Podvidača () falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Oštra Luka községben. Podvidača településnek a Szerb Köztársaság területéhez került, kisebbik része.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 84 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 25, közúton 35 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 23 km-re nyugatra fekvő dombos, erdős területen, a Hatiraj-patak völgyében és a környező dombokon, a Sanski Mostot Novi Graddal összekötő út mentén fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1801Bosnyák1590Horvát00Jugoszláv00Egyéb10Összesen3401
Története A falu területe már a középkorban is lakott volt. Egy 436 méteres tengerszint feletti magasságú, a környezetéből kiemelkedő tágas platón találhatók középkori templomának és temetőjének maradványai. A templom méretei és tájolása a maradványokból már nem állapítható meg, mivel a falak helyett csak kőtörmelék és habarcs töredékei maradtak. A maradványok körül három, 14. – 15. századi szarkofág formájú középkori sírkő, ún. stećak található. Az Oszmán Birodalom 1463-ban hódította meg Boszniát. Egy az 1570-es években kelt defter szerint a 16. században a település a Kamengrádi náhijéhez tartozott. A török hódoltság emléke a Bég tornya, melyből az egyik sarok maradványai egészen a közelmúltig láthatók voltak. A torony tulajdonosáról, a bégről és lányáról, valamint a torony melletti nagy mecsetről szóló legendán kívül nincs információ az építéséről.
Bosznia-Hercegovinát 1878-ban annektálta az Osztrák-Magyar Monarchia. Ezt követően Likából, Dalmáciából, Kordunból é Banijából szerb és horvát népesség vándorolt be. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban még 36 házat és 240 muszlim lakost számláltak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 56. o. A lakosság ezután szinte kizárólag szerbekből állt, míg a 20. század közepére vegyes szerb, horvát és muszlim lakossága volt. 1910-ben a településnek 78 háza, 11 muszlim és 461 ortodox szerb és 16 katolikus horvát lakosa volt.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 262. o. A település iskoláját 1928-ban kezdték építeni, az oktatás 1932-ben indult meg benne. 1963-ig Ljubija község része volt, majd Sanski Most községhez csatolták.
Podvidača település közvetlen közelében került sor 1992. augusztus 5-én, a boszniai háború idején a Hrastova glavica-i mészárlásra. A Hrastova glavicán, a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a szerb félkatonai alakulatok 124 foglyot öltek meg. Az áldozatok korábban túlélték a kínzást a keratermi és omarskai koncentrációs táborban. A tömeggyilkosságok után a meggyilkolt áldozatokat egy körülbelül 20 méter mély természetes barlangba dobták. Ma a helyszínen egy emlékmű található az áldozatokra emlékezve.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település kisebb, 4,10 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Oštra Luka községhez került, míg a település nagyobb, 11,53 km2 területű része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Sanski Most község területénél maradt.
Nevezetességei Crkvina lelőhely a falu középkori templomának és temetőjének maradványaival. Podvidačában volt egykor ezen a terület egyik legnagyobb mecsete. Építési ideje a múlt homályába vész, talán a 15. vagy a 16. században építették. Falainak több része még áll, míg a minaretnek már csak a csonkja áll. A Szentlélek eljövetele tiszteletére szentelt ortodox temploma a Stari Maidan-i parókiához tartozik. Ez a ma már ősi templom 1905-ben épült egy régi és lepusztult templom helyén, a helyi ortodox hívek és papjai erőfeszítésével és szeretetével.
Jegyzetek
További információk Oštra Luka község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései