Dr. Mentes Mihály (Süttör, 1891. május 25. – Győr, 1960. május 11.) római katolikus pap, teológiai tanár, költő.

Életpályája

Szülei Mentes József gazda és Horváth-Sarródi Veronika 11. gyermeke volt. A szülők már kiskorától fogva vitték magukkal és a testvéreivel szentmisékre. A keresztény család élete példájával nemcsak a szülői szeretetet, hanem Isten szeretetét is megmutatta. Gyermekeik lelkében így alakult ki az Istenhez tartozás érzése.

Az iskolában hamar kitűnt, hogy nem egy átlagos tehetséggel megáldott gyermek. Értelmes, gyors felfogó képességű, minden iránt érdeklődő gyermek volt. Szülei őt is beíratták bátyja Mentes Domonkos hatására a Győri Bencés Gimnáziumba. Családja buzdításán túl még hajtotta a nagy tudásszomja is. Kihasználta az olvasási lehetőségeket, aktív tagja volt az önképző köröknek. Hamar észrevette, hogy társai figyelmét fölhívhatja magára, ha röpke verseivel szórakoztatja őket. Bátyja példája nyomán korán eldöntötte hogy a papi pályát választja.

1910 májusában a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában tette le az érettségi vizsgát. Érettségi után a kisszeminaristából a Győri Szeminárium tanulója lett. Gyermekkora óta igyekezett képességeit minél jobban kihasználni, és tudását gyarapítani. Ezért, hogy magasabb szinten képezhesse magát, 1914-ben Budapesten a Központi Szemináriumban folyatta tanulmányait, ahol 1918-ban a doktorátust is megszerezte. 1914. július 14-én szentelték pappá. Újmiséjét 1914. július 16-án Győrben mutatták be.

Első állomáshelye a Győri-Belvárosi plébánián működik. Lelkesen végzi a hivatásához tartozó feladatokat. Naponta bemutatja a szentmiséjét, örömmel megismerkedik a hívekkel, hitoktatást végez, látogatja a betegeket. Születnek újabb és újabb versei. Keresi a kortárs költőkkel a kapcsolatot. Közben a tudását is bővíti, tanul latinul, görögül és héberül. Ezeket a nyelveket anyanyelvi szinten sajátítja el.

1918-ban szentírástudományból doktorál. Püspöke prefektusnak (kispapok elöljárója) nevezi ki a győri papnevelő intézetben. 1920 szeptemberétől már a Hittudományi Főiskola ókeresztény irodalom tanára, szentírástudomány tanításával bízzák meg. Gyakorló lelkipásztori tapasztalatait beépítette a teológiai szaktudományok oktatásába, ezzel szélesítve a növendékek látókörét. Atyák, volt tanítványok, munkatársak, barátok ( Dr. Hetény János, Dr. Hrotkó Géza, Horváth Dori Imre, Szuchentrunk Mihály) - meséltek és emlékeztek. Úgy tartják, hogy szigorú, de igazságos tanár volt, atyai jóbarát. Szívesen hallhatták a tanítványok, és az elmélkedés végén jöttek rá, hogy mit is akart megértetni velük. A retorika órái gyakorlatiasak, élményből fakadóak voltak. Szívesen adta elő saját verseit, gyakorlatias gesztusokkal kísérte a bemutatóját.

A győri Kisfaludi Irodalmi kör titkára. Ebben az évben jelenik meg a Magyar Bánat című verseskötete. 1922-ben a Fertő, 1927-ben a Muzsikál az erdő. 1927-ben kinevezi Antal püspök úr az egyházmegyei könyvbíráló bizottság titkárává. 1928-tól szentszéki bíró, ezen kívül 1928-29 már a Dunántúli hírlap főszerkesztője is. 1930-ban a Szent Atya felhívással fordul a Világegyház felé, hogy a működő keresztény hitüket gyakorló csoportokat ne hagyják egyházi felügyelet nélkül. Erre a felhívásra reagál a Püspök úr, és kidolgozzák a Katolikus Akció Szabályzatát. Ebben a munkában Mentes Mihály is részt vállal. 1933-ban kiadásra kerül a Lélek orgonál című verseskötete. 1937-ben megválasztották a tanítóképző internátus igazgatójának. 1938-ban kéri, hogy engedélyezzék számára is azoknak a könyveknek az olvasását, amelyeknek az olvasását tiltja az Egyház. Erre tanulmányai további folytatásához lenne szükség, ezt Breyer István püspök úr engedélyezi. Részt vehet az Egyházmegye képviseletében a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, és a Szent István jubileumi ünnepségeken. A Hősök terén együtt mutathatja be a szentmisét a világ minden részéből ide zarándokló főpapokkal.

1940-ben kinevezik a győri magyar, királyi állami Révai Miklós reáliskola püspöki biztosává. Ebben az évben Breyer István püspök úr kanonokká nevezi ki és a szeminárium rektora, tanára, székesegyházi főesperes. A sopronlocsmándi főesperesi kinevezését is megkapta. Engedélyt kér, hogy az újonnan épült zárdaiskolát és kápolnáját felszentelhesse. Erre 1940. október 26-án megkapja az igenlő választ.

Közben dúl a a II.világháború, ment értéket és embert. Lakásába fogad kibombázott családot és a kanonoki javadalmaiból el is tartja őket. Később már annyian laknak nála, hogy ő átköltözik a szemináriumba lévő szobájába, hogy minél több embernek tudjon menedéket adni.

1945. után már nem publikálták verseit, az Állami Egyházügyi Hivatal nem járult hozzá a püspöki helynöki kinevezéshez sem. Ekkor kezdi el a 150 zsoltár fordítását eredeti héber nyelvről. 1946-tól székesegyházi főesperes, címzetes prépost, későbbi győrhegyi prépost, majd őrkanonok. 1957 után nyomdakészre elkészítette Birnbauer Mária Erzsébet kármelita perjelnő életéről szóló munkáját, ami csak 2014 júliusában került kiadásra.

1959-ben celebrálta nővére Mentes Borbála 60. házassági évfordulóján a szentmisét. 1959. őszén jött a szomorú hír, hogy gyógyíthatatlan beteg. 1960. május 11-én magához szólította a Teremtő. A Győri Nagyboldogasszony-székesegyház, bazilikában temették el.

Költészetét szülőföldje, a Fertő vidéke, papi hivatása, honfiúi gondja ihlette. Stílusa és formája egyszerű, de őszintesége és mesterkéletlensége meleg hangulatainak szuggesztív kifejezésére képesíti. Vallásos és hazafias költeményeket írt, melyek Magyar bánat; Fertő; Muzsikál az erdő c. kötetekben jelentek meg, több drámai művét műkedvelők adták elő.

Művei

Magyar bánat. Versek. Budapest, 1920 Fertő. Irredenta versek. Győr, 1922 Szent Ágnes. Drámai kép. 3 felvonás, Győr, 1922 Márc. 15. a Felvidéken 1920-ban. Győr, 1924(?) Muzsikál az erdő. Versek. Győr, 1927 Felhők. Képek egy kongreganista leány életéből. 3 felvonás. Győr, 1928 A lélek orgonál. Versek. Győr, 1933 A remete éneke. Versek. Győr, 1938 Új kereszt. Misztérium. Szeged, 1938 (Szociális drámák) Jeremiás siralmai. Ford. és magyarázta. Rákospalota, 1944 (Lelkiélet kis könyvei 59.) Az Oltáriszentség imádásának kézikönyve. Írta Tesniére Albert. Ford. Győr, 1944 Magyar imádság. Válogatott versek; Kairosz, Szentendre, 2001 A szeretet áldozata; kieg. Hérics Istvánné; Hérics Istvánné, Fertőszéplak, 2014 Muzsikál az erdő; kieg. Hérics Istvánné; Hérics Istvánné, Fertőszéplak, 2014 Magyar bánat. Versek; kieg. Hérics Istvánné; Hérics Istvánné, Fertőszéplak, 2014 A remete éneke; felújította és kieg. Hérics Istvánné; Eszterháza Alapítvány, Fertőd, 2016 A lélek orgonál; felújította Hérics Istvánné; Eszterháza Alapítvány, Fertőd, 2016

Források

További információk

Dr. Mentes Mihály (1891-1960) / [szerzők Fejesné Horváth Margit, Hérics Istvánné]. Megjelenés:  [Fertőszéplak] : [Hérics I.-né], 2016. Mentes Domonkos, 1878-1958, Dr. Mentes Mihály, 1891-1960 / [szerk. és írta Hérics Istvánné]. Megjelenés:  [Fertőszéplak] : [Hérics I.-né], 2018.

Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Magyar költők Kategória:1891-ben született személyek Kategória:1960-ban elhunyt személyek Kategória:Győriek