A My Heart Will Go On Céline Dion kanadai énekesnő 1997-es dala, amely James Cameron Titanic (1997) című kasszasikerfilmjének főcímzenéje. A film az azonos nevű óceánjáróról szóló tragédia alapján készült; a hajó 1912-ben elsüllyedt, miután jéghegynek ütközött az Atlanti-óceán északi részén. A dal zenéjét James Horner szerezte, a dalszöveget Will Jennings írta, a produkcióban Walter Afanasieff, Horner és Simon Franglen működött közre.
Dion ötödik angol nyelvű stúdióalbumáról, a Let’s Talk About Love-ról (1997), valamint a film filmzenei albumáról 1997. november 24-én megjelent rockballada világsiker lett, és több mint huszonöt országban, köztük Ausztráliában, Ausztriában, Belgiumban, Kanadában, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Izlandon, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Írországban, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a slágerlisták élére került.
A My Heart Will Go On Dion védjegyének számít, és karrierjének egyik legnagyobb slágerévé vált. Világszerte több mint 18 millió példányra becsült eladásával ez a második legnagyobb példányszámban eladott női fizikai kislemez a zenetörténelemben, és minden idők egyik legjobban fogyó fizikai kislemeze. Ez volt 1998-ban a világ legkelendőbb kislemeze is. Az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége és a National Endowment for the Arts (Nemzeti Alapítvány a Művészetekért) az évszázad dalainak listájára is felvette. A videóklipet Bille Woodruff rendezte, és 1997 végén jelent meg. Dion a dalt a film 20. évfordulója alkalmából előadta a 2017-es Billboard Music Awards díjátadón, 2017. május 21-én.
Felvételek James Horner eredetileg instrumentális motívumként komponálta a dal zenéjét, amelyet a Titanic több jelenetében is használt. Ezután egy teljes vokális változatot akart készíteni belőle, hogy a film végi stáblista alatt használhassa. Will Jennings szövegírót szerződtették, aki a szöveget „egy idős ember szemszögéből írta meg, aki annyi évre visszatekint”. James Cameron rendező nem akart ilyen dalt, de Will Jennings mégis belevágott, és megírta a szöveget. Amikor Dion először hallotta a dalt, nem akarta felvenni, Celine Dion: For Keeps Google Books Retrieved May 5, 2011 mivel úgy érezte, hogy a Beauty and the Beast és a Because You Loved Me után egy újabb film betétdalának eléneklésével próbálja meg a szerencséjét. Horner megmutatta a zongoravázlatot Simon Franglennek, aki a filmzene elektronikus textúráin és szintetizátorain dolgozott vele. Franglen már nem egy alkalommal, több éve dolgozott együtt Dionnal addigi nagy slágerein.
Felvételi munkálatok James Cameron kötelességének érezte, hogy egy főcímdalt is beiktasson a film népszerűsítésére. Glen Brunman azt is kijelentette, hogy a filmzenealbumon a következőket kellett volna szerepeltetni: „Nincs dal, nincs Céline”.
Dion menedzsere és férje, René Angélil meggyőzte őt, hogy énekeljen ezen a demóverzión, amit már évek óta nem tett meg. Tommy Mottola azt állította, hogy Dion egy felvételen vette fel a dalt, és ez a demó az, ami a filmben is megjelent. A film bemutatása és hatalmas sikere után azonban újra felvette a dalt a lemezkiadáshoz. Ez egy szerkesztett változat volt, néhány változtatással a dal végén. Horner megvárta, amíg Cameron megfelelő hangulatba kerül, mielőtt bemutatta neki a dalt. Miután többször lejátszotta, Cameron kijelentette, hogy egyetért, bár aggódott, hogy esetleg kritika érheti, amiért „reklámot csinál a film végén”. Cameron az aggódó stúdióvezetőket is meg akarta nyugtatni, és „úgy látta, hogy egy slágerdal a filmjéből csak pozitív tényező lehet a befejezés garantálásában”.James Cameron's Titanic Media Awareness Network Retrieved May 5, 2011
Kompozíció A dal E-dúr hangnemben íródott. Nagy hangsúlyt fektettek a hangszerelésre. Az ír furulya használata kiemelkedő, amit a vonósok és a gitár ritmusának dallamos használata támogat.A dalban akusztikus és elektronikus hangszerelés egyaránt megtalálható. Dion énekesi teljesítményét a Pandora Radio „érzelmesnek” és „igényesnek” írta le.
Változatok A ballada eredeti, Horner-Franglen által készített „demó” változata valamivel több mint öt percig tart, és egy hosszabb befejezéssel rendelkezik, amelyben Dion hosszabb, tagolt vokálokat énekel. Franglen keverte a végleges film- és soundtrack-változatot, kibővítve a demót, és a zárókórushoz zenekart is hozzáadva. Ez a verzió szerepel a Titanic filmzenei albumán, és a film végi stáblista alatt is elhangzik.Leona Lewis Will Sing 'Avatar' Theme Song... Ropes of Silicon Retrieved May 12, 2010 A szerzői jog adatbázisban többször is szerepel T-900.626.391-8, illetve T-900.626.392-9 (mindkét szerző neve alatt), utóbbi Titanica megjelöléssel
Amikor a kislemez a rádióban is megjelent, Walter Afanasieff tovább javította, vonósokkal és elektromos gitárral egészítette ki, valamint átdolgozta a dal egyes részeit. Ez a valamivel több mint négy és fél perces változat a 4 számot tartalmazó maxi kislemezen és Dion Let’s Talk About Love című albumán is szerepel. A dal népszerűségének csúcsán az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban néhány rádióállomás a dal szerkesztett változatát játszotta, amelyben a film főszereplőinek (Jack és Rose) drámai párbeszédeit Dion éneke közé illesztették.
A dalszövegben a harmadik refrén és az utolsó verse között a „There is some love that will not go away” extra sor szerepel Céline Dion hivatalos honlapján és a Let’s Talk About Love album bookletben.
Sissel Kyrkjebø felvétele
A norvég énekesnő, Sissel Kyrkjebø 1997-ben vette volna fel a dalt a filmhez, de Dion énekét választották, mivel Horner úgy döntött, hogy támogatja Dion karrierjét. Egy 2014 decemberi interjúban Horner elmondta: „Celine Dion vagy Sissel [éneke] között kellett döntenem. Sisselhez nagyon közel állok, míg Céline-t 18 éves kora óta ismerem, és már három filmes dalt írtam [neki]. De ez még azelőtt volt, hogy Céline ismert lett volna, és a filmesek és a marketingesek nem tették meg azt, amit meg kellett volna tenniük Céline-ért és [az ő] dalaiért. Szóval úgy éreztem, hogy tartozom neki.” Ehelyett Kyrkjebø elkészítette a Titanic: Music from the Motion Picture című filmzenealbum zenéjének nagy részét. Dion elfogadta, hogy énekeljen egy demót a filmhez, annak ellenére, hogy kezdetben habozott a felvételtől, mivel korábban már három filmdalban is közreműködött. Évekkel később Horner Kyrkjebø-t választotta a My Heart Will Go On előadására a Titanic 3D (2012) és a Titanic Live (2015) világpremierjén.
A kritikusok értékelései
Az AllMusic vezető szerkesztője, Stephen Thomas Erlewine azt írta, hogy a dal „ragyog a lehető legjobban”, és a Let’s Talk About Love album egyik kiemelkedő számaként jelölte meg. Egy másik AllMusic kritikus, Heather Phares, aki 5-ből 4 csillaggal értékelte a kislemezt, azt írta: „Valóban, az előadásai a VH1 Divas-on, az 1998-as Oscar-díjátadón (a film 'Heart of the Ocean' medálját viselve), és az 1997-es Let’s Talk About Love albumán megszilárdították a My Heart Will Go Ont, mint Dion elsöprő, romantikus stílusának kvintesszenciáját”. Larry Flick a Billboardtól „méltóságteljes balladának” nevezte, megjegyezve, hogy a dal „romantikus szöveggel és egy melankolikus dallammal varázsolja el a közönséget, amelyet egy sirató fuvolaszóló egészít ki”. Hozzátette: „Nem tagadható, hogy Dion olyan hangokat tud eltalálni, amelyek üvegszilánkokat törnek össze – és itt is ezt teszi -, de öröm hallani, ahogy lassan építkezik, és emlékezteti a hallgatót arra, hogy képes suttogva is rengeteg érzelmet beletenni. Egy remek kislemez, amely minden csatornán, amelyet érint, egy nagyon szükséges kis eleganciát kölcsönöz majd.” A People Magazine azt állapította meg, hogy „a drámaiság megfelelő, amikor a My Heart Will Go Ont énekli, mint egy túlélő, aki a szerelmét gyászolja, akit elvesztett, amikor a nagy hajó elsüllyedt”. A Yahoo.com „érzelmes rockballadaként írta le, amely tökéletesen érzékelteti a [Titanic] romantikus vágyakozását”. A Vulture szerint ez egy erőteljes dal, és „a rögzített zene történetének egyik legdicsőségesebb hangnemváltása”, és hogy „örökségét csak Whitney Houston „bevallottan sokkal jobb” I Will Always Love You című dala szorítja háttérbe”. A Washington Post nagyra értékelte, hogy a dal nem csak a háromórás film végére lett felcímkézve, hanem a film szerelmi történetének kulcsmomentumaiban már eleve elhelyezett lírai motívummal rendelkezik a zenei narratíva megteremtése érdekében.
A dalt kritika is érte. A Rolling Stone olvasói 2011-ben a kilencvenes évek hetedik legrosszabb dalának minősítették, a magazin pedig azt írta: „Céline Dion dala és a film nagyon rosszul öregedett... Most [a dal] valószínűleg csak borzongásra késztet”. A The Atlantic a dal népszerűségének csökkenését annak túlzott népszerűségének tulajdonította, és hozzátette, hogy az évek során számos olyan vicc született, amely a dal szövegét parodizálva azt állította, hogy a My Heart Will Go On csak megy „on and on and on”. A Vulture azzal érvelt, hogy divat lett nem szeretni a dalt, mert „magába foglalja mindazt, amit az egykor lelkes mozilátogatók ma már nem szeretnek a Titanicban: elavult, giccses és túl drámai”. A Maxim úgy ítélte meg, hogy ez „a második legtragikusabb esemény, amely valaha is történt ezen a legendás óceánjárón”.
Elismerések A My Heart Will Go On több díjat is begyűjtött a legrangosabb díjátadó testületektől szerte a világon. 1998-ban elnyerte A legjobb eredeti dalnak járó Oscar-díjat.Academy Awards Database Oscars.org. Retrieved January 10, 2010. A dal dominálta az 1999-es Grammy-díjkiosztót, megnyerte Az év felvétele díjat – ez volt az első alkalom, hogy kanadai nyert –, Az év dala, A legjobb női popénekes teljesítmény és A legjobb vizuális média számára írt dal díját.Past Winners Search with Query: Title: My Heart Will Go On; Year: 1998 – 41st Annual Grammy Awards National Academy of Recording Arts and Sciences. Retrieved April 22, 2014. A dal 1998-ban elnyerte A legjobb eredeti dalnak járó Golden Globe-díjat is.James Horner HFPA. Retrieved January 10, 2010.
+ A My Heart Will Go On díjai Év Díj Kategória Eredmény 1998Oscar-díjA legjobb eredeti dalGolden Globe-díjA legjobb eredeti dalBillboard Music AwardsAz év filmzenei kislemeze1999Grammy-díjAz év felvételeGrammy-díjAz év dalaGrammy-díjA legjobb női popénekes teljesítmény Grammy-díjA legjobb vizuális média számára írt dalMTV Asia AwardsAz év nemzetközi dalaJapan Gold Disc AwardAz év dalaBlockbuster Entertainment AwardKedvenc dal egy filmből2002Billboard Latin Music AwardsKülöndíj2012VH1's Definitive list100 legjobb dal a 90-es évekből Szerepelt rajta
A dal elnyerte Az év dalának járó japán Gold Disc díjat,Music Event Gold Disc Hall of Fame The Japan Gold Disc Award. Retrieved January 10, 2010. valamint Az év filmzenei kislemezének járó Billboard Music Awardot. Emellett 1999-ben az MTV Asia Awards-on is elnyerte Az év nemzetközi dalának járó díjat.
Az évszázad egyik legjobb dalának választották.Songs of the Century CNN. Retrieved January 10, 2010. Ez az egyik legkelendőbb kislemez az Egyesült Királyságban,Million Sellers Official Charts Company. Retrieved January 10, 2010. és ez Dion második olyan kislemeze, amely több mint egymillió példányban kelt el az országban. Ezzel Dion egyike lett annak a két női előadónak, akinek eddig két egymillió eladott kislemeze volt Nagy-Britanniában. Official Charts Company- Featured Artists- Celine Dion. Retrieved January 19, 2010 2007 decemberében a dal a 21. helyre került a VH1 100 legjobb dal a 90-es évekből című listáján. 2010 áprilisában a Magic 105.4 brit rádióállomás a hallgatók szavazatai alapján „minden idők legjobb filmdalának” választotta a kislemezt.Titanic theme tune is top film song The press Association Retrieved April 28, 2010 Az AFI 100 Years...100 Songs című, az amerikai filmtörténet 100 legjobb dalát ünneplő listáján a 14. helyen szerepelt.
Kulturális hatása