A megfosztási eljárás a magyar jog szerint a köztársasági elnök közjogi felelősségre vonására vonatkozó eljárás.
Magyarország alaptörvényének 13. cikke foglalkozik a köztársasági elnök eltávolítására irányuló közjogi eljárással. Eszerint a köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. Ezután kétharmados szavazás következik a megfosztási eljárás megindításáról. Amennyiben a képviselők ilyen minősített többsége az eljárás megindítása mellett szavaz, akkor a továbbiakban a megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Története
A többször módosított 1949. évi XX. törvény 1989-től ismerte a köztársasági elnök jogintézményét. A 31. §-a rendelkezett a köztársasági elnöki megbizatás megszűnésének eseteiről is. Ezek közül az f. pont az elnöki tisztségtől való megfosztás volt. A 31. § (4) bek. kimondta, hogy "A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti."
Az eljárásra vonatkozó szabályok (31/A. - 32. §§) nagyrészt megegyeztek a hatályos alaptörvény szabályaival.31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. (2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást. (3) A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos. (4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. (5)A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. (6)Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja. (7) és (8) Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XZ. törvény 32. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli. (2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani. (3) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.
Jegyzetek
Források Magyarország Alaptörvénye 13. cikk (módosította Magyarország alaptörvénye negyedik módosítása) További információk Kapcsolódó szócikkek Sulyok Tamás Magyarország köztársasági elnöke
Kategória:Jog Kategória:Országgyűlés Kategória:Politika