A szén-diszelenid szervetlen vegyület, képlete . Sárgás színű, átható szagú olajszerű folyadék. A szén-diszulfid () és a szén-dioxid () szelénanalógja. Vízben nem, szerves oldószerekben jól oldódik. Szerkezet, szintézis, reakciók A szén-diszelenid D∞h szimmetriájú lineáris molekula. Szelén és diklórmetán reakciójával állítható elő 550 °C körül. 2 Se + CH2Cl2 -> CSe2 + 2 HCl Először Grimm és Metzger számoltak be róla hidrogén-szelenid tetraklórmetánnal való reakciójakor forró csőben.
A szén-diszulfidhoz hasonlóan a szén-diszelenid nagy nyomáson polimerizálódik. Ez feltehetően szerkezetű vegyület. E polimer félvezető, 25 °C-on vezetőképessége 50 S/cm.
Ezenkívül a szén-diszelenid a szerves vezetőkhöz és szupravezetőkhöz használható tetraszelenafulvalének prekurzora.
A szén-diszelenid a szekunder aminokkal reagálva dialkildiszelenokarbamátokat ad: 2 (CH3CH2)2NH + CSe2 -> ((CH3CH2)2NH2)+((CH3CH2)2NCSe2)-
Biztonság A szén-diszelenid gőznyomása nagy. Enyhén mérgező, de belégzéskor veszélyes. Könnyű membrántranszportja miatt veszélyes. Lassan bomlik (-on havi 1%-a bomlik). Ára magas.
A tiszta szén-diszelenid a szén-diszulfidhoz hasonló szagú, levegővel keverve szaga új, mérgező termékeknek felel meg. Szaga miatt 1936-os első szintézisekor evakuálni kellett egy közeli falut, és a használatát kerülő eljárásokat fejlesztettek ki..
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Szervetlen szénvegyületek Kategória:Szervetlen szelénvegyületek