A kereszténység kritikája mindig is jelen volt e vallás története során, mint magának a tanításának, a szent írásának, az egyháznak vagy a híveinek a kritikája. A kritika típusai közé tartozik a teológia vagy a keresztény nézetek kritikája, a Biblia tartalmának és tévedhetetlenségének kritikája, az egyedül üdvözítő, abszolút vallás tanának,Sok keresztény egyház azt állítja vagy állította, hogy csak náluk, az egyházon belül van üdvösség. Ld. pl. Extra Ecclesiam nulla salus. Az Újszövetség alapján, aki nem hisz a Megváltóban és nem keresztelkedik meg, az elkárhozik. (Márk 16,16 ; Jel 21,8) a vallási fanatizmus vagy épp az egyházi gyakorlatok kritikája.
A kritikusok megkérdőjelezték a hiedelmeit, valamint a keresztények cselekedeteit, a keresztes hadjáratoktól, a másként gondolkodók elnyomásán és üldözésén át (→ eretnekség) az erőszakos térítésekig.
A keresztények formális válaszát a kritikákra apologetikának nevezik. Az olyan filozófusok, mint Hippói Ágoston vagy Aquinói Tamás, a kereszténység kiemelkedő védelmezői voltak.
Főbb ágai Kritikai megközelítésFő tárgya / FókuszaLegfontosabb tudományos és racionális érvekTörténeti-kritikai módszerA Biblia és a korai egyház hitelessége• A Biblia szövegei emberi szerkesztés eredményei. • Számos ellentmondás és utólagos betoldás található bennük (pl. Márk ev. vége).Biblehub.com: Why is Mark 16:9-20 absent early on? • Jézus apokaliptikus jóslatai (pl. a világvége a kortársak életében)»Akkor meglátják majd az Emberfiát, amint eljön a felhőkben, nagy hatalommal és dicsőséggel. Elküldi angyalait, és egybegyűjti választottait az ég négy tája felől, a föld végétől az ég határáig. Vegyetek példát a fügefáról: amikor már zsenge az ága és a levelei kihajtottak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor azt látjátok, hogy mindezek megtörténnek, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtóban. Bizony, mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindezek meg nem történnek.« - Márk 13:26-30A főpap erre így szólt hozzá: »Megesketlek téged az élő Istenre: mondd meg nekünk, te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia?« Jézus azt felelte neki: »Te mondtad. De mondom nektek: most már látni fogjátok az Emberfiát a Hatalmasnak jobbján ülni, és eljönni az ég felhőin« - Mt 26,63-64Bizony, mondom nektek: vannak egyesek az itt állók közül, akik nem ízlelik meg a halált, amíg meg nem látják, hogy eljön az Isten országa hatalommal. - Mk 9:1 nem teljesültek.
• Hiányoznak a közvetlen, független kortárs történelmi források Jézus csodáiról.TermészettudományokCsodák és a teremtés dogmái• A modern biológia (evolúció) cáfolja Ádám és Éva történetét és az eredendő bűn biológiai alapját. • A fizika és kémia törvényei alapján a természetfeletti beavatkozások (szűztől születés, feltámadás, vízen járás) lehetetlenek.Teodícea-probléma (Filozófia)Isten tulajdonságainak ellentmondásai• A gonosz és a szenvedés létezése a világban logikailag összeegyeztethetetlen egy egyszerre mindentudó, mindenható és végtelenül jóságos Istennel.Morális és etikai kritikaA keresztény etika és történelem• A bibliai erkölcs bizonyos elemei (pl. rabszolgatartás elfogadása, vallási intolerancia (üldözések, kivégzések), nők alárendeltsége) elfogadhatatlanok és elavultak. • Az egyház történelmi bűnei (inkvizíció, keresztes hadjáratok, igazságos háború, (vallási) kényszerítés) ellentmondanak a szeretetvallás eszméjének.Pszichológia és SzociológiaA hit funkciója és a dogmák• A keresztény dogmák (mennyország, pokol) a társadalmi engedelmességet kikényszerítő pszichológiai mechanizmusok. • A bűntudat intézményesítése pszichés terheket és neurózist okozhat.
Története Az ókorban az újplatonikus filozófus, Porphyrius a keresztények ellen című könyvével az egyik fő kritikussá vált. Ő azzal érvelt, hogy a kereszténység hamis próféciákon alapul.Le Roy Froom, Prophetic Faith of Our Fathers , Vol. I, Washington D.C. Review & Herald 1946, p. 328.
Kelszosz platonista filozófus híres művében, az Igaz Szóban (Λόγος Ἀληθής, Logos Alēthēs) a különböző zsidó-keresztény mítoszokat racionális kritikának vetette alá, kijelentve, hogy egyesek, mint az árvíz mítosza, más hagyományokból származnak. Bírálta az istenség antropomorf felfogását, továbbá korának keresztény közösségeit, amiért ellenezték az oktatást, és a racionális vizsgálat helyett a vak hitet támogatták.
Iulianus császár, akit a keresztények aposztatának neveztek („Hitehagyott Julianosz”), az evangéliumok ellentmondásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kereszténység emberi találmány, Jézus kereszthalála méltatlan egy istenhez és feltámadásának leírásai ellentmondanak egymásnak.Vallástörténeti kislexikon: kereszténység ókori kritikája; Kossuth Kiadó (1983) Képmutatónak tartotta a vallást, ahol a különböző irányzatok ellenségesen viszonyulnak egymáshoz és megpróbálják a kisebbségi véleményt elnyomni.A tolerancia elvét a kereszténységen belüli nézeteltérésekre is vonatkoztatta, így tilossá vált a különböző szekták elnyomása is, a keresztény hitviták kisebbségi véleményét sem lehetett tovább üldözni. - Havas László - Hegyi W. György - Szabó Edit: Római történelem, Osiris Kiadó, Budapest, 2007.Nincs az a vadállat, amely annyira ellenséges lenne az emberhez, mint általában a keresztény szekták egymáshoz. - A galileánusok (keresztények) elleni vitairata (Contra Galilaeos), 362.
A kereszténység felvételét követően és az államvallássá válásával az állami és az egyházi hatóságok a kritikus hangokat kíméletlenül elnyomták. Azonban más ábrahámi vallások, például a judaizmus és az iszlám részéről továbbra is bírálatok érték, például Maimonidész részéről.
A középkorban a teológián és a vallásos filozófián belül kialakult a nominalizmus, amely bizonyos válfajaiban szinte már az ateizmus és materializmus korabeli megjelenési formáinak tekinthető. A misztika, amelynek képviselői azt hirdették, hogy az egyháztól függetlenül, a misztikus élményen keresztül is lehetséges kapcsolatot teremteni az istenséggel, szintén kritikai áramlatnak fogható fel.Vallástörténeti kislexikon: kereszténység középkori kritikája; Kossuth Kiadó (1983)
Az újkor hajnalán a protestáns reformáció az európai kereszténység megosztottságához vezetett, és újraélesztette az egyházzal kapcsolatos kritikus hangokat. Rotterdami Erasmus Krisztus szavai kiforgatásának "teológiai művészetét" kritizálta.
A felvilágosodás korában a kereszténységet olyan nagy gondolkodók és filozófusok bírálták, mint Voltaire, David Hume, Thomas Paine és d'Holbach báró. Más gondolkodók, mint például Immanuel Kant, szisztematikus és átfogó kritikákat fogalmaztak meg a keresztény teológiával szemben azáltal, hogy megpróbálták megcáfolni a teizmus melletti érveket.Kant, Immanuel. Critique of Pure Reason, pp. 553–69
A modern időkben a kereszténységet számos mozgalom és ideológia bírálta. A 18. század végén, a francia forradalom során sok politikus és filozófus bírálta a hagyományos keresztény tanokat, ami a szekularizmus hullámát váltotta ki. Ezután templomok százait zárták be, és papok ezreit deportálták vagy gyilkolták meg.Robert R. Palmer and Joel Colton, A History of the Modern World (New York: McGraw Hill, 1995), pp. 388–92.
A francia forradalmat követően a liberalizmus és a kommunizmus kiemelkedő filozófusai, mint például John Stuart Mill és Karl Marx, bírálták a keresztény doktrínát azon az alapon, hogy az konzervatív és antidemokratikus. Friedrich Nietzsche azt írta, hogy „a kereszténység semmit sem hagyott érintetlenül a romlottságából; minden értéket értéktelenné, minden igazságot hazugsággá, és minden feddhetetlenséget a lélek aljasságává változtatott.”Nietzsche, 1888, The Antichrist, para. 62
A 18-19. század óta a Biblia különböző történeteit (például a hat napos teremtést, a nőnek a férfi bordájából való megteremtését, a világméretű özönvizet) egyre inkább legendának, nem pedig szó szerint igaznak kezdték tekinteni. Ez a bibliai történetek valódiságának további megkérdőjelezését hozta.
Az orosz forradalom, a kínai forradalom és számos más modern polgári mozgalom is a keresztény eszmék kritikájához vezetett. A kortárs LMBT mozgalmak a homofóbia és a transzfóbia miatt bírálják.
A Biblia
Írói A 18. században megkérdőjelezték a bibliai könyvek hagyományos szerzőkhöz való hozzárendelését.Donald Guthrie, New Testament Introduction (Leicester, England: Apollos, 1990), pp. 37-40 Napjainkban egyes tudósok úgy vélik, hogy sok könyvet hosszabb időn át szerkesztettek és megváltoztattak, és korunkban már szinte lehetetlen megismerni az eredeti tartalmukat.John Mill, Novum Testamentum Graecum, cum lectionibus variantibus MSS. (Oxford 1707) E. Nestle, Einfürung in das Griechische Neue Testament,Göttingen, 1897, S. 23. Bruce M. Metzger, Bart D. Ehrman The Text of the New Testament: Its Transmission, Corruption and Restoration, Oxford University Press, 2005, p. 154. Bart D. Ehrman: Misquoting Jesus — The Story Behind Who Changed the Bible and Why (review), p. 90 A bibliakritika a klasszikus keresztény Bibliára összpontosít, és a "kereszténység kritikájának" egyik alterülete.
A Bibliát különböző szerzők írták évszázadon keresztül, a hagyományos nézettel szemben gyakran egy későbbi korban. A zsidó-keresztény hagyomány alapján a Tórát, azaz az Ószövetség első öt könyvét Isten diktálta Mózesnek.Robinson, George (2008). Essential Torah: A Complete Guide to the Five Books of Moses. Knopf Doubleday. Ezzel szemben a mai bibliatudósok szinte egyhangúlag egyetértenek abban, hogy a Tóra sok szerző munkája volt, amelyet több évszázadon át írtak.McDermott, John J. (2002). Reading the Pentateuch: a historical introduction. Pauline Press.
Józsué könyvét a hagyomány alapján a honfoglalás idején Józsué írta. Ezzel szemben a mai bibliatudósok alapján a könyvet jóval később írták.De Pury, Albert; Romer, Thomas (2000). "Deuteronomistic Historiography (DH): History of Research and Debated Issues". In de Pury, Albert; Romer, Thomas; Macchi, Jean-Daniel (eds.). Israel Constructs its History: Deuteronomistic Historiography in Recent Research. Sheffield Academic Press. . Dánielt a hagyomány szerint, a történet elbeszélése alapján Dániel próféta írta; a mai tudósok túlnyomó többsége alapján jóval később keletkezett, a Kr e. 2. században.James C. VanderKam, Peter Flint, "The Meaning of the Dead Sea Scrolls" (Continuum International Publishing Group, 2002) p. 137
A modern kori kutatások alapján az Ószövetség legtöbb könyvét, az összes evangéliumot és több újszövetségi "apostoli" levelet is ismeretlen szerzők írták.Harris, Stephen L., Understanding the Bible. Palo Alto: Mayfield. 1985. A szentírási könyvek közül számtalanról derült ki, hogy nem az a szerző és nem abban a korban keletkezett, mint ahogy a hagyomány tartotta róla. Sok Pálnak tulajdonított és a neve alatt megjelent levélről is kiderült, hogy pszeudoepigráf (hamisítvány),Titusz, 1 Timóteus és 2 Timóteus, Efézus, Kolosszé más valaki írta, egy kicsit későbbi korban.Pheme Perkins: Reading the New Testament: An Introduction A hamis forrásmegjelölésű (pszeudoepigráf) levelek közé tartozik Péter első és második, továbbá Júdás levele is.
A Biblia tévedhetetlensége
Akik hisznek a Szentírás isteni sugalmazásában, azt tanítják, hogy a Biblia tévedhetetlen. Ez a tévedhetetlenség nem a pontosságot jelzi, de nézetük szerint a Szentírást Isten ihlette, a Bibliának teljesen igaznak kell lennie, ezért mentes az igazságok tévedésétől. Gyakran hivatkoznak a 2Timóteus 3:16-ra annak bizonyítékaként, hogy a Szentírás tévedhetetlen, "a teljes szentírást Isten sugalmazása adta", és ezt úgy értelmezik, hogy az egész Bibliának tévedhetetlennek kell lennie.
A Biblia időnként olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek a felületesebb történelmi vizsgálatot sem állják ki.