bélyegkép| A hamburgi írástípus betűi A Grundschrift (alapírás) a hamburgi iskolák által elfogadott egyszerűsített kézírás és írásoktatási koncepció, amelyet 2011-ben a Német Általános Iskolai Tanárok Országos Szövetsége is támogatott.The Guardian - German teachers campaign to simplify handwriting in schools
A német iskolákban három különböző kézírás használatos: az 1953-ban bevezetett Lateinische Ausgangsschrift, az 1968-ban bevezetett Schulausgangsschrift és az 1969-ben bevezetett Vereinfachte Ausgangsschrift. Ezeket váltaná fel – egységes kézírási rendszert eredményezve – a Grundschrift. A Grundschrift betűit külön-külön, „tömbökben” írják, akár a nyomtatott betűket, szemben a folyóírással, amelyben a betűk egymáshoz kapcsolódnak.
Az alapgondolat az, hogy a gyerekeknek nyomtatott betűket tanítanak kiindulási és fejlesztési írásként, de nem tanítják meg nekik a kézírásos kiindulási írást. Ehelyett a gyerekeknek maguknak kell a Grundschrift alapján kifejleszteniük a saját, jól olvasható és folyékony írásstílusukat. Ezzel elkerülhetővé válik az írásfejlődés megszakadása, amelyet az általános iskolákban eddig alkalmazott alapok okoztak.
A koncepciót az általános iskolai szövetség megbízásából 2005 óta fejlesztették, és 2010-ben mutatták be először (Grundschulverband 2010). Néhány német tartományban, más kezdőírás-opciók mellett, engedélyezték az iskolákban való használatát.
Történelmi háttér Fritz Kuhlmann írástanár már 1916-ban egy messzemenő megközelítést alkalmazott: a diákoknak nem egy hagyományos írásformából hanem nyomtatott betűkből kell kialakítaniuk egyéni írástípusukat. A gyorsaság arra kell, hogy ösztönözze a diákokat, hogy maguk találják ki a betűk összekapcsolását és a folyékony, megszakítás nélküli vonások kialakítását. 2011 óta a Grundschrift segítségével próbálják újraéleszteni Fritz Kuhlmann ötleteit. Kuhlmann a munkásiskola elvének lelkes híve volt. Azt szorgalmazta, hogy a gyerekek maguk fejlesszék ki az írásformát a nyomtatott betűkből, és közben találják meg saját betűiket és betűkapcsolataikat. Ez a koncepció akkoriban nem bizonyult eredményesnek, ezért feladták. 2012 őszétől a hamburgi általános iskolák szabadon választhatnak, hogy az alapírást (grundschrift) vagy a iskolai írást (schulausgangsschrift) használják.Elisabeth Neuhaus-Siemon: Aspekte und Probleme des Schreibunterrichts. In: Hartmut Günther, Otto Ludwig (Hrsg.): Schrift und Schriftlichkeit. Ein interdisziplinäres Handbuch internationaler Forschung. 2. Halbband, Berlin/New York 1996.
2006-ban Hans Eduard Meier kifejlesztette a svájci német alapírást, amely hasonló az eredeti német grundschrift-hez, a modern alternatíva javasoltaként készült.
A koncepció A grundschrift kialakításának az alapja figyelembe vette a kézírás pszichológiai fejlődésével kapcsolatos kutatási eredményeket. A gyermekek tapasztalataira épít, elősegíti önállóságukat, és új jelentőséget tulajdonít a jól olvasható, egyéni kézírás kialakításának. A kidolgozott koncepció 2010 óta áll rendelkezésre (Grundschulverband 2010, Bartnitzky et al. 2011/2014). Az ezt követő években többek között iskolák tapasztalati jelentései is megjelentek (Bartnitzky et al. 2018).
A szerzők szerint a grundschrift könnyen megtanulható a gyermekek számára, és korán használható az önálló íráshoz. A grundschrift nem egy újabb (összekapcsolt) kiinduló írástípus, hanem egy segédeszköz, amely a lehető legegyszerűbben segít átlépni a nyomtatott betűktől a személyes folyóíráshoz. Ez a cél már régóta szerepel a különböző szövetségi államok összes tantervében, oktatási és kerettervében. Az egyetlen újdonság, hogy a három kézírástípus közül (az 1953-ban bevezetett Lateinische Ausgangsschrift, az 1968-ban bevezetett Schulausgangsschrift és az 1969-ben bevezetett Vereinfachte Ausgangsschrift) már nem kell egyet beiktatni a nyomtatott betűk és a személyes kézírás közé.
Az alap Németországban a gyerekek többsége már az iskolába lépéskor ismeri a nyomtatott betűket; sokan már elkezdtek nyomtatott betűkkel írni. Ez a fejlődés a grundschrift tanításával folytatódik. Az olvasás és írás összehangolt alkalmazásával a gyermekeket az iskola kezdetétől fogva írásra ösztönzik, és támogatják őket a kézírásuk továbbfejlesztésében. Ehhez a további fejlődéshez tartozik többek között a betűk összekapcsolásának kipróbálása és használata is. Az írásmintában előkészítik az összekapcsolásokat a kisbetűknél felfelé ívelő vonásokkal, amelyek a szokásos nyomtatott betűkben lefelé ívelő vonással végződnek (a, d, h, i, k, l, m, n, t, u).
Felmerülő kérdések A grundschrift tanításával kapcsolatban fontos szerepet játszanak a témáról folytatott beszélgetések. Ezek során a gyerekek a tanárral és egymással együtt reflektálnak az írásmintákra, a betűváltozatokra és a betűkapcsolatokra. Ezalatt három kritérium irányadó:
a forma egyértelműsége (minden betű jól felismerhető?) az olvashatóság (mindent jól el lehet olvasni?), folyékonyság (lendületesen van-e írva?).
A jó olvashatóság és a folyamatos szöveg az általános iskolai évek alatt és azon túl is vezető kritériumok maradnak az egyéni kézírás továbbfejlesztésében.
Nem adják fel a kézírást, nincs önkényesség A kritikus vitában a grundschrift koncepciójával kapcsolatban két gyakori félreértés merül fel: ez az új forma teljesen kiszorítja a kézírást. 2: a gyerekek most már szabályok nélkül, bármilyen formában írhatnak. A kettő közül egyik sem igaz:
a grundschrift megtanulása során ugyan a hagyományos kézírás feleslegessé válik, de a grundschrift funkciójában és fejlődésében is egy kézírásos írásforma. A gyerekek nem tetszés szerint írnak le egy szöveget, hanem megadott betűmintákhoz igazodnak, és minden egyéni változatnál betartják a három legfontosabb szabályt: formai egyértelműség, olvashatóság, folyékonyság.
Az egyik társszerző összefoglalójában még egyszer világossá teszi a szándékot:
„Az általános iskolai szövetség nem akarja feladni a kézírást, hanem következetesen különbséget tesz a könyvekben és más tartalmakban látható nyomtatott betűk és a kézzel írt formák között. Ezért az első betűkészlet, amely nagyon egyszerű, könnyen olvasható és írható formákból áll, az általános iskolai betűkészlet nevet kapta.”
– 2011.
Kritika Maria-Anna Schulze Brüning tanárnő és szerző alapvető kritikát fogalmazott meg az új folyóírással kapcsolatos önálló tanulási módszerrel kapcsolatban. Aki nem ír, ostoba marad (wer nicht schreibt, bleibt dumm) című könyvében (2017) azzal vádolta a kezdeményezőket, hogy magukra hagyják a gyerekeket az írás alapvető motorikus folyamatainak elsajátításában. Elismerték, hogy „az ábécénk 26 nagy- és kisbetűje (+ a ß) egy írásmozgás-rendszert tartalmaz, amelyet a gyermek nem tud önállóan megtanulni”. Schulze Brüning Hans Brügelmann/Erika Brinkmann koncepciójában hasonlóságot lát Jürgen Reichen íráson keresztüli olvasás módszerével. Schulze Brüning azzal vádolja Brügelmann/Brinkmann-t, hogy „jelentősen előmozdították az írástanulás átalakítását”, és gyakorlati példaként még a saját gyermekeiket is felhasználták.Schulze Brüning/Clauss: Wer nicht schreibt, bleibt dumm. München, S. 90 S.
A grundschrift egyik legfontosabb kritikusának Ute Andresen számít, aki maga is a „kézzel írt nyomtatott betűk” koncepciójának kidolgozója. A Német Olvasási és Írási Társaság 1999 és 2002 közötti elnöke úgy véli, hogy „a gyerekek nem tudják maguktól megtanulni az írást”.Handgeschriebene Druckschriftl. A grundschrift bevezetése a kézírás eltörlését jelentené. Ez „könnyelműen kockáztatja egy kulturális technikát – a mindenki számára olvasható írás képességét”. Andresen a FAS interjúban ellentmond az általános iskolai szövetségnek, amely szerint az alapírás egy összekapcsolt írástípus.Christian Füller: Umstrittene Reform der Lehrpläne: Die Schreibschrift stirbt aus. Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. „Ez téves. A grundschrift egy moduláris írás, ami azt jelenti, hogy a betűket egymás mellé helyezik.”Ute Andresen: „Kinder können sich das Schreiben nicht selbst beibringen“, Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (2014).Handschrift, handschrift-Blog. Andresent többek között Cornelia Funke írónő is támogatja. „Véleményem szerint a nyomtatott betűk elsajátítása nem elegendő a kézíráshoz. Nem olyan, mint az írott betűk, ezért sokkal lassabb. A folyékony kézírás viszont elősegíti a gondolatok áramlását – és egyben annyira egyéni, hogy teljesen önmagunk lehetünk.”Cornelia Funke: „Die Handschrift soll Gedanken fliegen lassen“.
Andresen már 2010-ben egy cikksorozatban a taz számára rámutatott, hogy a kötött kézírás elsajátítása minden gyermek számára alapvető tanulási folyamat.Ute Andresen: Zurück zur guten Handschrift..Ute Andresen: Die Handschrift ist unersetzbar.Ute Andresen: Gutachter, Lobbyisten und Autoren.Ute Andresen: Keine pädagogischen Interessen. A kézírás elsajátításának elhagyása növeli az oktatási szegénység kockázatát. Ugyanakkor figyelembe veszi az érintettek gazdasági érdekeit is. Ezzel ugyanazt az álláspontot képviseli, mint annak idején Wilhelm Topsch a egyszerűsített írással szemben. Az oldenburgi pedagógus 1996-ban bizonyította, hogy az 1970-es években ennek bevezetéséről nem volt más tudományos vélemény, csak a feltalálója, Heinrich Grünewald véleménye.Wilhelm Topsch: Das Ende einer Legende. Die vereinfachte Ausgangsschrift auf dem Prüfstand. Analyse empirischer Arbeiten zur vereinfachten Ausgangsschrift. Auer Verlag, Donauwörth 1996.
Az IGLU általános iskolai olvasási tanulmány vezetője, Wilfried Bos, a projekt tudományos alapjainak hiányát kritizálta. „Kockázatos egy olyan reformprojektet, mint egy új írás bevezetése, modellkísérlet és alapos kísérő kutatás nélkül elindítani” – mondta Bos a FAS-nak. Németországban eddig nincs empirikus tanulmány, amely összehasonlítaná az alapírást és a folyékony írást. Svájcból pozitív eredmények érkeztek a svájci német alapírásról, amely az alapíráshoz hasonló; ezek eredményeként a kantonok többsége átállt az alapírásra. Sibylle Hurschler Lichtsteiner vizsgálatában azonban mindössze 96 tanuló vett részt.Sibylle Hurschler Lichtsteiner u. a. Schreibmotorische Leistungen im frühen Primarschulalter in Abhängigkeit vom unterrichteten Schrifttyp. In: Forschungsberichte der Pädagogischen Hochschule Zentralschweiz, No. 18. Luzern, 2008. Kanadai tanulmányok differenciált képet adnak. Ezek arra utalnak, hogy az első osztályosok, akik először folyékony írást tanulnak, lassabban (és kevésbé tisztán) írnak, viszont előnyeik vannak a szintaxisban – több szót tanulnak. „Megfigyeltük, hogy a cursive tanulók nagyobb fejlődést mutattak a szóalkotásban, mint a kézírást tanulók.”Morin, M.-F. et al. (2012): The effects of manuscript, cursive or manuscript/cursive styles on writing development in grade 2. In: Language and Literacy, Vol. 14, No. 1, 110–124.„Learning cursive in the first grade helps students“.„The Effects of Manuscript, Cursive or Manuscript / Cursive Styles in Writing Development in Grade 2“. Steve Graham, aki szintén végzett tanulmányokat a cursive (összekötött írással) és a manuscript (nyomtatott betűkkel) összehasonlításáról, nem lát előnyöket.„Cursive handwriting disappearing from public schools“, the washingtown post. Azt is mondja, hogy a kézírás ideje lejárt. Jelenleg szinte az összes amerikai államban csak a nyomtatott betűk tanulása kötelező – ellentétben a német grundschrift koncepciójával, amely kifejezetten a nyomtatott betűkön alapuló, összekapcsolt személyes kézírásra tanít.Stirbt die Handschrift aus? (2014).