Németországban az energiaátmenet azt a politikai és társadalmi folyamatot jelenti, amelynek célja, hogy az ország energiaellátását a fosszilis és nukleáris energiaforrásokról a megújuló energiaforrásokra állítsák át. A cél a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése, a környezetszennyezés minimalizálása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Az energetikai átállás fontos része a megújuló energiaforrások, mint például a napenergia, a szélenergia, a biomassza és a megújuló energiák elterjesztése. Az energetikai átmenet a decentralizált energiatermelésre való áttérést fogja eredményezni. Ezen túlmenően az infrastruktúrába és az intelligens hálózati technológiába történő beruházásokra van szükség, melyek figyelembe veszik a megújuló forrásokból származó, ingadozó energiatermelést.
Az energiaátmenet hosszú távú folyamat, amely Németországban a 2000-es évek eleje óta zajlik. "Németországnak 2045-re klímasemlegessé kell válnia. E cél elérése érdekében a megújuló energiák elterjedését tömegesen fel kell gyorsítani. A cél az, hogy 2030-ra a villamosenergia-fogyasztás legalább 80 százalékát megújuló energiákból - elsősorban szél- és napenergiából - fedezzék. A megújuló energiák aránya 2021-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztáson belül mintegy 41 százalék volt. A következő évben 46,2 százalékra emelkedett, és 2023 első felében tovább nőtt, mintegy 52 százalékra."https://www.bundesregierung.de/breg-de/schwerpunkte/klimaschutz/faq-energiewende-2067498
A németországi megközelítés jelentősen eltér a más országokban megvalósuló energiaátmenettől.
Az energiaátmenet motivációja és háttere
Az energetikai átállás a fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia fenntarthatatlan használatáról a megújuló energiákat használó fenntartható energiaellátásra való áttérés.Aviel Verbruggen: Could it be that Stock-Stake Holders Rule Transition Arenas? in: Achim Brunnengräber, Maria Rosaria du Nucci (Hrsg.): Im Hürdenlauf zur Energiewende. Von Transformationen, Reformen und Innovationen. Zum 70. Geburtstag von Lutz Mez. Wiesbaden 2014, 119–133, S. 120 Az energetikai átállás célja az energiaipar által okozott ökológiai és társadalmi problémák minimálisra csökkentése, valamint a felmerülő külső költségek teljes internalizálása, amelyeket eddig alig áraztak be az energiapiacon. Tekintettel arra, hogy a globális felmelegedést nagyrészt az emberi tevékenység okozza, az energiaipar szén-dioxid-mentessé tétele a fosszilis tüzelőanyagok, például a kőolaj, a szén és a földgáz használatának megszüntetésével napjainkban különösen fontos. A fosszilis tüzelőanyagok véges volta és az atomenergia veszélyei szintén fontos okai az energiaátállásnak.Florian Lüdecke-Freund, Oliver Opel: Energie. In: Harald Heinrichs, Gerd Michelsen (Hrsg.): Nachhaltigkeitswissenschaften, Berlin/Heidelberg 2014, S. 42 A globális energiaprobléma megoldását a 21. század központi kihívásának tekintik.Philippe Poizot, Franck Dolhem: Clean energy new deal for a sustainable world: from non-CO2 generating energy sources to greener electrochemical storage devices. In: Energy and Environmental Science 4, (2011), 2003–2019, doi:10.1039/c0ee00731e.
Az Ukrajna elleni 2022-es orosz inváziót követően Claudia Kemfert német közgazdász azt írta, hogy az energia- és közlekedési átállás nem csak a fosszilis tüzelőanyagok ársokkjaitól függetlenítene bennünket, hanem béketeremtő hatással is bírna.Claudia Kemfert: Ukraine-Konflikt: In drei Schritten zur Unabhängigkeit von Russland. DIW Berlin, 28. Februar 2022, abgerufen am 2. März 2022.
Feltételezhető, hogy az energetikai átállás a jövőben jelentősen hozzájárul a légszennyezés csökkentéséhez. Mivel a globális felmelegedés megfékezését célzó intézkedések gyakran a légszennyezést is csökkentik, a levegőminőség javítása az éghajlatvédelmi intézkedések fontos pozitív mellékhatása. Bizonyos esetekben az éghajlatvédelmi intézkedések már önmagukban a levegőszennyezés csökkenéséből származó gazdasági jóléti előnyök miatt is megérik.fww/dpa: Klimaschutz rechnet sich auch schon kurzfristig. In: Der Spiegel. 2. November 2021, ISSN 2195-1349 (spiegel.de [abgerufen am 2. März 2022])
Az energetikai átállás magában foglalja mindhárom ágazatot: a villamosenergia-, a fűtési és a mobilitási ágazatot, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való jövőbeli eltávolodást például a műanyagok vagy műtrágyák előállítása során. Az energiaátmenet azt jelenti, hogy a szén és az olaj használatának megszüntetésével párhuzamosan az energiaforrások jelentős részének a földben kell maradnia.Christophe McGlade, Paul Ekins: The geographical distribution of fossil fuels unused when limiting global warming to 2°C. In: Nature 517, (2015), 187–190, doi:10.1038/nature14016
Az átállás központi elemei a megújuló energiák elterjesztése, az energiahatékonyság növelése és az energiatakarékossági intézkedések megvalósítása. A megújuló energiák közé tartozik a szélenergia, a napenergia (naphő, napelemek), az óceán energiája, a bioenergia, a vízenergia és a geotermikus energia. Emellett fontos szerepet játszik a fűtési ágazat és a közlekedési ágazat villamosítása hőszivattyúk és elektro-mobilitás révén.
A világ számos országában folyamatban van az átállás a hagyományos tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra. Az ehhez szükséges koncepciók és technológiák jól ismertek.Volker Quaschning: Regenerative Energiesysteme. Technologie – Berechnung – Simulation. 8. aktualisierte Auflage. München 2013, S. 53 Tisztán technikai szempontból a teljes globális energiaátállás 2030-ra lehetséges lett volna, de többek között politikai és gyakorlati problémák miatt a megvalósítás csak 2050-re válik valósággá, és a legnagyobb akadálynak a politikai akarat hiánya tekinthető.Mark Z. Jacobson; Mark A. Delucchi: Providing all global energy with wind, water, and solar power, Part I: Technologies, energy resources, quantities and areas of infrastructure, and materials. In: Energy Policy 39, Vol. 3, (2011), 1154–1169, doi:10.1016/j.enpol.2010.11.040.Nicola Armaroli, Vincenzo Balzani: Towards an electricity-powered world. In: Energy and Environmental Science 4, (2011), 3193–3222, S. 3216, doi:10.1039/c1ee01249e.
Mind globális szinten, mind Németországra vonatkozóan a tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a megújuló energiarendszer energiaköltségei a hagyományos fosszilis-nukleáris energiarendszerével azonos szinten lennének.Mark Z. Jacobson; Mark A. Delucchi: Providing all global energy with wind, water, and solar power, Part II: Reliability, system and transmission costs, and policies. In: Energy Policy 39, Vol. 3, (2011), 1170–1190, doi:10.1016/j.enpol.2010.11.045.Hans-Martin Henning, Andreas Palzer: A comprehensive model for the German electricity and heat sector in a future energy system with a dominant contribution from renewable energy technologies—Part II: Results. In: Renewable and Sustainable Energy Reviews 30, (2014), 1019–1034, S. 1027, doi:10.1016/j.rser.2013.11.032.
A nyilvános vitában az "energiaátmenet" fogalmát gyakran a villamosenergia-ágazatra szűkítik le, noha ez az ágazat jelenleg a németországi energiafogyasztásnak csak mintegy 20 %-át teszi ki. A politikai és nyilvános vita gyakran azt is figyelmen kívül hagyja, hogy az energiatakarékosságon, a megújuló energiákon és a hatékonyságon kívül a sikeres energiaátmenethez az emberek viselkedését érintő változásokra is szükség van.Vgl. Viktor Wesselak, Thomas Schabbach: Regenerative Energietechnik. Berlin/ Heidelberg 2009, S. 33f.; Felix Ekardt: Jahrhundertaufgabe Energiewende: Ein Handbuch. Berlin 2014, S. 50–52
Az energiaátmenet célkitűzései
A németországi energetikai átállás célja, hogy 2050-re 80%-ra növelje a megújuló energiaforrások részarányát a villamosenergia-fogyasztásban, ugyanebben az időszakban 2008-hoz képest 50%-kal csökkentse a primerenergia-fogyasztást, és az EU célkitűzéseivel összhangban 80-95 %-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.Hans-Martin Henning, Andreas Palzer: A comprehensive model for the German electricity and heat sector in a future energy system with a dominant contribution from renewable energy technologies—Part I: Methodology. In: Renewable and Sustainable Energy Reviews 30, (2014), 1003–1018, S. 1004, doi:10.1016/j.rser.2013.09.012. Összességében 2050-re az energiafogyasztás legalább 60%-át megújuló energiaforrásokból kell fedezni. Ezeket a célokat 2010-ben határozták meg, még a fukusimai nukleáris katasztrófa előtt, amely a nem sokkal korábban elhatározott, atomerőművek üzemidő-hosszabbításának visszavonásához vezetett.Sebastian Strunz: The German energy transition as a regime shift. In: Ecological Economics 100, (2014), 150–158, S. 150, 68 (2014), doi:10.1016/j.ecolecon.2014.01.019
További célok közé tartozik a nukleáris energia felhasználásának 2022-ig történő teljes leállítása, az energiahatékonyság növelése az elsődleges energiaforrások hatékonyabb felhasználása érdekében, az energiaimporttól, például a kőolajtól és a földgáztól való nagyobb függetlenség, valamint Németország mint üzleti helyszín megerősítése az energiaágazatban megvalósuló innovációk révén.Energie der Zukunft. Eine Gesamtstrategie für die Energiewende. Internetseite des Bundeswirtschaftsministeriums. Abgerufen am 3. Januar 2015. Az időközi célértékeket a megújuló energiaforrásokról szóló német törvény (EEG) 2014. évi változásával módosították. A megújuló energiaforrások részarányát a villamosenergia-mixben 2025-re 40-45%-ra, majd 2035-re 55-60%-ra kell növelni.EEG 2014. Internetseite des Bundeswirtschaftsministeriums. Abgerufen am 4. Januar 2015.
A megújuló energiaforrások elterjedése 1990-ben kezdődött a villamosenergia-betáplálási törvény bevezetésével, és 2000-ben, a szociáldemokrata-zöld kormány alatt elfogadott megújuló energiaforrásokról szóló törvénnyel jelentős lendületet vett. Ugyanebben az évben született megállapodás az atomenergia fokozatos kivezetéséről is.Anne Therese Gullberg, Dörte Ohlhorst, Miranda Schreurs: Towards a low carbon energy future e Renewable energy cooperation between Germany and Norway. In: Renewable Energy 68, (2014), 216–222, S. 217, doi:10.1016/j.renene.2014.02.001
A politikai felfogásban is jelentős változás következett be: míg korábban a megújuló energiákra a meglévő erőművi paletta kiegészítéseként tekintettek, addig az új kormány idején a megújuló energiákat a hagyományos energiák alternatívájaként fogták fel, amely hosszú távon a meglévő energiarendszer helyébe lép majd.Staffan Jacobsson, Volkmar Lauber: The politics and policy of energy system transformation—explaining the German diffusion of renewable energy technology. In: Energy Policy 34, (2006), 256–276, S. 269, doi:10.1016/j.enpol.2004.08.029.
A Globális Változással Foglalkozó Német Tanácsadó Testület szerint annak érdekében, hogy a globális felmelegedés korlátozására vonatkozó két fokos cél sikerüljön elérni, és ezáltal el lehessen kerülni a beláthatatlan éghajlati következményeket, a 2040 és 2050 közötti időszakban a teljesen szén-dioxid-mentes energiaellátás megteremtésére kell törekedni.WBGU: Kassensturz für den Klimavertrag – Der Budgetansatz (Memento vom 23. März 2011 im Internet Archive) (PDF; 2,2 MB), Sondergutachten, Berlin 2009, S. 16.
Ez a cél Németország számára biztosan elérhetőnek tekinthető, ha növelik a megújuló energiaforrások bővítésének ütemét.Volker Quaschning: Erneuerbare Energien und Klimaschutz, München 2013, S. 107.
A Párizsi Megállapodásban nemzetközileg elfogadott éghajlatvédelmi célok teljesítése érdekében Németországnak 2040 körülre be kell fejeznie az energiaátmenetet, és az országnak addigra biztosítania kell, hogy a villamosenergia-, a fűtési és a közlekedési ágazatban a megújuló energiaforrások aránya 100%-ra emelkedjen.