Dr. Folly Gyula Mátyás (Letenye, 1867. február 24. – Pécs, 1915. január 8.) magyar orvos, tartalékos honvéd főorvos és a kertészeti kultúra támogatója volt. Pécsett praktizált, a Zsolnay-gyár orvosaként dolgozott, és több orvosi, illetve kertészeti egyesület munkájában vett részt. Az általa az 1900-as évek elején, a családi hagyomány szerint 1905-ben megkezdett növénytelepítésekből alakult ki a későbbi Folly Arborétum legrégebbi része.
Élete és orvosi pályája
Egy korabeli nekrológ szerint orvosi tanulmányait Budapesten, Bécsben és Párizsban végezte. Ezt követően Pécsett kiterjedt orvosi praxist folytatott. Előkelő családok és egyházi személyek mellett a Zsolnay-gyár orvosaként a gyár munkásait is kezelte.
1896-ban a 7. helyőrségi kórház tartalékából a pécsi 8. honvéd huszárezred tartalékába helyezték át. Egy 1903-as hivatalos közlemény a pécsi 8. honvéd huszárezred tartalékos főorvosaként nevezte meg.
1901-ben a Pécsi Korcsolyázó Egylet orvosává választották. Az 1905-ben megalakult, tudományos célú Pécsi Orvosegyesület pénztárosává választották. 1907-ben Pécsett tiszteletbeli kerületi orvossá nevezték ki.
Kertészeti tevékenysége
Folly Gyula különösen érdeklődött a virágok és a kertészet iránt. Nekrológja kiváló kertészként jellemezte, és arról számolt be, hogy a kertészeti kiállításokon bemutatott virágai szakértelemről és finom ízlésről tanúskodtak.
A Mecsek Egylet parkosztályán belül egy olyan bizottság elnöke volt, amelynek feladata a Mecsek flórájából kialakítandó gyűjteményes kert létrehozása volt. A bizottság további tagjai Horváth Antal és Novotarszky Miksa voltak. Az egyesület emellett kezdeményezte, hogy egy használaton kívüli pécsi temető kertjét fokozatosan botanikus kertté alakítsák, és vállalta a telepítési munkálatok elvégzését.
A Pécs-Baranyai Kertészeti Egyesület 1913-as gyümölcs- és kertészeti kiállításán Balatonkisörsről származó almákat mutatott be. A korabeli tudósítás külön is méltatta a kiállított gyümölcsöket. Kiállításáért díszoklevelet kapott.
A mai Folly Arborétum történeti ismertetése szerint az 1900-as évek elején, a családi hagyomány szerint 1905-ben kezdte meg egzóta növények telepítését a Kisörsi-hegy oldalában fekvő, mintegy 0,4 hektáros területen. A korábban cser- és kocsánytalan tölgyekkel borított parcella ma az arborétum legrégebbi része. Elsősorban szárazságtűrő, mediterrán eredetű, illetve hasonló éghajlatú területekről származó növényeket választott. A növényanyagot többek között nyugat- és dél-európai faiskolákból szerezte be.
Halála
Hosszabb betegség után 1915. január 8-án halt meg Pécsett. A másnap megjelent nekrológ és az abban közölt gyászjelentés feleségét Csigó Elzaként, gyermekeit pedig István, Mici, Elza és Gyula néven sorolta fel.
Jegyzetek
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar katonaorvosok Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1915-ben elhunyt személyek