Alexandrina Maria da Costa , ismertebb nevén Boldog Alexandrina, portugál misztikus és áldozatkész lélek, a Szalézi Munkatársak Egyesületének tagja, Balazarban (egy vidéki plébánia) született és halt meg. Póvoa de Varzim). 2004. április 25-én II. János Pál pápa boldoggá avatta, és kijelentette, hogy „a szentség titka a Krisztus iránti szeretet”.
A kezdetek balra|bélyegkép|263px|Balazar látképe Alexandrina Maria da Costa 1904. március 30-án született Balazarban, a portugáliai Póvoa de Varzim vidéki plébániájában. Édesapja még nagyon fiatalon elhagyta a családot. Csak tizennyolc hónapig tanult, és kilencévesen egy farmra küldték. Tinédzser korában nővérével együtt varrónőként kezdett el dolgozni Balazaron.
Alexandrina beszámolt arról, hogy amikor egyszer ismerős lányok társaságában vidékre ment, virágot szedett, amiből később virágszőnyegeket készített a Póvoa de Varzim-i Fájdalmas Szűzanya templomban.
14 évesen, 1918 márciusában egy incidens megváltoztatta az életét. Volt munkaadója két másik férfival együtt megpróbált behatolni a szobájába, hogy megerőszakolja. Hogy elkerülje őket, Alexandrina az ablakból kiugorva 4 métert zuhant, és épp hogy életben maradt. A zuhanás következtében eltört a gerince. Alexandrina 19 éves koráig még „elvonszolta magát” a templomba, ahol még képes volt térdelve imádkozni, a plébános legnagyobb megdöbbenésére. Korai éveiben Alexandrina a Szűzanyától kérte a gyógyulás kegyelmét. 1925-től körülbelül 30 éven át ágyhoz kötött volt. A plébános Mária Szeplőtelen Szíve szobrát adta kölcsön neki május hónapra.
Későbbi élete 1938 júniusában Alexandrina gyóntatója, Mariano Pinho kérésére több portugál püspök megírta XI. Pius pápának, és arra kérte, hogy szentelje fel a világot Mária Szeplőtelen Szívének. Ezt a kérést többször megújították 1941-ig, amikor is a Szentszék háromszor kérte a bragai érseket, hogy adjon tájékoztatást Alexandrináról.
1938-ban Eugenio Pacelli bíboros volt a Vatikán államtitkára, 1939. március elején pedig XII. Piusz pápa lett. 1942-ben a világ felszentelését vizsgálta. bélyegkép|263px| Boldog Alexandrina hálószobája Balazárban Vatikáni életrajza szerint 1942 márciusától, körülbelül 13 éven keresztül haláláig, a Szent Eucharisztián kívül nem kapott élelmet, súlya pedig körülbelül . Orvosok vizsgálták meg, eredmény nélkül.Freze, Michael. 1993, They bore the wounds of Christ, OSV Publishing page 279
Sírköve bélyegkép|263px|Boldog Alexandrina sírja Balazárban Kérésére a következő szavakat írták a sírkövére:
„Bűnösök, ha testem pora segíthet megmenteni titeket, gyertek közel, sétáljatok át rajta, rugdossátok, amíg el nem tűnik. De soha többé ne vétkezzetek: többé ne bántsátok Jézust! Bűnösök, mennyi mindent szeretnék elmondani te.... Ne kockáztasd, hogy örökre elveszítsd Jézust, mert ő olyan jó. Elég a bűnből. Szeresd Jézust, szeresd őt!”
Jegyzetek
Fordítás
Források Balazár Alexandrina szentélye – Hivatalos honlap
További irodalom Madigan, Leo; Blessed Alexandrina da Costa: The Mystical Martyr of Fatima. Fatima-Ophel Books, Fátima, Portugália (2005). Johnston, Francis W.; Alexandrina: The Agony and the Glory. Saint Benedict Press, TAN Books (2009). Rowles, Kevin. Blessed Alexandrina – Living Miracle of the Eucharist. Twickenham, Egyesült Királyság (2006) Amorth, Gabriele; Dietro un sorriso. Beata Alexandrina Maria da Costa. Elledici, Olaszország. Pinho, Mariano; No Calvário de Balasar: Alexandrina Maria da Costa. Editorial Apostolado da Oração, Braga, Portugália (2005). Silva, Manuel Fernando Sousa e; Caminhos de Balasar: Biografia da Beata Alexandrina. Paulinas Editora, Prior Velho, Portugália (2010)
Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1955-ben elhunyt személyek Kategória:Portugál nők Kategória:Boldogok