Julius Ludwig Weisbach (Mittelschmiedeberg, Szász Királyság, 1806. augusztus 10. – Freiberg, 1871. február 24.) német matematikus és mérnök.
Életpályája Julius Ludwig Weisbach 1806. augusztus 10-én született a németországi Mittelschmiedebergben (ma Mildenau része). Tanulmányait 1822 és 1826 között a freibergi bányászati akadémián végezte. Ezt követően Bernhard Friedrich Thibaut-nál és Carl Friedrich Gaussnál tanult GöttingenbenH. Undeutsch (Hrsg.): Zum Gedächtnis an Oberbergrat Professor Dr. h.c. Julius Ludwig Weisbach anläßlich seiner hundertjährigen Geburtstagsfeier. Freiberg 1906 és Friedrich Mohsnál Bécsben. (Annak bizonyítéka nélkül, hogy Weisbach valóban részt vett Gauss előadásain. )
1831-ben tért vissza Freibergbe, ahol matematikatanárként dolgozott a helyi gimnáziumban. 1833-ban a Freibergi Bergakadémián a matematika és a hegyi gépek elméletének tanára lett. 1836-ban az alkalmazott matematika, a mechanika, a hegyi gépek elmélete professzorává léptették elő.
Weisbach nagy hatású könyvet írt a gépészmérnökhallgatók számára Lehrbuch der Ingenieur- und Maschinenmechanik címmel, amelyet 1845 és 1863 között számos alkalommal bővítettek és újranyomtak.
A Darcy-egyenletet a ma is széles körben használt Darcy-Weisbach-egyenletté finomította.
1855-től a szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1868-ban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia külföldi tagjává választották.
1871. február 24-én Freibergben, 64 éves korában érte a halál.
Családja Lánya Maria Camilla Weisbach (1835-1908) volt, aki akkor ismerkedett meg Edward Carl Hegelerrel (1835-1910), amikor az apjánál tanult Freibergben, és 1860. április 5-én hozzáment feleségül. A házaspár az llinois állambeli LaSalle-ban telepedett le, ahol Hegeler megalapította a Matthiessen-Hegeler Cink Companyt. Tíz gyermekük közül az első, Mary Hegeler már fiatal lányként apja mellett dolgozott, és 1882-ben első nőként mérnöki diplomát szerzett a Michigani Egyetemen. 1885-ben ő lett az első nő, aki nagyapja egyetemére, a Bergakademie Freibergre törvényesen beiratkozott, unokatestvére, Clemens Winkler ajánlólevelével.
Válogatott publikációi Handbuch der Bergmaschinenmechanik (2 kötet, 1835/1836) Lehrbuch der Ingenieur- und Maschinenmechanik (3 Bde., 1845/1863) Der Ingenieur, Sammlung von Tafeln, Formeln und Regeln der Arithmetik, Geometrie und Mechanik (1848) Die neue Markscheidekunst und ihre Anwendung auf die Anlage des Rothschönberger Stollns bei Freiberg (1851) Anleitung zum axonometrischen Zeichnen (1857) Vorträge über mathematische Geographie, gehalten an der königlich sächsischen Bergakademie zu Freiberg. J. G. Engelhardt, Freiberg 1878 (edoc.hu-berlin.de).
Jegyzetek
Források Kurrer, Karl Eugen (2006). "Der Enzyklopädist der Technischen Mechanik des 19. Jahrhunderts - Zum 200. Geburtstag von Julius Weisbach (1806-1871)". Bautechnik (németül). 83 (12): 868–875. doi:10.1002/bate.200610076. ISSN 1437-0999. S2CID 108574382. Mikhailov, G.K. (1994). "Hidrodinamika és hidraulika". In Ivo Grattan-Guinness (szerk.). Companion Encyclopedia of the History and Philosophy of the Mathematical Sciences. Routledge. pp. 1006-1022. . Wegert, Elias; Hebisch, Udo; Lyska, Werner. "Julius Weisbach als Wegbereiter der angewandten Mathematik" (PDF). Fakultät für Mathematik und Informatik (németül).
Kategória:1806-ban született személyek Kategória:1871-ben elhunyt személyek Kategória:Német matematikusok Kategória:Német mérnökök