David Benoit amerikai dzsesszzongorista, zeneszerző, producer.

David Bryan Benoit 1980 óta több mint 25 albumon szerepelt. Háromszor jelölték Grammy-díjra. A Pacific Vision Youth Symphony (korábbi nevén Asia America Symphony Orchestra) és az Asia America Youth Orchestra zenei igazgatója. Benoit Los Angelesben él.

Pályakép

Benoit a Bakersfieldben született. Tizenhároméves korától Marya Cressy Wrighttól tanult zongorázni, majd Abraham Frasernél folytatódott képzése (aki Arturo Toscanini zongoristája volt).

Benoit a Mira Costa High Schoolba járt. Az El Camino College-ban a zeneelmélet és a zeneszerzés fogslkoztatta leginkább. Hangszerelést Donald Nelligantől tanult. Később filmzenei órákon vett részt, amelyeket Donald Ray tanított a Kaliforniai Egyetemen. Karmesteri tanulmányait Heiichiro Ohyamával, Los Angelesi Filharmonikusok karnagyasszisztensével kezdte, majd Jan Robertsonnál folytatta.

Benoit aztán Jeffrey Schindlerrel, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara Szimfonikus Zenekar zenei igazgatójával dolgozott. Karrierjét a Lainie Kazan zeneigazgatójaként, karmestereként kezdte 1976-ban. Utána hasonló szerepet töltött be Ann-Margret és Connie Stevens énekes-színésznőkkel.

Debütáló albuma, a „Freedom at Midnight” (1987) az 5. helyre került a Billboard Top Contemporary Jazz Albums listáján. A „Waiting for Spring” (1989) a Billboard Top Jazz Albums listájának első helyére került. Az 1991-es „Shadows” a második lett a Top Contemporary Jazz Albums listán. Az egyik fő mentora, Bill Evans iránti tiszteletből az 1992-es „Letter to Evan” című albumát neki ajánlotta.

Számos dalában vonós szekció is szerepel, leginkább az American Landscape (1997) és az Orchestral Stories (2005) albumain. 2000-ben Charles M. Schulz halála után kiadott egy albumot „Here's to You, Charlie Brown: 50 Great Years” címmel. Vince Guaraldi halála után a „Peanuts” zenéjét is ő készítette. Az album a 2. helyre került a Top Jazz Albums listán.

Benoit hangszerelt, vezényelt és adott elő zenét számos népszerű pop- és dzsesszzenésznek. Leonard Bernstein tiszteletére hangszerelte, fellépett és eljátszotta a The Songs of West Side Story lemezt, amely aztán aranylemez lett.

Benoit három amerikai elnök előtt lépett fel a Fehér Házban: Bill Clinton, Ronald Reagan és idősebb George Bush; továbbá olyanok előtt, mint Colin Powell, Hillary Clinton, Al Gore...

Diszkográfia 1977: Heavier Than Yesterday 1980: Can You Imagine 1982: Stages 1983: Digits 1983: Christmastime 1984: Waves of Raves 1985: This Side Up 1986: Summer 1987: Freedom at Midnight 1988: Every Step of the Way 1989: Urban Daydreams 1989: Waiting for Spring 1990: Inner Motion 1991: Shadows 1992: Letter to Evan 1994: Shaken Not Stirred 1994: The Benoit/Freeman Projectwith Russ Freeman 1995: The Stars Fell on Henrietta 1996: Remembering Christmas 1997: American Landscape 1999: Professional Dreamer 2000: Great Composers of Jazz 2000: Here's to You, Charlie Brown 2002: Fuzzy Logic 2003: Right Here, Right Now 2004: The Benoit/Freeman Project 2 2005: Orchestral Stories 2005: 40 Years: A Charlie Brown Christmas 2006: Full Circle: Concord 2006: Standards: Kind of Blue 2008: Heroes: Concord 2008: Jazz for Peanuts 2010: Earthglow 2012: Conversation 2015: 2 in Love 2015: Believe 2017: The Steinway Sessions 2017: So Nice 2019: David Benoit and Friends 2020: It's a David Benoit Christmas! 2022: A Midnight Rendezvous

Filmek

Díjak 1989: „Every Step of the Way”, Grammy-díj jelölés − Best Jazz Fusion Performance 1996: GRP All-Star Big Band, Grammy-díj jelölés − Best Large Jazz Ensemble Performance 2000: „Dad's Room” from Professional Dreamer, Grammy-díj jelölés − Best Instrumental Composition

Jegyzetek

Források https://www.allaboutjazz.com/musicians/david-benoit https://www.allmusic.com/artist/david-benoit-mn0000635760/biography

Kategória:Amerikai dzsesszzenészek Kategória:Dzsesszzongoristák Kategória:1953-ban született személyek Kategória:Élő személyek