Az Óvárosi piactér () a lengyel főváros, Varsó óvárosának központja és legrégebbi része. Műemlék épületeit közvetlenül a varsói felkelés után a német hadsereg módszeresen felrobbantotta. A második világháború után az Óvárosi piacteret a háború előtti állapotában állították helyre. Történelmi jelentősége és az egyedülálló léptékű és minőségű helyreállítása miatt 1980-ban elnyerte a világörökség címet.

Történelme Az Óvárosi piactér az Óváros igazi központja, és a 18. század végéig egész Varsó legfontosabb tere volt. Eredete a 13. század végén, a város alapításával egy időben alakult ki. Itt gyűltek össze a céhek és kereskedők képviselői a városházán (1429 előtt épült, 1817-ben lebontották), és itt tartották a vásárokat és az alkalmi kivégzéseket. A körülötte álló házak az 1607-es nagy tűzvészig a gótikus stílust képviselték, ezt követően késő reneszánsz stílusban, majd 1701-ben a holland lengyel építész, Tylman van Gameren vezetésével végül késő barokk stílusban építették újjá.

Ekkoriban a fő nevezetessége a tér közepén álló hatalmas városháza volt, amelyet 1580-ban Antoneo de Ralia a lengyel manierizmus stílusában épített át, majd 1620 és 1621 között ismét átalakították. Az épület építészetileg sok más hasonló típusú lengyelországi építményhez hasonlított (pl. a szydłowieci városháza). Tetőtérrel és négy oldaltoronnyal díszítették, az árkádos loggiával díszített óratornyot a varsói manierista építészetre jellemző gömbölyded kupolás toronnyal fedték be, ehhez hasonló példaként említhető a közeli királyi palota is. A városházát 1817-ben a helyhiány miatt lebontották. 1855-ben, a Henryk Marconi által tervezett első modern városi vízellátó rendszer üzembe helyezésével együtt a tér közepén egy szökőkutat állítottak fel, Konstanty Hegel Szirén-szobrával, amely a város egyik jelképe lett.

A piac oldalai 1915-ben kapták meg hivatalosan a ma is érvényes neveket. Ezek a következők:

Barss oldal (keleti oldal, korábbi nevén Keleti vagy Jobb oldal). Kołłątaj oldal (nyugati, korábbi nevén Bal oldali) Dekert oldal (északi oldal, korábbi nevén Városi oldal) Zakrzewski oldal (déli, korábbi nevén Zamkowa vagy Negyedik oldal).

A kerületet már a német Luftwaffe bombázásai Lengyelország 1939-es lerohanása során megrongálták. A varsói felkelés után a nácik bosszúból a teljes történelmi belvároshoz hasonlóan hozzáláttak a tér épületeinek szisztematikus megsemmisítéséhez. A város több mint 85 százaléka, a 957 műemlék 94 százaléka semmisült meg ekkor. A piactéren lévő bérházak is nagyrészt elpusztultak, kivéve a Dekerta felőli oldalon lévőket, amelyeket korábban tűzálló vasbeton födémekkel erősítettek meg. bélyegkép|300x300px|A híres légifelvétel, ami Varsó elpusztított Óvárosáról készült 1945 januárjában Az újjáépítés előtt komoly viták adódtak arról, hogy érdemes-e egyáltalán helyreállítani az óvárost, és ha igen, akkor melyik történelmi korszakot vegyék alapul. Végül a 18. század végi, utolsó fénykornak is tekinthető állapot mellett döntöttek, és ennek szellemében végezték a munkálatokat Mieczysław Kuźma főépítész vezetésével. A polgárházak korabeli ábrázolásoknak köszönhetően voltak újratervezhetőek, közülük is kiemelkednek Bernardo Bellotto festményei, de az egykori lakosok is hozzájárultak a tervezéshez. Éppen a tér körül álló műemlékeket mérték fel még a háború előtt a helyi politechnikum hallgatói, ezzel jelentősen megkönnyítve a munkát.

A piactér körüli bérházakat az első ütemben, 1949 és 1953 között a megmaradt kőépítmények felhasználásával és aprólékos munkával újjáépítették. Az Óvárosi piacteret 1953. július 22-én nyitották meg. A Dekerta oldal összes bérházát a Varsói Történeti Múzeum (2014-től Varsói Múzeum) elhelyezésére alakították át.

A piacot 1965-ben nyilvánították műemlékké. A varsói királyi palotát és az azt övező, újjáépített Óvárost az UNESCO – feladva az 1931-es athéni charta és az 1964-es velencei charta elveit, amelyek elutasították a műemlékek teljes újjáépítését – 1980-ban a Világörökség részévé nyilvánította.

Építészeti jellemzői A piactér házai eredetileg fából épültek, de a 15. századra a gótikus stílusú téglaépületek kerültek túlsúlyba. Magát a téren bódék és árusok sorakoztak, de legalább 1429-től itt állt a régi városháza. A mai Dekerta oldalon állt egy oszlop, a 16. századtól pedig egy kút.

Az 1607-es tűzvész után a piacteret újjáépítették, és az 1944-es pusztulásig gyakorlatilag változatlan maradt. 1817-ben a régi városházát lebontották, és az óváros a városi szegények enklávéjává vált. 1949 és 1953 között az épületeket a második világháború előtti állapotukban építették újjá. Ezzel egyidejűleg a házakat olyan kényelmi berendezésekkel (pl. szaniterekkel) látták el, amelyek a háború előtti bérházakból hiányoztak. Mindegyiküket kerámia tetővel fedték be, ami a háború előtt nem volt szokásos. Néhány lakást összeépítettek, mert túl kicsik voltak. A bérházak újjáépítéséhez felhasználták az eredetileg megmaradt kaputöredékeket (21. és 31. számú ház), gótikus fülkéket (31. és 40.) és polikrómiákat (20. és 40.).

1784-ig a bérházakra csak a tulajdonosok nevéből vagy vezetéknevéből képzett nevek utaltak, különösen azokéból, akik az épületet építették vagy átépítették, esetleg a kereskedők jelvényeiből vagy a homlokzat díszítéséből alakították ki a helyi elnevezést.

A Varsói Múzeum által a Dekerta felőli oldalon elfoglalt bérházak 2016-ban befejezett felújítása során a bérházak homlokzatainak színeit megváltoztatták, megfordítva az 1970-es és 1980-as évek felújításainak eredményeit, és visszaállítva a történelmi bérházak eredeti színeit az 1950-es évekbeli újjáépítésük idejéből származóra.

Zakrzewski oldal bélyegkép|A Zakrzewski oldal, háttérben a templomokkal A korábban Vároldalnak vagy Negyedik oldalnak nevezett oldal. A tér déli homlokzata, a királyi palotával és a Szent János-főszékesegyházzal szemben, a Celna és Zapieck között. A piac ezen oldalán álló polgári házak közé tartozik a Jezuicka utcai sarokház is. A 18. században végrehajtott változtatások után a rendőrség páratlan számú házai a Visztula felőli oldalon 1-től 13-ig, a folyamatos jelzálogjogúak 35-től (Walbachowska bérház) 41-ig lettek számozva.

Jezuicka utca 1/3. sarokbérház: Zygmuntowska, Gizińska, Domus Professa. 1. számú bérház: Walbachowska (Gizińska) 3. számú bérház: Juchtowska („A borbély alatt”) 5. számú bérlemény: Jeleniowska („A baziliszkusz alatt”) 7. számú bérház: Złocista 9. számú bérház: Długoszowa („Hermanowski-ház”, „Mysliwski-ház”) 11. számú bérház: Majeranowska 13. számú bérház: Erlerowska („Az oroszlán alatt”) bélyegkép|A Kołłątaj oldal

Kołłątaj oldal A korábban Baloldalnak nevezett oldal. A tér nyugati homlokzata, a Zapieck és a Wąskim Dunajem között. Páratlan házszámozás 15-től 31-ig az Újváros felé, folyamatos jelzálogszámozás 42-től (Wójtowska) 48-ig:

15. számú bérház: Kranichowska 17. számú bérház: Markiewiczowska (Drewnów) 19. számú bérház: Wójtowska 21. számú bérház: Wilczkowska (Friczowska, Delpaczowska) 21a. számú bérház: Kuznikowska 23. számú bérház: Urbanowska (Anszultowska) 25. számú bérház: Rolińska 27. számú bérház: Fukierowska 29. számú bérház: Gizinska (Sakresowska) 31. számú bérház: „Pod świętą Anną” (Mincerowska; tévesen a mazóviai hercegek bérleményének is nevezik).

Dekert oldal bélyegkép|A Dekert oldal és a Sellő szobra A korábban Városi oldalnak nevezett oldal. A tér északi homlokzata, a Nowe Miasto, a Kamiennymi Schodkami és a Wąskim Dunajem között terül el. Páros házszámozás 42-től 28-ig, jelzálogszámozás 49-től 56-ig:

42. számú bérház: Montelupich (Filipowska) 40. számú bérház: Klemensowska (Gagatkiewicza, Teofolowska, Sobolowska, Majnowska). 38. számú bérház: Kurowskiego (Rongiuszowska, Talentowska) 36. számú bérház: „Pod Murzynkiem” (Cukiernikowska, Imlandowska) 34. számú bérház: Kleinpoldowska (Klekotowska, Szlichtyngowska) 32. számú bérház: Baryczkowska 30. számú bérház: Kazubowska 28. számú bérház: Falkiewiczowska

Barss oldal bélyegkép|A Barss oldal Az eredetileg Keleti vagy Jobboldalnak nevezett oldal. A keleti homlokzat, a Visztula felőli oldal, a Kamiennymi Schodkami és Celną között terül el. A házszámozás egyenletes 26-tól 2-ig Celna felé, a jelzálog folyamatos 57-től (Orlovska és Walterowska) 67-ig (Martensowa):

26. számú bérház: Preysowska 24. számú bérház: Busserowska 22. számú bérház: Pod Fortuną („Fortuna alatt”) 20. számú bérház: Balcerowska (Winklerowska) 18. számú bérház: Orlemusowska 16. számú bérház: Kociszewskik 14. számú bérház: Kupczewiców (Kupczewiczów, Kupcewiczów, Łyszkiewicza) 12. számú bérház: Czerskich 10. számú bérház: Properowska (Troperowska) 8. számú bérház: Szymonowicza (Szymonowicza) 6. számú bérház: Gizińska (Martensowa, Wachnicowska) 4. számú bérház: Strubiczowska (Harniszewska, Koślińska) 2. számú bérház: Bornbachowska (Burbachowska, Winklerowska)

Galéria

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Varsó Kategória:Terek