Bedő Rudolf, születési nevén Bedő Rezső Ferenc (Budapest, 1891. május 31. – Budapest, 1978. február 18.) műgyűjtő, művészeti író, művészettörténész.
Életpályája Bedő (Bettelheim) Béla (1862–1916) kereskedelmi tanácsos, gyárigazgató és Politzer Riza (1868–1961) fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban végezte, s mellette a József Műegyetemen, illetve a Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult. Ezt követően Bécsben és Párizsban tartózkodott, majd Thorma János nagybányai festőiskoláját látogatta. 1913–1914-ben a Phönix Kénsav és Vegyi Termékek Részvénytársaság alkalmazásában állt. Az első világháborúban a 8. honvédhuszárezred tagjaként az orosz fronton súlyosan megsebesült, fél lábát elvesztette és két évet orosz hadifogságban töltött. 1918 augusztusában főhadnagyi címet adományoztak számára.Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1918. augusztus 31. (45. évfolyam, 125. szám) Hazatérése után újból a Phönix gyárhoz került, ahol az igazgatóság tagja lett, majd apja halála után tulajdonossá lépett elő. A két világháború között Nagybányán élt. A háborút követően Budapesten telepedett le.
Gyűjtői pályáját a Monarchia korában kezdte, s nagyban segítette feleségének bécsi rokonsága, valamint nagybátyja, Politzer Ádám, akiknek anyagából számos darab jutott hozzá. Nem szorítkozott csupán magyar anyagra, hanem nemzetközi kitekintéssel is rendelkezett. Gyűjteményében megtalálhatóak voltak a modern művész darabjai, akárcsak a klasszikusok. Az 1930-as évektől kezdve a magyar avantgárd újjáéledése iránt is fogékonyságot mutatott. Litográfiagyűjteménye a Színháztörténeti Intézet anyagát gazdagítja. Elméleti és nemzetközi tájékozottságának köszönhetően szerkesztette a Művészettörténeti Értesítő nemzetközi szemlerovatát.
Házastársa Rott Mária (1903–1993) volt, Rott Frigyes ügyvéd és Schulhof Melitta lánya, akit 1925. december 9-én Budapesten vett feleségül. Sógornője Bán Edit (1905–1966) szobrász- és festőművész.
Főbb művei A magyar bányászattörténet művészi dokumentumai. (Szabad Művészet, 1951) Alexandra Pavlovna magyarországi arcképe. (Művészettörténeti Értesítő, 1954) Norbert Grund. (Művészettörténeti Értesítő, 1955) Canaletto. Bernardo Bellotto és Antonio Canal. (A művészet kiskönyvtára. 16. Budapest, 1961, 2. bővített kiadás. 1967) Ein Doppelporträt des Michaels Sweerts. (Acta Historiae Artium, 1962) Benedek Péter (Művészet, 1964) Kádár Béla emlékkiállítása. Szerk. Szíj Rezsővel. (Budapest, 1971)
Emlékezete A Kieselbach Galéria és Aukciósház 2009 áprilisában és májusában Bedő Rudolf gyűjteménye címmel kiállítást rendezett emlékére Szenvedély és tudás. Bedő Rudolf műgyűjteménye. Szerkesztő: Molnos Péter. Társszerkesztő: Kieselbach Anita. Budapest: Kieselbach Galéria; Mester Nyomda, 2010
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Magyar műgyűjtők Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:1891-ben született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek