I. János Károly Spanyolország királya 1975. november 22-től 2014. június 18-ig, amikor megromlott egészségi állapotára hivatkozva lemondott a trónról fia, VI. Fülöp javára.Index/Lemondott a spanyol király – 2014. június 2.

Élete

János Károly 1938-ban született János barcelonai gróf (1913–1993), spanyol trónörökös és Mária Mercédesz nápoly–szicíliai hercegnő második gyermekeként, első fiaként. Miután 1931-ben kitört a forradalom, az akkori spanyol király, XIII. Alfonz (1886–1941), János Károly nagyapja Olaszországba emigrált. A zavaros időket követő polgárháborúból végül Francisco Franco tábornok került ki győztesen, aki diktátorként vezette tovább az országot. 1941-ben XIII. Alfonz lemondott királyi címéről, így a monarchia megszűnt létezni. 1966-ban egy népszavazás során újra visszaállították a királyságot, Franco pedig János Károlyt nevezte meg utódjának, mivel édesapját, János infánst túl liberálisnak találta.

A fiatal herceg Olaszországban töltötte a gyermekkorát, majd egy svájci iskolába küldték tanulni. Tízéves korában járt először Spanyolországban, ott is érettségizett le. Később öt éven át a zaragozai katonai akadémiára járt, végül a Madridi Egyetemre iratkozott be, ahol irodalmat, filozófiát, jogot, közgazdaságtant és történelmet hallgatott.Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 176. oldal Folyékonyan beszél spanyolul, angolul, franciául, olaszul, portugálul és katalánul.

1962. május 14-én Athénban feleségül vette Zsófia görög és dán királyi hercegnőt, Pál görög király leányát. A párnak három gyermeke született:

Ilona infánsnő (1963. december 20. –) Krisztina infánsnő (1965. június 13. –) Fülöp trónörökös infáns, Asztúria hercege (1968. január 30. –), a későbbi VI. Fülöp spanyol király.

A volt uralkodó előszeretettel úszik, vitorlázik, karatézik és síel. Gyakran vesz részt bikaviadalokon és kártyapartikon, de nem követeli meg a szigorúságáról és merevségéról hírhedt spanyol etikett betartását.Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 178. oldal A királyi család Madrid szélén, a Zarzuela kastélyban él, amelyet eredetileg vadászkastélynak építettek, még IV. Fülöp király számára.

1972-ben részt vett a nyári olimpiai játékokon, vitorlázásban.

1975. november 22-én, két nappal Franco halála után lépett trónra, és sikeresen felügyelte Spanyolország átalakulását egy demokratikus alkotmányos monarchiává. Trónra lépése után menesztette Franco kormányát, enyhítette a cenzúrát, és szabadon eresztették a politikai foglyokat. 1978-ban betiltotta a Falangét, és új alkotmányt hirdetett. 1981. február 23-án Antonio Tejero alezredes puccskísérletet hajtott végre, melynek során több fontos pozícióban lévő politikust is foglyul ejtett. A király azonban nem állt mellé, így a puccskísérlet alig fél nap alatt megbukott. Az ország tovább haladt a demokrácia felé, János Károlyból pedig a nyugati világrend országaiban igen népszerű uralkodó lett.

Spanyolország 1713-ban engedte át Gibraltárt Nagy-Britanniának, de János Károly egész uralkodása alatt igényt tartott a jelenlegi brit felségterület visszaszolgáltatására. Az uralkodó 1981-ben a gibraltári viszály miatt mondta le részvételét Károly walesi herceg, brit trónörökös és Diana hercegnő esküvőjén is. 2012-ben az uralkodó csípőprotézis-műtétje miatt nem vett részt II. Erzsébet brit uralkodó trónra lépésének gyémántjubileumi ünnepségén, Zsófia királyné pedig a Gibraltárral kapcsolatos legújabb brit-spanyol feszültséggel indokolta távolmaradását.

Magyarországot hivatalosan kétszer is meglátogatta: először 1996-ban, másodszor 2007 nyarán, Sólyom László köztársasági elnök meghívására.HírTV honlapja

A nápolyi királyi család örököseként uralkodói címei közé tartozott a Jeruzsálem királya. Egyenes ági leszármazottja többek között Viktória brit királynőnek, XIV. Lajos francia királynak, V. Károly német-római császárnak és Mária Terézia német-római császárnénak és magyar királynőnek.

A lemondásához vezető út I. János Károly spanyolországi népszerűsége – amelyet a frankóista diktatúrából a demokráciába való átmenetben ⁠játszott kulcsszerepe alapozott meg – a 2010-es évek elején a királyi családot érintő személyi, pénzügyi és morális válságok miatt gyors hanyatlásnak indult. Ez a folyamat végül a trónról való lemondásához vezetett.

A Nóos-ügy és családi korrupció A monarchia tekintélyét érő első komoly csapást a Nóos-ügy (Caso Nóos) néven ismertté vált korrupciós botrány jelentette:

Iñaki Urdangarin szerepe: A király veje, ⁠Iñaki Urdangarin (Krisztina infánsnő férje) ellen nyomozás indult non-profit alapítványán keresztül elkövetett több millió eurós közpénzcsalás, adócsalás és pénzmosás vádjával. Krisztina infánsnő vád alá helyezése: A nyomozás során magát a király lányát, ⁠Krisztina spanyol infánsnőt is gyanúsítottként hallgatták ki. Ez volt az első alkalom a modern spanyol történelemben, hogy a királyi család közvetlen tagja bíróság elé állt. A botrány miatt a spanyol lakosság elfordult a királyi háztól, amelyet kiváltságosnak és korruptnak érzékelt a gazdasági megszorítások idején.

A botswanai elefántvadászat (2012) A válság ⁠2012 áprilisában érte el a csúcspontját egy titkos afrikai utazás lelepleződésével:

A luxusutazás: Miközben Spanyolország mély gazdasági recesszióval, megszorításokkal és rekordmagas munkanélküliséggel küzdött, János Károly egy méregdrága elefántvadászaton vett részt Botswanában. A baleset: Az utazásra úgy derült fény, hogy az uralkodó a táborban elesett, eltörte a csípőjét, és sürgősségi magánrepülőgéppel kellett Madridba szállítani műtétre. [1, 2] A WWF elnökség elvesztése: Az állatvédők és a közvélemény felháborodása miatt a Természetvédelmi Világalap (WWF) spanyolországi szervezete 94%-os többséggel megfosztotta a királyt tiszteletbeli elnöki címétől, amelyet 1968 óta viselt. [1, 2] Nyilvános bocsánatkérés: A kórházból való elbocsátásakor János Károly a kamerák előtt tett példátlan és történelmi nyilatkozatot: „Nagyon sajnálom. Hibáztam, és nem fog még egyszer előfordulni.” Az uralkodói tekintélyen esett csorbát azonban ez sem tudta helyrehozni.

Kapcsolata Corinna Larsennel A botswanai utazás során derült fény arra is, hogy a királyt az útra elkísérte korábbi szeretője, a dán-német származású üzletasszony, Corinna zu Sayn-Wittgenstein-Sayn (Corinna Larsen) is. A sajtó feltárta, hogy a nő évekig az uralkodó bizalmasaként járt el, diplomáciai mentességet élvezett, és olyan nemzetközi üzleti tárgyalásokon képviselte a spanyol érdekeket (például Szaúd-Arábiában), amelyekből később komoly pénzügyi visszaélések és offshore-számlák gyanúja merült fel.

A lemondás (2014) A folyamatos sajtónynyomás, a romló egészségi állapota, valamint az El Mundo című lap által végzett közvélemény-kutatás, amely szerint a spanyolok kétharmada a király távozását akarta, tarthatatlanná tette a helyzetét.

A monarchia intézményének és a Bourbon-ház jövőjének megmentése érdekében I. János Károly 2014. június 2-án hivatalosan bejelentette szándékát a trónról való lemondásra fia, a későbbi VI. Fülöp javára. A lemondásról szóló törvény elfogadása után, 2014. június 19-én éjfélkor uralkodása hivatalosan is véget ért.

Lemondása után I. János Károly a ⁠trónról való lemondását követően, 2014. június 19-től hivatalosan a kiérdemesült király (rey emérito) címet viseli. Bár az uralkodói feladatokat fia, ⁠VI. Fülöp spanyol király vette át, János Károly kezdetben továbbra is részt vett néhány hivatalos és reprezentatív eseményen. 2019 júniusában azonban bejelentette, hogy teljesen visszavonul a közéleti szerepléstől.

Pénzügyi vizsgálatok és a királyi család elhatárolódása A lemondását követő években a volt uralkodó magánélete és pénzügyei a hatóságok és a sajtó érdeklődésének középpontjába kerültek:

Szaúdi vasútvonal-ügy: A spanyol és a svájci ügyészség nyomozást indított egy szaúd-arábiai nagysebességű vasútvonal tenderéhez kapcsolódó, offshore számlákra érkező feltételezett jutalékok ügyében. A vagyon eltitkolása: Vizsgálat indult olyan hitelkártyák használata miatt is, amelyek fedezete nem szerepelt a hivatalos adóbevallásaiban. Az adóhatósági eljárások elkerülésére János Károly később több millió eurós önkéntes adóhátralék-befizetéssel rendezte tartozásait. VI. Fülöp lépései: A növekvő lakossági felháborodás hatására VI. Fülöp király 2020 márciusában megvonta apja hivatalos állami juttatását, és bejelentette, hogy lemond minden olyan személyes örökségről, amely illegális vagy vitatott forrásból származhat.

Önkéntes száműzetés A monarchia tekintélyének megóvása érdekében János Károly ⁠2020 augusztusában levélben értesítette fiát, hogy elhagyja Spanyolországot. Az Egyesült Arab Emírségekben, Abu-Dzabiban telepedett le, ahol azóta is az állandó rezidenciája található.

Bár a spanyol és svájci hatóságok bizonyítékok hiánya, az elévülés, valamint a korábbi uralkodói mentelmi joga miatt végül minden büntetőjogi vizsgálatot lezártak ellene, a volt király továbbra is külföldön maradt. Spanyolországba csak ritkán, magánjellegű családi eseményekre vagy vitorlásversenyekre látogat vissza.

Emlékiratai I. János Károly 2025 novemberében adta ki közel 500 oldalas, átfogó önéletrajzi könyvét, amely a modern spanyol monarchia történetének egyik legjelentősebb és legnagyobb visszhangot kiváltó dokumentumává vált. A memoár megjelenését a volt uralkodó egy videóüzenettel is kísérte, amelyben arra kérte a spanyol lakosságot, hogy támogassák fiát, VI. Fülöpöt a korona megőrzésében.

Az 1956-os fegyverbaleset hivatalos elismerése A könyv történelmi szempontból legfontosabb és leginkább várt fejezete a királyi család évtizedes, traumatikus titkára világított rá:

A tragédia elismerése: A történelemben először János Károly hivatalosan is beismerte, hogy 1956. március 29-én a család estorili (Portugália) száműzetése alatt ⁠ő maga lőtte le és ölte meg öccsét, a 14 éves Alfonz infánst. A baleset körülményei: Az emlékiratokban részletesen leírta, hogy a tragédia egy szerencsétlen fegyverbaleset következménye volt, amikor a kezében tartott kis kaliberű revolver véletlenül elsült. A hivatalos verziót – amelyet a Franco-diktatúra idején a cenzúra és a család igyekezett elhallgatni vagy finomítani – a volt király ezzel végérvényesen tisztázta a nyilvánosság előtt.

Botrányok 2013. április 3-án János Károly lányát, Krisztina hercegnőt egy spanyol bíróság gyanúsítottként nevezte meg férje, Iñaki Urdangarin korrupciós ügyében. Az infánsnő férjét több millió eurós hűtlen kezeléssel és adócsalással vádolják. Ezzel párhuzamosan bíráló cikkek jelentek meg a spanyol lapokban az uralkodó állítólagos szeretőjével kapcsolatban, miután kiderült: János Károly egy madridi luxusvillát és egyéb ingyenes javakat bocsátott Corinna zu Sayn-Wittgenstein német üzletasszony rendelkezésére. Az uralkodónál több mint két évtizeddel fiatalabb hölgyet évek óta János Károly szeretőjének titulálják a spanyol lapok.

Jegyzetek

Források Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai;

További információk A spanyol királyi ház hivatalos honlapja (angol, spanyol) A HírtTV cikke a király magyarországi látogatásáról

Kapcsolódó szócikkek Spanyolország uralkodóinak listája

Kategória:1938-ban született személyek Kategória:21. századi uralkodók Kategória:Bourbon-ház Kategória:Spanyol uralkodók Kategória:Lemondott uralkodók Kategória:Spanyol olimpikonok Kategória:Uralkodóházak olimpikon tagjai Kategória:Rómaiak Kategória:Élő személyek