A Lakhatatlan Föld – Élet a felmelegedés után (eredeti angol cím: The Uninhabitable Earth: Life After Warming) David Wallace-Wells könyve, 2019-ben jelent meg a Tim Duggan Books kiadónál New Yorkban.David Wallace-Wells: The Uninhabitable Earth: Life After Warming, Tim Duggan Books, New York, 2019David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld, élet a felmelegedés után, Animus Kiadó, Budapest, 2020
A könyv előzménye
David Wallace-Wells amerikai újságíró 2017-ben jelentetett meg egy cikket a New York Magazine-ban, mely nagy sikert aratott. A folyóirat történetében ezt a cikket olvasta el a legnagyobb számú olvasó. A cikk címe magyarul: A klímaváltozás miatt mikor lesz a Föld túl meleg az ember számára?
A cikk első két bekezdése tükrözi a szerző üzenetét: „Egy biztos: a helyzet sokkal rosszabb annál, mintsem gondolnánk. Ha a globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmainkat a tengerszint emelkedésétől való félelmünk uralja, akkor csak a felszínét látjuk annak, hogy milyen borzalmak lehetségesek, még a jelenleg tizenévesek életében is. De a globális felmelegedésről alkotott képünket annyira uralják a megemelkedő tengerek, a tengervíz alá kerülő városok, hogy más, sokkal közelebbi veszélyeket nem érzékelünk. Az óceánok vízszintjének emelkedése rossz, sőt, nagyon rossz, de a tengerpartról való elmenekülés nem lesz elég. Valójában, ha az emberek milliárdjainak életmódjában nem következik be jelentős változás, a Föld egyes részei valószínűleg már az évszázad végére szinte lakhatatlanná, más részei pedig rettenetesen barátságtalanná válnak.“When Will Climate Change Make the Earth Too Hot For Humans? (nymag.com)
A mű tartalma röviden
A szerző ebben a műben összefoglalja a szakirodalom megállapításait a várható hatások szempontjából: „Azt mutatja be, hogyan hat a felmelegedés az életünkre ezen a bolygón.”David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld, élet a felmelegedés után, Animus Kiadó, Budapest, 2020, 18. o. A szerző óriási mennyiségű kutatási anyag feldolgozása alapján mutatja be a kibontakozó klímakatasztrófát.
Első rész: Lavinák
A szerző megállapítja: „Rosszabb, sokkal rosszabb, mint gondolnánk. Az, hogy a klímaváltozás lassan megy végbe, egy tündérmese; talán éppoly kártékony, mint az a másik, mely szerint nem is létezik.”David Wallace-Wells: Lakhatatlan Föld, élet a felmelegedés után, Animus Kiadó, Budapest, 2020, 11. o.
David Wallace-Wells az alábbi sokkoló tényekre mutat rá. (A releváns irodalom az első fejezet 30-34. lábjegyzetében található meg. A szerző állításai, mint mindig, visszakereshető, publikált kutatási eredmények.)
Jelenleg százszor gyorsabban engedjük a légkörbe a szén-dioxidot, mint bármikor az emberi történelem során az iparosodás kezdete előtt. Noha a 2016-os párizsi éghajlatvédelmi egyezmény célként tűzte ki, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a két fokot, egyetlen iparosodott ország sem jár közelében sem annak, hogy teljesítse a Párizsban tett vállalásait. Kétfokos (jelenleg ez a legjobb eshetőség) melegedésnél megindul a jégsapkák összeomlása, 400 millióan fognak vízhiánytól szenvedni, az Egyenlítő környéki nagyvárosok lakhatatlanná válnak, és még az északabbra lévő szélességeken is ezrekkel végeznek majd a hőhullámok. Három fokos melegedésnél Dél-Európában permanenssé válik az aszály, Közép-Amerikában átlagosan tizenkilenc, a karibi térségben huszonegy hónappal tartanak tovább az aszályos időszakok. Észak-Afrikában ugyanez a szám hatvan hónap lesz – öt év. Négy fokos melegedés esetében szinte minden évben globális élelmiszerválság várható. A folyók áradása által okozott károk Bangladesben a harmincszorosukra, Indiában a hússzorosukra, az Egyesült Királyságban akár hatvanszorosukra is emelkedhetnek. Egyes területeken hat, a klímára visszavezethető természeti katasztrófa is lecsaphat egy időben, az összes kár pedig globálisan a 600 billió dollárt is meghaladhatja ̶ ez csaknem kétszerese a ma világon lévő összes vagyonnak. A konfliktusok és háborúk száma akár meg is kétszereződhet. A fosszilis tüzelőanyagok égetésével a légkörbe került szén-dioxid több mint felét az elmúlt három évtizedben bocsátottuk ki.A szerző azt nem említi, hogy 1990 és 2018 között a világ lakossága 5,3 milliárdról 7,8 milliárdra emelkedett, az egy főre jutó GDP-je pedig közel háromszorosára nőtt. https://www.macrotrends.net/countries/WLD/world/gdp-gross-domestic-product
Második rész: A káosz alkotóelemei
Hőhalál „2016-ban aláírták a párizsi egyezménytrészleteiről lásd: Bíró Dávid A Globális felmelegedés politikatörténete, Budapest, MEK, 2015, https://mek.oszk.hu/13800/13890/ – amely két fokban határozta meg a maximálisan megengedhető felmelegedést, és egybehívta a világ nemzeteit ennek elérése érdekében. (…) Egyetlen nagyobb nemzet sem akadt, amelyik arrafelé tartott volna, hogy teljesítse, amit a párizsi egyezményben vállalt.”David Wallace-Wells: i. m. 49-50. o. „Valószínűtlen, hogy a melegedés 2100-ig eléri az öt-hat fokot. Az IPCC, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület mintegy négyfokos felmelegedést jósol addigra, amennyiben a széngázkibocsátás üteme megmarad a jelenlegi szinten. Az amerikai nyugaton tizenhatszor akkora területet perzselnének fel az erő- és bozóttüzek, mint ma, és a városok százait öntené el a víz.”David Wallace-Wells: i. m., 45-46- o. „1980 óta világszerte ötvenszeresére nőtt a veszélyes hőhullámok száma, és további növekedés várható.”David Wallace-Wells: i. m., 45-46. o.
Éhezés „Az elmúlt évtizedekben elért haladás ellenére sem éhezés nélküli világban élünk. Messze nem: a legtöbb becslés világszerte 800 millióra teszi az alultáplált emberek számát, akik közül mintegy 100 millióan a klímacsapások miatt éheznek.”David Wallace-Wells: i. m., 60. o. „Az éghajlatok és növények nem egyformák, de az alapélelmiszerként termesztett gabonákra alapvetően vonatkoztatható az a szabály, hogy minden egyes fok felmelegedés 10 százalékkal csökkenti a terméshozamot.”David Wallace-Wells: i. m., 54. o. „Ha a bolygó öt fokot melegszik a század végére, amikor az előrejelzések szerint ötven százalékkal több embert kell majd táplálni, ugyanakkor ötven százalékkal kevesebb gabona is áll majd rendelkezésre ehhez.” „A széngázkibocsátás mintegy harmadáért már most is az élelmiszeripar felel. A Greenpeace úgy becsüli, hogy a veszélyes klímaváltozás elkerülése érdekében a világnak 2050-ig a felére kellene csökkentenie a hús és tejfogyasztását; minden, amit arról tudunk, hogy mi történik egy országban, amelyik meggazdagszik, arra utal, hogy ez szinte lehetetlen lesz.”David Wallace-Wells: i. m., 59. o.
Tengerszint emelkedése „Ha vissza is fogjuk a széngázkibocsátást, a század végéig, akkor is legalább másfél, de akár két és félméteres tengerszint-emelkedéssel számolhatunk. De még egy radikális mértékű csökkentés esetén is elképzelhető 2100-ig kétméteres emelkedés.”David Wallace-Wells: i. m., 63. o. „Az, hogy sokan úgy érzik, már megszokták a drámaian megemelkedett óceánok nem is olyan távolinak tűnő gondolatát, éppolyan elkeserítő, mintha az elkerülhetetlen atomháború gondolatába nyugodtuk volna bele.” „Még nem beszéltünk a szárazföld belsejében történő áradásokról, amikor a folyók öntenek ki a rendkívüli mértékű esőzés vagy a tengerekről érkező vihardagály miatt. 1995 és 2017 között ezek az áradások világszerte 2,3 milliárd embert érintettek, és 157 ezer áldozatot szedtek.”David Wallace-Wells: i. m., 65-66. o.
Tűzvészek „Mi vár ránk? Még több tűzvész, amelyek még nagyobb területeket perzselnek fel. Az elmúlt ötven év során az Egyesült Államok nyugati részén már így is két hónaposra tolódott ki a tűzszezon; a tíz legtöbb feljegyzett tüzet hozó évből kilenc 2000 óta volt. Globálisan csupán 1979 óta mintegy 20 százalékkal lett hosszabb a tűzszezon, és az amerikai tüzek kétszer akkora területet égetnek fel, mint csak nemrég, 1970-ben. 2050-re ez a terület megduplázódik, sőt az Államok egyes részein ötszörösére nőhet.”David Wallace-Wells: i. m., 75. o. „Világszerte minden évben 260-600 ezer ember hal meg az erdőtüzek füstjétől, és még az USA keleti partján is voltak olyanok, akik kimutathatóan a kanadai tüzek füstje miatt kerültek kórházba.”David Wallace-Wells: i. m., 76. o.
A természeti katasztrófákból „időjárás” lett „Az emberek régen azért nézték az időjárást, hogy megjósolják a jövőt; hamarosan a múlt bosszúját fogjuk látni a haragjában. Egy négy fokkal melegebb Föld ökoszisztémájában úgy fognak nyüzsögni a természeti katasztrófák, hogy azokat hívjuk majd ’időjárásnak’.”David Wallace-Wells: i. m., 79. o.
Ivóvízhiány „A következő három évtizedben a világ élelmiszerrendszereinek vízszükséglete 50, a városoké és az iparé 50-70, az energiaellátásé pedig 85 százalékkal megnő majd. Márpedig a megaaszályokkal beköszöntő klímaváltozás azzal fenyeget, hogy a készletek csökkenni fognak.”David Wallace-Wells: i. m., 91. o. „Becslések szerint legalább négy milliárd ember él olyan helyen, ahol évente legalább egy hónapig vízhiányra lehet számítani – ez a világ népességének mintegy kétharmada.”David Wallace-Wells: i. m., 91. o
Haldokló óceánok „Az elmúlt ötven évben világszerte megduplázódott az oxigént nem tartalmazó óceánvíz mennyisége, és már több mint négyszáz holt övezetről tudunk; az oxigénmentes zónák összterülete több millió négyzetkilométerrel, nagyjából egy európányival növekedett, és tengerpart városok százai állnak bűzlő, oxigénszegény víz mellett.”David Wallace-Wells: i. m., 95. o.
Lélegezhetetlen levegő „A fejlődő világban a városok 98 százalékának levegője a WHO által meghatározott biztonsági küszöbön felül szennyezett.”David Wallace-Wells: i. m., 103. o. „Különösen riasztó egy egészen új – vagy legalábbis újonnan felfedezett szennyezési forma, a mikróműanyag.”David Wallace-Wells: i. m., 102. o.
Betegségek „Olyan betegségek várakoznak a sarki jégbe fagyva, amelyek évmilliók óta nem keringtek a levegőben – némelyikük olyan régen nem, hogy az ember még nem is találkozhatott vele. Ez azt jelenti, hogy ha ezek a történelem előtti kórok kiszabadulnak a jég fogságából az immunrendszerünknek fogalma sem lesz, hogy mit kezdjen velük.”David Wallace-Wells: i. m., 106. o. „Az epidemiológusokat azonban az ősi betegségeknél sokkal jobban aggasztja az, hogy a ma létező kórokozók terjednek el új területeken, esetleg alakulnak át a felmelegedés miatt.”David Wallace-Wells: i. m., 107. o.
Összeomló gazdaság „A már most aránylag meleg országokban minden Celsius-fok felemelegedés átlagosan egy százalékponttal csökkenti a gazdasági növekedést.”David Wallace-Wells: i. m., 113. o.Burke, M., Hsiang, S. & Miguel, E. Global non-linear effect of temperature on economic production. Nature 527, 235–239 (2015). https://doi.org/10.1038/nature15725
Klímakonfliktusok „Az elmúlt évtizedben a kutatóknak számszerűsíteni is sikerült néhány nem kézenfekvő összefüggést a klímaváltozás és az erőszak között: minden fél fok melegedéssel, állítják, fél fokkal nő a fegyveres konfliktusok esélye.”David Wallace-Wells: i. m., 120. o.
”Rendszerek” „A szenvedés világában az önmagát kutató elme rendszerezni vágyik, és a most kialakulóban lévő klímatudomány egyik legérdekesebb területe annak vizsgálata, hogy milyen nyomot hagy a pszichénkben a globális felmelegedés.”David Wallace-Wells: i. m., 130. o.
Harmadik rész: Klímakaleidoszkóp
A harmadik rész az éghajlatváltozás kulturális, társadalmi, gazdasági vetületeit elemzi.
Történetek „A filmvásznon és a képernyőn mindenütt ott a klímapusztulás, nincs hová fókuszálni, mintha úgy próbálnánk megszabadulni a klímaváltozás miatti szorongásunktól, hogy eljátsszuk az általunk tervezett és irányított változatát – talán abban a reményben, hogy a világvége megmarad fantáziának”David Wallace-Wells: i. m., 137. o.
Az emberek szeretik, amikor a könyvek, filmek és más szórakoztatóipari formák az apokalipszissel foglalkoznak, de ezek a történetek gyakran azt az elképzelést erősítik, hogy az emberiség kevés felkészüléssel vagy erőfeszítéssel túlélheti vagy leküzdheti az éghajlati válság kihívását, holott ez nincs így.
Kríziskapitalizmus