Krnja Jela () szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 47, közúton 66 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 7, közúton 10 km-re északkeletre, a Bravsko polje legnyugati részén, a Grmeč-hegység kiirtott hegyi tisztásain található, csak egy kis része van a mezőn. Nyugatról és északról magas hegyek zárják le, melyeket többnyire tűlevelűek borítanak. Ezek a Risovača, a Matijevača, a Stražbenica, a Suvi vrh, a Misije, a Kosijer, az Omar és a Dronjkuša. A keleti és a déli oldal a mezőre nyílik, és ott a falu Smoljana faluhoz csatlakozik. A házak több csoportban vannak szétszórva. Ősszel és télen két kisebb, egy kilométer hosszúságú patak fut át a falun. Valamikor ezeknek a patakoknak vízimalmai is voltak.Petar Rađenović, Srpska Kraljevska Akademija u Beogradu 1925. i 1923. -BJELAJSKO POLJE I BRAVSKO
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb470191Bosnyák00Horvát01Jugoszláv20Egyéb32Összesen475194
Története A környező településekhez hasonlóan itt is található egy ókori erőd maradványa. A sáncokkal övezett terület szabálytalan kereszt alaprajzú, nagyjából 60x60 méteres. A köfalakon (melyek a nyugati és délnyugati oldalon maradtak fenn) kívül mély árkok is védték. A leletek között főként vaskori cseréptöredékek találhatók.
Krnja Jela települései aránylag nem túl régiek. Az idősek nagyapáik elbeszéléseiből tudják, hogy 250-300 évvel ezelőtt Krnja Jelában legfeljebb két ház állt, a Branković és a Mrđa családoké. A vidék nagy részét ekkor még mindig erdő borította. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanski Petrovac község részeként a Bosznia-hercegovinai Föderáció területéhez került.
Nevezetességei Gradina – vaskori erőd maradványai.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Bosanski Petrovac község hivatalos oldala
Kategória:Una-Szanai kanton települései