Phra Dharmakoszácsárja (Nguam Indapannyó) (thai: พระธรรมโกศาจารย์ (เงื่อม อินฺทปญฺโญ); RTGS:Phra Thammakoszacsan (Ngueam Inthapanyo)), más néven Buddhadásza Bhikkhu, ) thai buddhista szerzetes (bhikkhu), meditációs mester, aszkéta filozófus volt, a buddhista tanok és a thai népkultúra újítója. Személyes nézetei voltak a vallásról és a Dhammáról.Buddhadasa, No Religion , ford. Punno, 1996.
Élete Korai évek Nguam Phanit (thai: เงื่อม พานิช; RTGS: Ngueam Phanit) néven látta meg a napvilágot 1906-ban egy Ban Phumriang nevű településen, Thaiföld déli részén. Apja, Sieng Phānit, második generációs kínai származású bolttulajdonos, anyja, Klaun, thai származású volt.Suchira Payulpitack, Buddhadasa's Movement: An Analysis of Its Origins, Development, and Social Impact, a Doctorate dissertation, faculty of Sociology, Universität Bielefeld, 1992: 72-3.
Vallásos élete
Buddhadásza 1926-ban hagyta hátra a világi életet. Az akkori fiatal szerzetesekhez hasonlóan (srámana) ő is a thai fővárosba utazott, Bangkokba, de az ottani kolostortemplomokat (vat) koszosnak és zsúfoltnak találta, ráadásul, ami a legaggasztóbb volt, hogy a buddhista közösség korrupt volt, amely csak a tekintéllyel, hatalomszerzéssel és kényelemmel foglalkozott, és a buddhista ideálok teljesen a háttérbe szorultak."Payulpitack, 1992: 123. Emiatt visszatért vidékre, ahol a szülőfaluja melletti erdőterületen 1932-ben megalapította a Szuan Mokkh névre hallgató remetelakot.
Évekkel később Buddhadásza tanításai számtalan külföldit vonzott ebbe a remetelakba, akik spirituális keresőúton jártak. Neves tudósokkal és különböző valláshoz tartozó egyházi személyekkel folytatott dialógusokat. Ezek során a célja az volt, hogy bebizonyítsa, a nagy világvallások legvégső tanításai egymáshoz hasonlatosak. 1993-ban történt halála előtt létrehozott egy nemzetközi dharma remeteközpontot (International Dhamma Hermitage Center), a saját remetelakjával szemben, az országút túloldalán, hogy segítse a buddhizmus és más jógagyakorlatok iránt érdeklődő külföldi diákokat. A Szuan Mokkh alapterületét kibővítették kb. 120 hektár erdőre.
Buddhadásza szkeptikusan állt saját népszerűségéhez. A Szuan Mokkh-ba érkező turistaáradatról néha azt gondolta, hogy csak azért állnak meg a buszokkal, mert az embereknek pisiliük kell."
Tanításai és magyarázatai Buddhadásza az egyszerű, ősi gyakorlatokra törekedett, azért hogy a Buddha tanításainak lényegére koncentráljon: "tégy jót, kerüld a rosszat, és tisztítsd meg a tudatot." Kerülte a szokásos rítusokat és a sziámi egyház belpolitikai intrikáit. Rendkívüli képessége volt, hogy az összetett filozófiai és vallási ideákat elmagyarázza anyanyelvén. Legfőbb tanításának az alapja az ánápánaszati, a légzés figyelésére épülő meditációs módszer, amely a tudatos jelentlét megalapozásának a gyakorlata. Ezen kívül mélyen beleásta magát a korai páli szövegekbe, amelyeknek olykor radikális értelmezést formált.
Az újraszületésről alkotott nézetei Buddhadásza elutasította az újraszületés és a karma tanainak hagyományos értelmezését, mert úgy gondolta, hogy azok nem összeegyeztetethetők a súnjatá (üresség) tanával, továbbá úgy tartotta, hogy ezek nem visznek előrébb a dukkha (szenvedés) megszüntetéséhez vezető úton.
John Powers az ázsiai tudományok amerikai professzora szerint Buddhadásza racionalista értelmezése szerint az egész újraszületés elképzelése teljesen bolond. Buddhadásza szerint a Buddha tanításaiban az éntelenség (anattā) tagadja, hogy legyen bármilyen folytatódó entitás vagy lélek. Buddhadásza szerint az újraszületésnek semmi köze a buddhizmushoz. A buddhista gyakorlás célja a nibbana (nirvána) elérése, amely Buddhadásza szerint csupán egy állapot a szenvedésen túl, amely túlmutat a hétköznapi boldogságon.
Buddhadásza magyarázata szerint a paticcsa-szamupádda az érzékszervek tárgyakkal történő kapcsolódásából kialakuló én és az enyém születése, és az így keletkezik a védana ("érzés"), a tanha ("szomj") és az upádána (ragaszkodás). Az önző ragaszkodás az én és az enyém fogalmáról való lemondással szűnik meg, és így érhető el a nirvána és a tényleges üresség. Ezt a függő keletkezés meggátlásával lehet elérni, az érzékszervi kontaktus pillanatában.
Buddhadásza nézeteit heves kritikák értékSteve Odin (2011), Reviewed Work: Buddhadāsa: Theravada Buddhism and Modernist Reform in Thailand by Peter A. Jackson, Philosophy East and West, University of Hawai'i Press, Vol. 61, No. 1, pp. 221-231 és számos orthodox théraváda buddhista szerzetes utasította el nézeteit. Például, Bhikkhu Bodhi szerint Buddhadásza megközelítése, melyben elveti az újraszületést, gyakorlatilag teljesen lebutítja a Dhammát... ugyanis az újraszületés a Dhamma etikai elméletének lényegi tartópillére, amely a rossz elkerülésére, illetve a jó gyakorlására ösztönöz.
A vallásról alkotott nézetei Vallási tanulmányainak elejétől fogva Buddhadásza összehasonlította a különböző vallásokat, és a buddhista tanításokat igyekezett értelmezni más vallások szemszögéből nézve is, például taoizmus, hinduizmus, konfucianizmus, dzsainizmus és természettudományok.Payulpitack, 1992: 97. Ezzel a módszerrel kialakított egy vallásos világnézetet, amely szerint az összes nagy világvallás ugyanolyan. Annak ellenére, hogy más nevük van, a végső céljuk ugyanaz.
A No Religion (1993, Nincs vallás) című művében Buddhadásza híres megfogalmazása így hangzik:
Hatása
Buddhadásza buddhista hagyományok értelmezése sokakra volt hatással, olyanokra, mint Pridi Banomyong, a sziámi forradalom vezére, illetve a thai társadalmi aktivisták és művészek egy csoportjára a 20. században.
Donald K. Swearer amerikai vallástudós Buddhadászát a kora indiai filozófushoz, Nágárdzsunához,D.K. Swearer, Dhammic Socialism. Bangkok: Thai Inter-Religious Commission for Development, 1986: 14. Cited in Payulpitack, 1992: 103, n. 2. és az 5. századi Buddhagószához hasonlította, akik árnyékot vetettek a théraváda buddhizmus délkelet-ázsiai fejlődésére. Swearer szerint Buddhadásza több szempontból is teljes ellentétben áll Buddhagószával. Buddhadásza művei eltérnek például a Buddhagósza által írt Viszuddhimagga akadémikus és befolyásos téziseitől. Buddhadásza nagy hatással volt a thai buddhizmus erdei hagyományára).
Egyes tudósok szerint, mint például Peter Jackson és Daniel Lynch, Buddhadászára nagy hatással voltak a zen buddhizmus tanai. Buddhadásza a zen tanításait alkalmasnak találta arra, hogy a théraváda utat találjon a modern humanizmus felé, és úgy tartotta, hogy ez Japán erős gazdaságának az alapja.
Angolra lefordított művei Buddhadásza művei egy teljes szobát kitöltenek a Thaiföld Nemzeti Könyvtárában. A legismertebb angol nyelvre lefordított művei a következők: The A,B,Cs of Buddhism. 1982. Handbook for Mankind Buddhadásza legismertebb könyve. Heart-wood from the Bo Tree. Susan Usom Foundation, 1985. History of Indian influence on Southeast Asia#Other influences Keys to Natural Truth. ford. R. Bucknell és Santikaro. N.d. Első kiadás 1988. Me and Mine: Selected Essays of Bhikkhu Buddhadasa (előnézet). Thēpwisutthimēthī, Buddhadasa, Swearer. SUNY Press, 1989. Mindfulness With Breathing. ford. Santikaro. Második kiadás. The Dhamma Study & Practice Group. 1989. No Religion. ford. Punno, Első elektronikus kiadás: September 1996. Paticcasamuppada: Practical Dependent Origination. The Dhamma Study & Practice Group, 2002. Teaching Dhamma with Pictures Published by Sathirakoses-Nagaparadi Foundation & Ministry of Education, Thailand On the occasion of the Centenary Celebration of the Birth of the Ven. Buddhadasa Bhikku (1906. május 27 - 2006. május 27.). Fear. Buddhadāsa Indapañño Archives, 2020. Seeing with the Eye of Dhamma: The Comprehensive Teaching of Buddhadasa Bhikkhu. ford. Santikaro és D. Bhikkhu, szerk. Santikaro, Shambhala Publications, 2022.
Bódhi Levél Kiadványok (BPS - Bodhi Leaf Publications) Emancipation From The World (BL73) Extinction without Remainder (BL33)
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
További hivatkozások Buddhadasa, Bhikku; Pramoj, M.R. Kukrit (2003). "How we should understand the dhamma", Chulalangkorn Journal of Buddhist Studies 2 (1), 139-157 Ito, Tomomi (2012). Modern Thai Buddhism and Buddhadasa Bhikkhu: A Social History, Singapore: NUS Press. Jackson, Peter Anthony (1986). Buddhadasa and doctrinal modernisation in contemporary Thai Buddhism: a social and philosophical analysis, Tézis, Ausztrál Nemzeti Egyetem Preecha Changkhwanyuen (2003). "Dhammic Socialism Political Thought of Buddhadasa Bhikku", Chulalangkorn Journal of Buddhist Studies 2 (1), page 118 Puntarigvivat, Tavivat (2003). "Buddhadasa Bhikkhu and Dhammic Socialism", The Chulalongkorn Journal of Buddhist Studies 2 (2), 189-207
Külső hivatkozások
Helyek Wat Suan Mokkh. Buddhadásza elvonulási hely Életrajz Ajahn Buddhadasa. nalanda.org.br/ . Háromrészes videó. Buddhadasa, encyclopedia.com Művei és tanításai Kategória:Buddhadasa Bhikkhu. Buddhadásza online műveinek egy listája. dharmaweb.org Buddhadasa Indapanno archívumok Egyéb Santikaro beszédei Buddhadászáról Négyrészes hangfelvétel angolul
Kategória:Buddhizmus Thaiföldön Kategória:Théraváda buddhista rendek Kategória:Thai erdei hagyomány