A közgazdaságtanban a hálózati hatás (más néven hálózati externália vagy keresleti oldali méretgazdaságosság) az a jelenség, amelynek révén a felhasználó által egy áruból vagy szolgáltatásból származó érték vagy hasznosság függ a kompatibilis termékek felhasználóinak számától. A hálózati hatások jellemzően pozitívak, ami azt eredményezi, hogy egy adott felhasználó annál nagyobb értéket kap egy termékből, minél több felhasználó csatlakozik ugyanahhoz a hálózathoz. Egy termék egy további felhasználó általi elfogadása két hatásra bontható: az összes többi felhasználó számára az érték növekedése ("teljes hatás"), valamint a többi nem felhasználó motivációjának fokozódása a termék használatára ("marginális hatás").
A hálózati hatások lehetnek közvetlenek vagy közvetettek. Közvetlen hálózati hatások akkor keletkeznek, amikor egy adott felhasználó hasznossága növekszik az ugyanazon termék vagy technológia más felhasználóinak számával, ami azt jelenti, hogy a termék különböző felhasználók általi elfogadása egymást kiegészíti. Ez a hatás elkülönül az árral kapcsolatos hatásoktól, például a meglévő felhasználóknak az árcsökkenésből eredő előnyeitől, amikor több felhasználó csatlakozik. Közvetlen hálózati hatások a közösségi hálózati szolgáltatások, például a Twitter, a Facebook, az Airbnb, az Uber és a LinkedIn; a távközlési eszközök, például a telefon; és az azonnali üzenetküldő szolgáltatások, például az MSN, az AIM vagy a QQ esetében figyelhetők meg. Közvetett (vagy csoportokon átnyúló) hálózati hatások akkor jelentkeznek, amikor "legalább két különböző fogyasztói csoport létezik, amelyek egymástól függnek, és legalább az egyik csoport hasznossága növekszik a másik csoport(ok) növekedésével. Például a hardverek a kompatibilis szoftverek növekedésével értékesebbé válhatnak a fogyasztók számára.
A hálózati hatásokat gyakran összetévesztik a méretgazdaságossággal, amely az előállított egységek összmennyiségéhez viszonyított csökkenő átlagos termelési költségeket írja le. A méretgazdaságosság a hagyományos iparágakban, például a feldolgozóiparban gyakori jelenség, míg a hálózati hatások leginkább az újgazdasági iparágakban, különösen az információs és kommunikációs technológiákban érvényesülnek. A hálózati hatások a méretgazdaságosság keresleti oldali megfelelője, mivel a vevő fizetési hajlandóságának növelésével működnek, nem pedig a szállító átlagos költségeinek csökkentésével.
A kritikus tömeg elérésekor bandwagon-hatás alakulhat ki. Mivel a hálózat minden egyes új felhasználóval egyre értékesebbé válik, egyre több embert ösztönöznek az elfogadásra, ami pozitív visszacsatolási hurkot eredményez. A többszörös egyensúly és a piaci monopólium a hálózati hatásokat mutató piacok két legfontosabb lehetséges eredménye. A fogyasztók elvárásai kulcsfontosságúak annak meghatározásában, hogy melyik eredményt fogják elérni.
Jegyzetek
További információk Coordination and Lock-In: Competition with Switching Costs and Network Effects, Joseph Farrell and Paul Klemperer. Network Externalities (Effects), S. J. Liebowitz, Stephen E. Margolis. An Overview of Network Effects, Arun Sundararajan. The Economics of Networks, Nicholas Economides. Network Economics: An Introduction by Anna Nagurney of the Isenberg School of Management at University of Massachusetts Amherst Supply chain network economics by Anna Nagurney
Kategória:Közgazdaságtan