Egész Oroszország császára és autokratája (), vagy minden oroszok császára és egyeduralkodója, az orosz uralkodó hivatalos címe volt 1721 és 1917 között.
A cím Oroszországnak az északi háborúban (1700-1721) aratott győzelme után keletkezett, és a cári cím utódjaként jelent meg az Európában elfogadott címrendszerben. A régi cár címet továbbra is népszerűen használták a császárokra (vagy császárnéra) egészen a monarchia 1917-es felszámolásáig.
A cím A császár teljes címe a 20. században (alaptörvények 37. cikkelye alapján) a következő volt:
Cári autokrácia Maga a cár, a szuverén hatalom megtestesítője állt a cári autokrácia középpontjában, teljhatalommal az állam és annak népe felett.Stephen J. Lee Russia and the USSR, 1855–1991: Autocracy and Dictatorship, Routledge, 2006. ISBN 0-415-33577-9, Google Print, p.1-3 Az autokrata a hatalmat olyan személyekre és intézményekre ruházhatta át, akik az ő parancsára, és törvényei keretein belül jártak el Oroszország közjava érdekében. Robert D. Crews, For Prophet and Tsar: Islam and Empire in Russia and Central Asia, Harvard University Press, 2006, ISBN 0-674-02164-9, Google Print, p.77
A cím története balra|bélyegkép|211x211px| A császári ereklyék I. Péter ráébredt arra, hogy meg kell őrizni Oroszország pozícióját az európai államrendszeren belül, ideértve annak fontosságát, hogy a német-római császár elismerje a cári és a császári címek egyenlőségét. A poltavai csatában aratott győzelmét követően I. Péter a bécsi udvar elé vetette a császári cím kérdését. 1717-ben I. Péter megvédte az imperator cím használatához való jogát, I. Miksa III. Vaszilijhoz írt levelével támasztotta alá állítását.
Az egész Oroszország császára címet Nagy Péter vezette be. Az északi háborúban aratott győzelme és a nystadi békeszerződés 1721. szeptemberi aláírása után a szenátus és a zsinat úgy döntött, hogy Pétert egész Oroszország császára címmel ruházza fel.
1721. november 2-án I. Péter elfogadta a címet. A Holland Köztársaság és a Porosz Királyság azonnal elismerte az új orosz uralkodói címet, majd a Svéd Királyság 1723-ban, az Oszmán Birodalom 1739-ben, az Egyesült Királyság és a Habsburg Birodalom 1742-ben, a Német-római Birodalom, a Francia és a Spanyol Királyság 1745-ben, végül a Lengyel–Litván Nemzetközösség 1764-ben. Ettől kezdve hivatalosan az orosz államot Orosz Birodalomnak nevezték.
Koronázási szertartás Az Orosz Birodalomban a koronázások rendkívül részletes vallási szertartást foglaltak magukban, amelyen a császárt megkoronázták és ereklyékkel ruházták fel, majd felkenték krizmával, és az egyház formálisan megáldotta, hogy megkezdhesse uralkodását. Muscovy, Sections "The Evolution of the Russian Aristocracy" and "Ivan IV". For crownings of earlier rulers of Muscovy, see Alfred Rambaugh Rambaud on the Rise of the Grand Princes of Moscow .
Akkor is, amikor a hivatalos főváros Szentpétervár volt (1713–1728, 1732–1917), a koronázásokat mindig Moszkvában tartották, a Kremlben lévő Uszpenszkij-székesegyházban . Az utolsó koronázási szertartást Oroszországban 1896. május 26-án tartották II. Miklós és felesége, Alekszandra Fedorovna számára, akik Oroszország utolsó császára és császárnéja voltak. Az orosz birodalmi dísztárgyak túlélték az orosz forradalmat és a szovjet időszakot is, jelenleg a Kreml fegyvertárában található Gyémánt Alapban vannak kiállítva.
A császárok listája PortréNév(élettartam)Uralkodás kezdeteUralkodás végeUralkodási idő<center>Ő császári felségeI. (Nagy) Péter(1672–1725)1682. május 7.1725. február 8.42 év, 9 hónap, 1 nap<center>Ő császári felségeI. Katalin(1684–1727)1725. február 8.1727. május 17.2 év, 3 hónap, 9 nap<center>Ő császári felségeII. Péter(1715–1730)1727. május 17.1730. január 30.2 év, 8 hónap, 13 nap<center>Ő császári felségeAnna(1693–1740)1730. február 15.1740. október 28.10 év, 8 hónap, 28 nap <center>Ő császári felségeVI. Iván(1740–1764)1740. október 28.1741. december 6.1 év, 1 hónap, 8 nap<center>Ő császári felségeErzsébet(1709–1762)1741. december 6.1762. január 5.20 év, 30 nap<center>Ő császári felségeIII. Péter(1728–1762)1762. január 9.1762. július 9.6 hónap, 14 nap<center>Ő császári felségeII. (Nagy) Katalin(1729–1796)1762. július 9.1796. november 17.34 év, 4 hónap, 8 nap<center>Ő császári felségeI. Pál(1754–1801)1796. november 17.1801. március 23.4 év, 4 hónap, 7 nap<center>Ő császári felségeI. Sándor(1777–1825)1801. március 23.1825. december 1.24 év, 8 hónap, 8 nap<center>Ő császári felségeI. Miklós(1796–1855)1825. december 1.1855. március 2.29 év, 3 hónap, 1 nap<center>Ő császári felségeII. Sándor(1818–1881)1855. március 2.1881. március 13.26 év, 10 hónap, 1 nap<center>Ő császári felségeIII. Sándor(1845–1894)1881. március 13.1894. november 1.13 év, 7 hónap, 19 nap<center>Ő császári felségeII. (Szent) Miklós(1868–1918)1894. november 1.1917. március 15.22 év, 4 hónap, 14 nap
II. Miklós lemondott a trónról testvére, Alekszandrovics Mihály nagyherceg javára, de másnap, mindössze 18 órás névleges uralkodás után „II. Mihály császár” lemondott, véget vetve a dinasztikus uralomnak Oroszországban.
Kapcsolódó oldalak
Orosz ortodox pátriárka Orosz uralkodók családfája
Fordítás
Jegyzetek
Források
Részletek a Statesman's Handbook for Russia-ból . A Miniszteri Bizottság kancelláriája, Szentpétervár. 1896.
Kategória:Oroszország cárjai