Beatriz de Bobadilla y Ossorio befolyásos spanyol nemesi család sarja volt, aki férje, Hernán Peraza (1450 körül – 1488) halála után La Gomera és El Hierro szigetek úrnője volt a Kanári-szigeteken.
Élete A befolyásos spanyol nemesi Bobadilla család sarja volt, apja többek között a királyi fővadász címét is viselte. A család generációk óta a kasztíliai udvar szolgálatában állt. Idősebb, hasonló nevű unokatestvére, Beatriz de Bobadilla, Moya márkinője (1440–1511) I. Izabella kasztíliai királynő udvarhölgye és bizalmasa volt. Az unokatestvérek neveinek hasonlósága és Beatriz de Bobadilla y Ossorio apjának címe miatt kapta ő a „La Cazadora” (vadásznő) becenevet. Korabeli pletykák szerint azonban ez a névválasztás azzal is összefüggött, hogy élénk szerelmi életet élt az udvarban. A szóbeszéd II. Ferdinánd aragóniai királlyal is összehozta. Mindenesetre Izabella királynő 1482-ben kiházasította őt, mégpedig a távoli Kanári-szigetekre küldte ifjabb Hernán Peraza, La Gomera és El Hierro szigetek urának feleségeként.
Az ifjú párnak valószínűleg 1484-ben született meg a lánya, Inés, majd 1488 fiuk, Guillen.
A Kanári-szigetek 15. századi fokozatos spanyol meghódítása során idősebb Hernán Peraza volt az, aki a különböző bennszülött törzsfőkkel kötött egyezségek révén La Gomera szigetet birtokba vette. Fia örökölte a hűbérbirtokot, de a guancsok időnként véres lázadásokban keltek fel a spanyolok önkényeskedései ellen. 1488-ban ifjabb Hernán Perazát, Beatriz férjét egy guancs asszonnyal folytatott viszony miatt az asszony férje megölte, és nagy felkelés tört ki. Az özvegy végül a Gran Canariáról áthívott Pedro de Vera segítségével lett úrrá a helyzeten. Mintegy 200 bennszülött vesztette életét, sokakat Spanyolországba hurcoltak rabszolgának.
Beatriz de Bobadilla y Ossorio asszony egy 1489 márciusában kelt királyi rendelet alapján férje után, fia nagykorúságáig, a két sziget úrnője lett. Pozícióját haláláig, 1504-ig megtartotta, amikor is fia, Guillén Peraza de Ayala már 16 éves volt és átvehette a helyét, grófi címet is kapva az uralkodótól.
1498-ban összeházasodott Alonso Fernández de Lugoval, aki ekkoriban La Palma és Tenerife kormányzója volt. A lépéssel Beatriz asszony fő célja az volt, hogy erősítse a helyzetét az első férje rokonaival folyó vitában és pereskedésben, anyósa ugyanis magának követelte a két gyermek felügyeletét és vissza kívánta vonatni azt a döntést, hogy a férje halála után Beatrizé lett a két sziget. Egyes történészek szerint a Beatriz asszony kétes erkölcseiről szóló hírek mind ennek a pereskedésnek a megalapozását szolgálták anyósa részéről.
Találkozásai Kolumbusszal Kolumbusz Kristóf hajózási szempontból a Kanári-szigeteket tartotta a legkedvezőbb kiindulópontnak nyugati felfedező útjához. Amikor 1492-ben La Gomera szigetére érkezett, Beatriz asszony éppen Spanyolország felé hajózott. Második útja alkalmával, 1493-ban azonban már az úrnő a feljegyzések szerint fényes fogadtatásban részesítette őt és sok időt töltöttek együtt. Kolumbusz tőle kapta azokat a cukornádtöveket is, amelyek segítségével a Karibi-térségben meghonosította az addig ismeretlen növényt és megteremtette egy későbbi nagy ipar alapjait. Kolumbusz harmadik nyugati felfedező útja kiindulópontjakén 1498-ban minden bizonnyal újra találkoztak. Ekkoriban azonban már folytak Beatriz második házasságának előkészületei, ezért nem valószínű, hogy romantikus találkozásokra került volna sor közöttük.
Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk Elías Serra Rafols: Alonso Fernández de Lugo, primer colonizador español. Ediciones Idea, Santa Cruz de Tenerife 2005, (spanyol nyelven).
Kapcsolódó szócikkek A Kanári-szigetek történelme
Kategória:Spanyol nők Kategória:1462-ben született személyek Kategória:1501-ben elhunyt személyek Kategória:Kanári-szigetek Kategória:Spanyol uralkodók ágyasai