkentette színpadi munkáját, amikor középiskolába lépett (Alcée Fortier High), hogy a tudományos munkájára koncentrálhasson. Írt a Silver and Blue című iskolai újságba, dolgozott a The Tarpon évkönyvön, és számos esszépályázatot nyert olyan témákban, mint a Louisiana PurchaseThe Louisiana Purchase (franciául: Vente de la Louisiane, szó szerint „Louisiana eladása”) az Egyesült Államok által Louisiana területének megszerzése volt az Első Francia Köztársaságtól 1803-ban. és az American Merchant Marine.A United States Merchant Marines az Egyesült Államok polgári tengerészei, valamint polgári és szövetségi tulajdonban lévő kereskedelmi hajói. Elkezdett vitatkozni, ezt a képességet édesapja használta az állami vitabajnokság megnyerésére, amikor középiskolás volt. Toole olyan civil szervezetek összejövetelein beszélt, mint a KiwanisA Kiwanis International egy nemzetközi szolgáltató klub, amelyet 1915-ben alapítottak a michigani Detroitban. és a Rotary Clubs. Toole apja vett neki egy Oldsmobile-t, amelyben Toole 13 évesen újságokat szállított, pedig a törvényes vezetési korhatár 15 év volt. Sok időt töltött középiskolai osztálytársa, Larry McGee otthonában és McGee nővérével, Jane-nel járt. Jane később azt mondta, hogy Toole soha nem akart hazamenni, és szándékosan szinte minden szabadidejét McGees-nél tölti. McGees-szel Toole huncut csínytevésekbe keveredett, és dupla randevúzásra ment Larryvel és barátnőjével, Buzz-zal. A párok gyakran a helyi uszodában töltötték szabadidejüket, vagy Toole autójában cirkálgattak.
Tinédzserként 1954-ben Toole először utazott Louisianából Philadelphiába, New York Citybe és Washington D.C.-be egy terepbejáráson. Különösen élvezte New Yorkot, és megtöltött egy nagyra becsült albumot a látogatásáról készült képekkel (amelyek a New York-i metrórendszeren tett kirándulásokat, hajókirándulást a New York-i kikötőben, a Szabadság-szobor, a kínai negyed és a Times Square meglátogatását tartalmazták).
Toole az iskolaújság hírrovatának szerkesztője lett, és a középiskolában végig magas pontszámot ért el. Számos elismerésben részesült, többek között elnyerte a National Merit Scholarship-et, beválasztotta a National Honor Societybe, és a diákság a legintelligensebb fiúnak választotta. Részt vett a Newman Club nevű katolikus tinédzserszervezetben is, ahol a csoport kiemelkedő tanulójaként díjat nyert. 17 évesen teljes ösztöndíjat kapott a Tulane Egyetemre.
Végső évében Toole megírta a The Neon Bible-t, a déli gótikusA Southern Gothic a fikció, a country zene, a film és a televízió művészi alműfaja, amelyre erősen hatnak a "gothic" elemek és az amerikai dél. A déli gótika gyakori témái közé tartozik a különc karakterek történetmesélése, leromlott vagy elhagyatott környezetben, groteszk helyzetekben és más baljós eseményekben, amelyek a szegénységgel, elidegenedéssel, bűnözéssel vagy erőszakkal kapcsolatosak és abból fakadnak. fikciók kisregényét, amelyet stílusában Flannery O'Connorhoz, Toole kedvenc szerzőjéhez hasonlítottak. A könyv főszereplője, egy David nevű fiú egykor a családjával élt egy "kis fehér házban a városban, amelynek igazi teteje volt, alatta lehetett aludni, ha esik az eső", mielőtt az apja elvesztette az állását és silány építésű kis házba kényszerítette őket.'Neon Bible' the powerful voice of writer who died far too young, Deseret News, June 4, 1989, accessed October 8, 2010. Az 1940-es években, Mississippiben játszódik, a backwoods baptista közösség környezete hasonló ahhoz a helyszínhez, ahová Toole egykor egy középiskolás barátjával utazott egy irodalmi versenyre. A regény végén hirtelen feltörő erőszakos kitörést az előzményekkel összeegyeztethetetlennek minősítették.Kakutani, Michiko. Books of The Times; A Novelist's Story of Love, Pain and (Neon) Signs of Life, The New York Times, May 12, 1989, accessed September 24, 2010.
Toole később egy szerkesztővel folytatott levelezése során így írta le a regényt: „1954-ben, 16 éves koromban írtam egy könyvet The Neon Bible címmel, ami egy komor, serdülőkori szociológiai támadás a különböző déli kálvinista vallások által okozott gyűlölet ellen – és a fundamentalista mentalitás az egyik gyökere annak, ami Alabamában stb. történt. A könyv természetesen rossz volt, de azért elküldtem párszor." Nem keltette fel a kiadók érdeklődését, és csak Toole halála után adták ki.
Főiskolai tanulmányok és professzori állások