Gyula város központjában, a vár szomszédságában található a Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély. A dél-alföldi régión belül ez a legrégebbi főúri rezidencia, egyben a térség legjelentősebb barokk kori építménye. Az első kastély az 1720-as években épült az egykori huszárvárban, majd a mai helyén álló barokk stílusú építmény az 1740-es években épült és 1902-ig folyamatosan bővült újabb díszítőelemekkel, illetve helységekkel. A kastély egykori birtokosai között találhatjuk a Harruckern, Wenckheim és az Almásy család híresebb tagjait. A 20. század második felétől romlott a kastély állapota. Végül a 2010-es évek közepén egy pályázat keretén belül rekonstruálták a kastély épületét és kialakítottak benne egy látogatóközpontot.
Története
Előtörténet
A gyulai vár és várkastély története szorosan összefonódik egymással. A vár mai is ismert legnagyobb kiterjedését a 16. században érte el. A kastély mai helyén állt az egykori huszárvár, később a török hódoltság idején a környékén kisebb lakóépületek és boltok helyezkedtek el.
Ennek az időszaknak az emlékét őrzi a kastély területén található Török torony. A torony elődje egy egyszintes, boltozatos, vakolt felületű téglaépítmény volt, amely a palánkerődítés kaputornyaként funkcionált. Az 1566-os ostromot követően a törökök lebontották a kaputornyot és a palánk délnyugati oldalán építették fel újból.
A Harruckern család uradalma idején (1720–1798) Gyula 1695-ben szabadult fel a törökök uralma alól. A gyulai uradalom területet báró Harruckern János György kapta meg katonai szolgálatért cserében III. Károlytól. Az akkori huszárvár területén kezdte meg az építkezést. Leopold Franz von Rosenfeld 1722-ben épített térképének tanúsága szerint már állt a kastély elődje. A család a kastélykertben álló várépületet gazdasági célokra használta fel (mivel már ekkor felépült a hadászati célokat betöltő aradi erőd), pálinka- és sörfőzőt létesítettek.
Fia, Harruckern Ferenc Domonkos az 1740-es években bővítette az épületet, az egykori kaputornyot barokk stílusban alakította át. 1746-ban az országban elsőként színjátékot adtak elő a kastélyban. A kastély előtt pedig egy parkot létesített. 1775-ös halálát követően a női leszármazottai (Mária Anna, Jozefa) örökölték a kastélyt egészen 1798-ig. 1795 során a kastélyban tűz ütött ki, amelynek következtében a főfal és egyes boltozati helyiségek maradtak csak meg.
A Wenckheim család uradalma idején (1798–1869) Az 1798-as birtokfelosztás során Wenckheim József Ágostont osztatlanul illette meg a birtok a Harruckern Gruber Mária Teréziával kötött házassága. A kastély bővítése esett át ismét. De 1801-ben ismét tűzvész pusztította el az épületet. Ennek következtében került Gyulára Wenckheim Ferenc hívására id. Czigler Antal építész. Ettől kezdve 60 éven át urasági építőmesterként szolgálta a családot. 1802 és 1803 között zajlott le az újjáépítés. A kastély késő barokk, copf stílusban épült újjá. Az épület nemesi rezidenciává épült ki, a főépület mellé ekkor került lovarda (1832-ben) és cselédszárny, ekkor létesítettek télikertet. A Török Torony ekkortól lett a kastély része és ezzel átellenben építettek a főépület, illetve a cselédszárny közé egy Víztornyot. Az építkezés során eltűnt az egykori huszárvár, a palánkfalakat és bástyákat lebontották, a várárkot pedig betömték. Wenckheim Ferenc Szerafin Lipót 1838-as halála után Wenckheim Ferenc kapta meg a gyulai uradalmat. Az 1849. augusztus 13-ai világosi fegyverletételt követően az orosz vezérkar főhadiszállásává vált.
Az Almásy család uradalma idején (1869–1945) Wenckheim József 1869-ben bekövetkezett halálát követően két örököse maradt: Gyula és Stefánia Mária. Mivel Gyulának nem született utódja, ezért Wenckheim Stefánia Mária örökölte a kastélyt az Almásy Kálmánnal 1855-ben kötött házassága révén. Később fiuk, Almásy Dénes örökölte a kastélyt. 1888-ban költözött be az addig lakatlanná váló kastélyba feleségével, Károlyi Gabriellával. A kastély felújításon és bővítésen esett át. Majd 1902 és 1905 között Sztarill Ferenc építész újabb bővítést hajtott végre. A korábbi újítások mellett (szárnyépületek emeletessé tétele, angolkert és halastó létesítése) az udvar homlokzata átalakításon, a Török Torony födémezésen esett át, és az emelet bővítése is megtörtént.
1932 után Almásy Dénes feleségével és Gabriella lányával együtt kiköltözött a cselédszárnyba, a főépületet (fűtési gondok miatt) pedig csak különleges alkalmakkor nyitották ki a családtagok számára. 1942-ben a kastélypark felparcellázásra került. Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett, testvére, Kálmán pedig a második világháború kitörése óta Angliában tartózkodott és ott is maradt.
A kastély sorsa 1945 után A kastély a szovjet megszállást követően államosították, a kastély berendezéseit elhordták, kifosztották. Az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző iskolát és kollégiumot, 1955-től csecsemőotthont alakítottak ki. A Gyulai Termálfürdő az 1960-as években a kastélypark területén gyógyfürdőt alakított ki. 1950-ben az épület Víztornyát elbontották, de később 1985-ben betonból újra felépítették. Az 1990-es években a kastély fokozatosan kiürült, majd 2002-ben a csecsemőotthon is bezárta kapuit. 2011-ben a kastély állami tulajdonból visszakerült Gyula város önkormányzatának tulajdonába. bélyegkép|Harruckern Ferenc (1696–1775), Harruckern János György fia. Apja egykori uradalmi házát kastéllyá átépítette az 1740-es években.
A felújítás (2014–2016) 2012-ben a város önkormányzata "Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban - A gyulai Almásy-kastély évszázadai" címmel nyert kastélyfelújítási projekt keretén belül két milliárd forintos európai uniós támogatást. A kastély hasznosítására három pilléren nyugodott: egy látogatóközpont létesítésén, egy közösségi tér kialakításán és a kastélypark revitalizációján. A régészeti és falkutatásokat követően 2014 februárjában elindultak a kivitelezési munkák. 2016 márciusában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere jelenlétében átadták a felújított Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontot. 2021 októberében pedig átadták a kastélyban található, felújított Stefánia-szárnyat.
Látnivalók
Állandó kiállítás A kastély területén 36 interaktív felület és 48 installáció enged a látogatók számára betekintést nyújtani a kastély történetébe, a főurak és a kiszolgáló személyzet mindennapjaiba. A kastély eredeti tárgyait másolatokkal, interaktív eszközökkel pótolták.
Toronykilátó Az egykori Víztorony 13,5 méteres magasságban egy járószintről gyönyörű kilátást mutat a Szigeterődről, a várról és a kastélyparkról.
Török Torony A torony legtöbb esetben időszaki, kézműves tárlatoknak biztosít helyet. A kamarakiállítás a torony történetét és ábrázolását ismerteti, illetve a korabeli Gyula építészeti és tárgyi emlékeit mutatják be. bélyegkép|gróf Almásy Dénes (1863–1940), a kastély tulajdonosa volt 1888 és 1933 között.
A kastélyhoz köthető híres személyek
A kastély épületében három alkalommal is járt magyar uralkodó. I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika 1807-ben tettek látogatást. Ferenc József császár és felesége, Erzsébet királyné 1857-ben, addig később 1876-ban maga a császár jelent meg újból egy hadgyakorlat során. Az aradi vértanúk közül tíz fő 1849. augusztus 23-án az épületben tették le oldalfegyverüket, majd innen indultak Arad irányába. 1861 és 1863 között itt tanult festeni Munkácsy Mihály festő Szamossy Elek pártfogása alatt. A kastélyban sűrűn tartózkodott Erkel Ferenc zeneszerző, akinek nagyapja kulturális udvarmesterként dolgozott a kastélyban. Több műve is a kastélyparkban keletkezett (pl. a Bánk bán opera). Egy anekdota alapján a kastély park legidősebb fáját a zeneszerzőről nevezték el.
Díjak, elismerések
ICOMOS-díj (2017) A Beton Fesztivál II. helyezettje (a betonépítész-tervező kategóriában) (2017) Az Év Európai Múzeum díj jelöltje (2018) A Szállás.hu Év Turisztikai Attrakciója (2022)
Érdekességek A kastély felkerült az Euro Souvenir nulla eurós bankjegyére.
Képek
Források
https://studhist.blog.hu/2019/06/05/gyulai_kastely https://www.wenckheim.hu/gyula.htm https://kirandulastippek.hu/del-alfold/gyula-almasy-kastely
További információk
A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont honlapja
Kapcsolódó szócikkek
Gyulai vár Harruckern János György Wenckheim család Almásy család Aradi vértanúk Erkel Ferenc Magyarországi kastélyok listája
Megjegyzések
Kategória:Békés megye kastélyai Szabadkígyós Kategória:Békés megye műemlékei