Ripač

Ripač () falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.

Fekvése Bihács központjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délkeletre, az Una partján, a Bihácsi-mező délkeleti részén, az Una-szurdok kijáratánál fekszik. A mai település az Una folyó mindkét partján, valamint a Velika és a Mala otokon terül el.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb3395Bosnyák12971279Horvát1213Jugoszláv700Egyéb619Összesen17241316

Története Az Una Nemzeti Park egyik legnagyobb értéke a ripači régészeti lelőhely,Komisija za očuvanje nacionalnih spomenika "Službeni glasnik BiH", broj 32/03. -Arheološko područje Ripač u selu Ripač kod Bihaća mely a falutól körülbelül 250 m-re, közvetlenül a Velika és a Mala otoka felett, az Una jobb partján, a Gradina nevű helyen található. Ez a hely a vaskorban az illír japod törzs kulturális központja volt. A japodok különféle kulturális eredményeket értek el ezen a területen, a szobrocskák megalkotásától és a cölöpházakból álló települések felépítéséig, amelyek Ripačon állt ősi telkepülés fő jellemzőivé váltak. Az ilyen települések kizárólag a vaskorra jellemzőek, és nem csak a Balkánon, hanem egész Európában is ritka jelenségnek számítanak, mivel ez a településtípus leginkább Észak-Európa területére jellemző. 250px|bélyegkép|balra|A vaskori település térképvázlata

Az ilyen típusú házak felépítésére jellemző, hogy a falakat általában a hosszanti és keresztirányú falak gerendáinak váltakozó fektetésével emelik. A gerendákat jellegzetes módon a végükön hornyokkal ellátva, kötötték össze. A tető jellegzetes formájú volt, építéséhez főként szalmát használtak. A fő táplálékforrás a hal volt, de különféle háziállatok maradványait is megtalálták.

Eddig égetett agyagból készült figuratív ábrázolások kerülek itt elő. A figurák megjelenése mellett szórványos kulturális és vallási motívumok is megjelennek. A sok lelet közül kiemelkedik az elágazó agancsú szarvas vésett feje. Maga a fej ábrázolása tökéletes, míg a nyak és a fej többi részének ábrázolása idealizált. Ripačon találtak egy kígyóábrázolást is, amely egy hullámos testű edénytöredéken található. Ez az egyetlen ilyen ábrázolás kerámián, mert a fémen és kőtárgyakon sokkal gyakrabban fordulnak elő ilyen típusú kígyó ábrázolások. Ezen ábrázolásokon kívül a szakemberek különös figyelmet fordítanak a terrakotta – agyag istenábrázolások tanulmányozására, melyek közül hetet Ripač településen találtak. Ezeknek a leleteknek a többsége a szarajevói Nemzeti Múzeumban található, míg a mások a bihácsi Pounja Múzeumba kerültek.

Maga a feltárt település ma elhagyatott állapotban áll, és szinte már nincs funkciója, a cölöpházak maradványai pedig az időjárási viszonyoknak való kitettség, valamint az emberi hanyagság miatt lassan kezdenek tönkremenni. Az ókori mozgatható anyagok, köztük a Velika otoka környékén elszórtan elhelyezkedő hat 2-4. századi római érme, valamint az ókori fal egy része azt bizonyítja, hogy a szigeten volt legalább egy római kori épület.250px|bélyegkép|balra|Ripač látképe 1897-ben A Velika otokon található egy négyzet alakú toronyszerű épület is, valószínűleg a 15. századi történelmi forrásokból ismert középkori Ripács várának maradványa. Az írott források 1408-tól említik ezt a várat. 1408-ból való Zsigmond magyar király oklevele, amelyben kiemeli a ripači bosnyákoknak az oszmánok elleni védelmében szerzett érdemeit. Abban az időben Ripač volt Hum zsupánság székhelye.

1431-ben Zsigmond király Ripács várát a Frangepánoknak ajándékozta, majd 1434-ben ismét megerősítette ezen adományát. 1527-ben Ferdinád király megbízásából a várat Jurisics Miklós vette birtokba, aki megerősítette jobbágyait kiváltságaikban. A 16. században a várban a várnagy irányítása alatt a királyi kincstárból fizetett zsoldosok szolgáltak. A várnak temploma is volt, mely a knini egyházmegye irányítása alá tartozott. A török hódítás előtt a vár Bihács előváraként funkcionált. 1592-ben Bihács elfoglalásával Ripács is török uralom alá került. A várat és a települést Bécs és Bihács ostromáig gyengén védte őrség. A várat 1697-ben említik utoljára a történelmi dokumentumok, amikor Batthyány Ádám horvát bán és Auersperg császári tábornok ostrom alá vette. A várat 1833 és 1838 között végleg elhagyták.

Nevezetességei 200px|bélyegkép|jobbra|A régészeti feltárás során talált vaskori tárgyak Ripač egyik nevezetessége a régi mecset, amely az oszmán korból származik. Az 1942-ben a második világháború idején a mecsetet felgyújtotta egy helyi ortodox nő, aki beismerte tettét. A mecsetet a helyi gyülekezet újjáépítette, felszentlése 2023 augusztusában történt. Gradina őskori és ókori régészeti lelőhely. 1975-ben Branka Raunig végzett itt szondázó régészeti feltárást, melynek során vaskori település és temetője került elő. Korábban véletlenül került elő itt egy az i. e. 8. századból származó csontvázas sír. A feltárás során 19 hamvasztásos sír került elő az i. e. 650 és i. e. 110 közötti időszakból. A leletek egy része az i. e. 650 és i. e. 500 közötti időből az Una völgyében fekvő japod település idejéből származik. A számos ókori lelet mellett a középkori vár alapfalaira is rábukkantak. Ripács egykori várának területe mára teljesen beépült, a várnak felszíni nyoma nem maradt.

Jegyzetek

Fordítás

További információk Bihács város hivatalos oldala

Kategória:Una-Szanai kanton települései