A Cercozoa (más néven Filosa) egysejtű eukarióták diverz törzse. Mikroszkopikus szinten nincs közös morfológiai jellemzőjük, filogenetikájuk rRNS-, aktin- vagy poliubikvitin-alapú. Ez volt az első főleg molekuláris filogenetika alapján felfedezett fő eukariótacsoport. Számos baktériumfaj predátorai. Az összetett héjú amőboidokkal rendelkező Retaria közeli rokonai, velük együtt alkotják a Rhizariát. Jellemzők A legtöbb fonalas állábakkal táplálkozó amőboid és ostoros ide tartozik. Ezek korlátozódhatnak a sejtfelszín részére, de számos protozoonnal szemben nincs valódi sejtszáj. Számos formájuk lehet, és nehezen meghatározhatók szerkezeti alapon, de filogenetikai alapon együvé tartoznak.
Diverzitás Sejtvázuk mozgáskori viselkedése alapján vannak fonalas és hálós tagok: Fonalasak: az állábak filopódiumok. Például: Euglyphida: kovás pikkelyekből vagy lemezekből álló, talajban, tápanyaggazdag vízben és vízinövényen gyakori amőbák. Gromia, héjas amőba. Tectofilosida: fonalas amőbák szerves héjjal. Cercomonada: gyakori talajlakó élőlények amőba- és ostoros szakasszal. Hálósak: állábaik hálót alkotnak. Például: Chlorarachniophyta: 4 membrános kloroplasztiszuk van, benne nukleomorffal. Így a sejtalkotók endoszimbionta eredetének vizsgálatában fontosak. További ökológiai csoportok: Granofilosea: hagyományosan napállatkáknak tekintett csoportokból áll (például Heliomonadida, Desmothoracida és Gymnosphaerida). Phaeodaria: korábban sugárállatkáknak tekintett tengeri protozoonok. Ökológia Erősen diverz morfológiájuk és fiziológiájuk mellett a Cercozoa ökológiai diverzitása is jelentős. A talaj, a tengerek és az édesvíz leggyakoribb és ökológiailag legjelentősebb protozoonjait tartalmazzák.
Talajlakó tagjai a mérsékelt égövi talajokban élő szabadon élő eukarióta mikroorganizmusok domináns csoportja: a protozoon-DNS 30%-át adják száraz és félszáraz, 15%-át nedvesebb talajokban. A protozoon-RNS 40–60%-át adják erdei és füves pusztai talajokban transzkriptomikai elemzések szerint. Az óceánfenéken a működő taxonómiai egységek 9–24%-át adják.
Egyes tagjai koprofilek vagy koprozoonok – az ürüléket tápanyagforrásként vagy állati gazdák közti közvetítésre használják. Ez a mikrobiális eukarióta diverzitás kevéssé tanulmányozott helye, ahol a Cercozoa dominál. Erősen koprofil például a Cercomonas, a Proleptomonas, a Helkesimastix és a szorokárp Guttulinopsis. Számos új ágát, különösen a Sarcomonada közt, ürülék filogenetikai elemzésével találták meg, mivel elsősorban itt található.
Bakterivor tagjai erősen diverzek és fontosak a növényi filloszféra, a levélfelszínek számára. Különösen a cisztaképzésre, táplálkozásra és néhány óra alatti osztódásra képes Sarcomonada jól alkalmazkodott a filloszféra változó környezeti tényezőihez. Táplálkozásuk befolyásolja a baktériumközösségeket: a neki kevésbé ellenálló Alphaproteobacteria és Betaproteobacteria populációit csökkenti, kedvezve más baktériumoknak, amilyen a Gammaproteobacteria. Evolúció Külső filogenetika
Eredetileg a Filosa és az Endomyxa is része volt riboszomális RNS- és tubulinalapú elemzések alapján. Ezek megerősítették, hogy a Retaria testvércsoportja a Rhizarián belül.
Azonban a csoport monofíliája kérdéses maradt. Több génes elemzések alapján parafiletikus volt a csoport, mivel az Endomyxa a Retariához volt közel, nem a Filosához. Ezért az Endomyxa kikerült a Cercozoából, így az a Filosa szinonimája lett.
Újabb, jobb mintavétellel történt filogenetikai elemzések a Filosát (Cercozoa) és az Endomyxát ismét testvércsoportoknak tekintették, bár modern rendszerek szerint az Endomyxa, a Cercozoa és a Retaria a Rhizaria önálló törzsei. Belső A Cercozoa korábban a Filosát és az Endomyxát is tartalmazta, de 2018-tól az Endomyxa a Cercozoán kívül van, így utóbbi a Filosa szinonimája. 2 altörzsből áll, ezek a Monadofilosa és a Reticulofilosa. Többgénes filogenetikai elemzések szerint előbbi erős klád, ahol a legkorábbi csoport a Metromonadea, a Helkesea a második (együtt alkotva a parafiletikus Eoglissát) a Ventrifilosa (Imbricatea, Sarcomonadea és Thecofilosea) leválása előtt. Azonban a Reticulofilosa valószínűleg parafiletikus, a Granofilosea a Chlorarachnea előtt vált le, így ez utóbbi a Monadofilosa testvércsoportja.
Egy 2019-es filogenomikai elemzés szerint a Monadofilosa és a Reticulofilosa monofiletikusak a Cercozoán belül.
A Granofilosea, a Chloraracnea és a Monadofilosa mellett számos kládot fedeztek fel más elemzésekben a Cercozoán belül, például a Tremulidát és az Aquavolonidát, de helyük a Cercozoa két fő altörzse közt nem ismert. E két rend a Reticulofilosa altörzs Skiomonadea osztályába tartozik.
Rendszerezés A Cercozoa rendszerezése 2018-ban módosult: Subphylum Reticulofilosa Cavalier-Smith 1997 Classis Chlorarachnea Hibberd et Norris 1984 (Chlorarachniophyceaeként) Classis Granofilosea Cavalier-Smith et Bass 2009 Classis Skiomonadea Cavalier-Smith 2012 Subphylum Monadofilosa Cavalier-Smith 1997 Superclassis Eoglissa Cavalier-Smith 2011 emend. 2018 Classis Metromonadea Cavalier-Smith 2007 Classis Helkesea Cavalier-Smith 2018 Superclassis Ventrifilosa Cavalier-Smith 2012 emend. 2018 Classis Sarcomonadea Cavalier-Smith 1993 emend. 2018 Classis Imbricatea Cavalier-Smith 2003 emend. 2018 Classis Thecofilosea Cavalier-Smith 2003 emend. 2012 Jegyzetek
Fordítás
További információk Tree of Life Cercozoa phylogeny of Phaeodarea
Kategória:A 20. században leírt törzsek