A befejezetlen mondat Déry Tibor 1947-ben megjelent regénye.
A regény megírásának Déry 1933 szentestéjén állt neki a bécsi Café de France-ban. Habár ezt a különböző kiadások nem mindig tükrözik, és magából a regényszövegből sem igazán derül ki, Déry három szakaszban írta meg művét: az első kötetet (I–IV. fejezet) 1934 nyarának közepéig írta – eleinte bécsi emigrációban, majd az osztrák polgárháború miatt már Budapesten fejezte be –, a másodikat (V–IX. fejezet) 1934 őszétől a következő év nyaráig Mallorcán, a harmadik (X–XIX. fejezet) pedig, egy viszonylag hosszú szünet után, 1937 novembere és 1938 tavasza között született meg. A regény cselekménye nagyjából a megírás idején játszódik.
Cselekmény A regény egy Csáky utcai kocsmában kezdődik 1933-ban, karácsony előtt. A kocsmában a város különböző rétegei gyűlnek össze, a trösztigazgató fiától, Parcen-Nagy Lőrinctől kezdve a munkásosztály gyanús külsejű alakjaiig. Két héttel később ugyanezen a helyszínen Parcen-Nagy Lőrinc tanúja lesz annak, hogy barátja, Vidovics Miklós provokálni próbálja a helyiségben összegyűlt munkásokat azzal, hogy levágja a nyakkendőjüket. Később Lőrinc az incidensben érintett egyik munkást, Markot Bélát holtan találja a Wahrmann utcában.
Irodalmi megítélés Németh Andor Széljegyzetek egy nagy regényhez című 1947-es recenziójában Thomas Mann A varázshegy és Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényeihez hasonlította A befejezetlen mondatot. Lukács György Németh cikkére 1949-ben írt válaszában úgy fogalmazott, hogy a „regényt tartalma, alak- és társadalomrajza arra predesztinálná, hogy valamikor mindennapos kedvelt olvasmány legyen a tudatossá és műveltté fejlődött magyar dolgozóknak”, ugyanakkor „a megírás stílusa nem sietteti és nem könnyíti, hanem nehezíti és lassítja ezt a találkozást”.
Heller Ágnes 1996-os Zsidótlanítás a magyar irodalomban című előadásában Déry regényét is elemzi. Értelmezése szerint Déry „elfeledkezik arról, hogy zsidótlanította hőseit, s hogy ezzel mind szociológiailag, mind pszichológiailag valószínűtlenné tette őket”, a Parcen-Nagy család és Krausz Évi figurájának zsidótlanítása pedig „ellentmondott az írói szándéknak, s magát a stílust tűzdelte meg kiküszöbölhetetlenül hamis hangokkal”.
Kiadások és fordítások
Magyar kiadások
1–3. kötet, Budapest, Hungária, 1947. Budapest, Hungária, 1949. 1–3. kötet, Budapest, Szépirodalmi, 1957. Budapest, Szépirodalmi – Zrínyi, 1963. 1–2. kötet, Budapest, Szépirodalmi, 1974. 1–2. kötet, Bukarest, Kriterion, 1978. Bratislava – Budapest, Madách – Szépirodalmi, 1980. 1–2. kötet, Budapest, Ciceró, 2006. Budapest, Digitális Irodalmi Akadémia, 2017.
Fordítások
Der unvollendete Satz, ford. Ita Szent-Iványi és Resi Flierl (Berlin, Volk und Welt, 1954) Der unvollendete Satz, ford. Charlotte Ujlaky (Frankfurt am Main, S. Fischer, 1962) – újrakiadva 1986-ban La phrase inachevée, ford. Claudine Comte, Monique Fougerousse, Ladislas Gara, Geneviève Idt és Georges Kassai (Paris, Albin Michel, 1966) Nedovršena rečenica, ford. Irena Stefanovič (Beograd, Prosveta, 1969) Nedokončená věta 1–2, ford. Anna Valentová (Praha, Odeon, 1980) La frase inacabada, ford. Cserháti Éva (kézirat)
Filmváltozat A regényből Fábry Zoltán 141 perc a befejezetlen mondatból címmel készített filmes feldolgozást 1974–1975-ben.
Jegyzetek
Kategória:20. századi magyar regények Kategória:1947 könyvei Kategória:Budapesten játszódó irodalmi művek