Karl Barry Sharpless amerikai sztereokémikus. Kétszeres kémiai Nobel-díjas, neve a sztereoszelektív reakciókkal és a kattintáskémia területén végzett munkájáról ismert.
Sharpless a 2001-es kémiai Nobel-díj felét "a királisan katalizált oxidációs reakciókkal kapcsolatos munkájáért", a 2022-es díj egyharmadát pedig Carolyn R. Bertozzival és Morten P. Meldallal közösen kapta "a kattintáskémia és a bioortogonális kémia fejlesztéséért". Sharpless az ötödik személy (két szervezet mellett), aki kétszer kapott Nobel-díjat, Marie Curie, John Bardeen, Linus Pauling és Frederick Sanger mellett, és a harmadik, aki két díjat kapott ugyanazon a tudományterületen (Bardeen és Sanger után).
Fiatalkora és tanulmányai Karl Barry Sharpless 1941. április 28-án született a pennsylvaniai Philadelphiában. Gyermekkora nyarai a New Jersey-i Manasquan folyónál lévő nyaralóban teltek el. Itt alakult ki Sharplessben a horgászat iránti szeretet, amelyet egész életében folytatott, a főiskolai nyarakat halászhajókon dolgozva töltötte.
1959-ben érettségizett a Friends' Central Schoolban, majd a Dartmouth College-ban folytatta tanulmányait, ahol 1963-ban szerzett diplomát.
Sharpless eredetileg úgy tervezte, hogy az egyetemi diploma megszerzése után orvosi egyetemre megy, de kutatóprofesszora meggyőzte, hogy vegyészként folytassa tanulmányait. 1968-ban a Stanford Egyetemen organikus kémiából doktorált Eugene van Tamelen irányításával. 1968-ban a Stanford Egyetemen posztdoktori munkát folytatott (1968-1969) James P. Collman mellett, organometallkémiai kutatásokkal foglalkozott. 1968-1969 között a Stanford Egyetemen folytatta posztdoktori munkáját. Sharpless ezután a Harvard Egyetemre ment (1969-1970), ahol Konrad E. Bloch laboratóriumában enzimológiát tanult.
Tudományos karrierje Sharpless 1970-1977 között a Massachusetts Institute of Technology, (1980-1990) és a Stanford Egyetem (1977-1980) professzora volt. A Stanford Egyetemen Sharpless fedezte fel a Sharpless-féle aszimmetrikus epoxidációt, amelyet a (+)-diszparlure előállítására használtak. 2023-tól Sharpless a Scripps Research laboratóriumát vezette.
Kutatásai Sharpless fejlesztett ki a sztereoszelektív oxidációs reakciókat, és kimutatta, hogy az acetilkolinészteráz enzim által egy azidból és egy alkinből kiindulva femtomoláris hatású inhibitor képzése katalizálható. Számos kémiai reakciót fedezett fel, amelyek az aszimmetrikus szintézist a sci-fiből viszonylag rutinszerűvé tették, beleértve az aminohidroxilálást, a dihidroxilálást és a Sharpless-féle aszimmetrikus epoxidációt.
2001-ben a kémiai Nobel-díj felét kapta meg a királisan katalizált oxidációs reakciókkal (Sharpless epoxidáció, Sharpless aszimmetrikus dihidroxiláció, Sharpless oxiamináció) kapcsolatos munkájáért. A díj másik felén William S. Knowles és Ryōji Noyori osztozott (a sztereoszelektív hidrogénezéssel kapcsolatos munkájukért).
A "kattintáskémia" kifejezést Sharpless alkotta meg 2000 körül, és először 2001-ben írta le teljes körűen Sharpless, Hartmuth Kolb és M. G. Finn a The Scripps Research Institute-ban. Ez egy sor rendkívül szelektív, exoterm reakciót foglal magában, amelyek enyhe körülmények között játszódnak le; a legsikeresebb példa az azid alkin Huisgen-cikloaddíciója 1,2,3-triazolok képződéséhez.
Díjai, kitüntetései Sharpless kétszeres Nobel-díjas.
A 2001-es és a 2022-es kémiai Nobel-díjat a "királisan katalizált oxidációs reakciók", illetve a "kattintáskémia" területén végzett munkájáért kapta.
2019-ben Sharpless megkapta a Priestley-érmet, az Amerikai Kémiai Társaság legmagasabb kitüntetését "a katalitikus, aszimmetrikus oxidációs módszerek feltalálásáért, a kattintáskémia koncepciójáért és az azid-acetilén cikloaddíciós reakció rézkatalizált változatának kifejlesztéséért". 2023-ban megkapta az Amerikai Kémikusok Intézetének aranyérmét.
A Kyushu Egyetem kiváló egyetemi professzora. A KTH Királyi Technológiai Intézet (1995), a Müncheni Műszaki Egyetem (1995), a Louvain-i Katolikus Egyetem (1996) és a Wesleyánus Egyetem (Connecticut) (1999) tiszteletbeli doktora.
Magánélete Sharpless 1965-ben vette feleségül Jan Duesert, három gyermekük született. 1970-ben egy laboratóriumi baleset során, amikor egy NMR-cső felrobbant, egyik szemére megvakult, nem sokkal azután, hogy az MIT-re érkezett adjunktusként.
Jegyzetek
Fordítás
Források "The 2001 Nobel Prize in Chemistry" (Press release). Nobel Foundation. October 10, 2001. Retrieved January 17, 2024. "The Nobel Prize in Chemistry 2022". Nobel Foundation. Retrieved October 5, 2022. Rogers, Kara, ed. (April 24, 2023). "K. Barry Sharpless". Encyclopedia Britannica. Retrieved January 17, 2024. Sharpless, Barry (December 8, 2001). "Searching For New Reactivity" (PDF). Nobel Prize. Halford, Bethany (March 31, 2019). "2019 Priestley Medalist K. Barry Sharpless works magic in the world of molecules". Chemical & Engineering News. Vol. 97, no. 13. Retrieved January 17, 2024. "K. Barry Sharpless named 2019 Priestley Medalist". Chemical & Engineering News. Retrieved April 8, 2019. Sharpless, Karl Barry (1968). Studies of the mechanism of action of 2,3-oxidosqualene-lanosterol cyclase: featuring enzymic cyclization of modified squalene oxides (Ph.D.). Stanford University. OCLC 66229398. ProQuest 302369766. Henderson, Andrea Kovacs (2009). American Men & Women of Science. Farmington Hills, MI: Gale. Cengage Learning. pp. 764. . "Sharpless Lab - Group Members". Scripps Research. Retrieved January 17, 2024. "K. Barry Sharpless". Notable Names Database. Soylent Communications. 2014. Retrieved July 12, 2014. Kolb, Hartmuth C.; Finn, M. G.; Sharpless, K. Barry (June 1, 2001). "Click Chemistry: Diverse Chemical Function from a Few Good Reactions". Angewandte Chemie. 40 (11): 2004–2021. doi:10.1002/1521-3773(20010601)40:11<2004::AID-ANIE2004>3.0.CO;2-5. ISSN 1521-3773. PMID 11433435. Evans, Richard A. (2007). "The Rise of Azide–Alkyne 1,3-Dipolar 'Click' Cycloaddition and its Application to Polymer Science and Surface Modification". Australian Journal of Chemistry. 60 (6): 384. doi:10.1071/CH06457. ISSN 0004-9425. "Scopus preview – Sharpless, K. Barry – Author details – Scopus". www.scopus.com. Retrieved October 16, 2021. "American Institute of Chemists – Gold Medal Awards". www.theaic.org. Retrieved August 22, 2023. Barry Sharpless, Karl (March 11, 1992). "A cautionary tale from the past". MIT News. Retrieved October 5, 2022.
Kategória:1941-ben született személyek Kategória:Amerikai kémikusok Kategória:Nobel-díjas kémikusok Kategória:Élő személyek Kategória:Philadelphiaiak